Kitört az új aranyláz
2009.11.11. 09:48 - Duronelly Péter, befektetési igazgató, Budapest Alapkezelő
A múlt hét híre volt, hogy az indiai jegybank a devizatartalékokból vett kétszáz tonna aranyat, ami így átlépte az 1100 dolláros árat. A vásárlást az indiai pénzügyminiszter azzal indokolta, hogy az amerikai és az európai gazdaság is elég gyenge ahhoz, hogy nekik jobban megérje aranyba tenni a pénzüket, mint dollárba vagy euróba. Elég flegma kommentár, pláne Indiától, de valami azért van benne.
Az arany nagyjából nyolc éve van kisebb-nagyobb korrekciókkal tarkított emelkedő trendben. Sokszor elhangzik, hogy az arany ára csak a dollár gyengeségét mutatja, ha azonban az arany árát más devizákban nézzük, akkor is ugyanezt a trendet látjuk, legfeljebb a meredekség más. A mellékelt grafikon az arany árának, és a dollár úgynevezett nomináleffektív-árindexének szorzatát, azaz a nemesfém valamilyen „átlagos devizában” mért árát mutatja meg. Ez nomináleffektív-árindex egyébként a dollár árát jelzi az összes olyan ország devizával szemben, amellyel az USA kereskedik, vagy amellyel Amerika harmadik piacon szállítóként versenyez. Van ebben jen, mexikói peso, euró, jüan és megannyi egyéb, és az árfolyam index annál alacsonyabb, minél gyengébb a dollár. Az a tény, hogy az arany ára ebben a szintetikus devizában is felfelé megy, mutatja, hogy az alaptermék áremelkedése messze túlkompenzálja a dollár gyengülését. Emelkedő trendben van és kész.
Az arany fura egy szerzet. A nyersanyagokhoz sorolják, de a legtöbb nyersanyaggal szemben csak részben használják értelmes dolgokra. Nem puffogtatjuk el a levegőben, hogy eljussunk A-ból B-be, nem fűtünk vele, nem csinálunk belőle autót, utat, vagy felhőkarcolót, megenni pedig végképp nem lehet. (Ez mondjuk csak részben igaz: gourmet idióták képesek beletenni az ételbe, E száma is van: E175). Van némi ipari meg egészségügyi felhasználása, de az arany kétharmadából haszontalan, bár tetszetős csecsebecsék készülnek, amelyeket az emberek, főként a hölgyek, magukra aggatnak.
Az arannyal kapcsolatban van még egy, a felhasználásból adódó specialitás: nincs belőle hiány, és valószínűleg soha nem is lesz. Mert míg az olajat elégetjük, a rezet meg beépítjük, és rendkívül macerás aztán azt visszanyerni, az elmúlt évszázadok aranytermelésének java itt van (szó szerint is) a nyakunkon. Nem építettük bele semmibe, ráadásul amit anno a földből a bányászok kiástak, nem romlik meg és nem rozsdásodik szerteszéjjel, az árát tehát sokkal kevésbé határozzák meg az olyan közép távú keresleti-kínálati viszonyok, mint az olajét vagy a gabonáét. Az ár természetesen itt is a kereslet és a kínálat függvénye, de mondjuk hiány miatt nem drágul meg úgy, mint ahogy a többi nyersanyag drágulni képes.
Az aranynak, nem kis részben azért, mert a kínálata rövid távon adott, de elvileg bármikor beszerezhető, fizikailag pedig rendkívül tartós, vannak bizonyos pénzfunkciói. A polgári közgazdaságtan három pénzfunkciót határoz meg: unit of account, medium of exchange és store of value, azaz a pénzzel mérjük az áruk és szolgáltatások, vagy akár a munkaerő értékét, segítségével elcseréljük őket egymásra, és a tartalékainkat is abban képezzük. Régebben az arany ténylegesen ellátta mindhárom funkciót, majd az ún. fiat pénz megjelenésével kettőt elvesztett, de megmaradt a felhalmozási szerep. Ezt mutatja, hogy devizatartalékok között még mindig megtaláljuk az aranyat, igaz, manapság rendkívül alacsony arányban. India például tizenöt éve a tartalékai húsz százalékát tartotta aranyban, most ezzel a vásással tortázta fel négyről hat százalékra, de Kínánál ez az arány a kettő százalékot sem éri el. Az érdekesség kedvéért: Magyarország devizatartalékainak negyed százaléka van aranyban, ami a legutóbbi publikációs időpontra érvényes árak szerint szinte pontosan százezer unciának felel meg.
A jelenlegi helyzet tehát úgy néz ki, hogy van egy alapvetően nem túl sok értelmes dologra használt, de fizikailag nem amortizálódó eszközünk, ami nyolc éve bull (emelkedő) trendben van. Tartásából nem származik jövedelem (kamat vagy osztalék), sőt, inkább pénzbe kerül, mégis többet ér, mint eddig szinte bármikor. Az ára most ezeregyszáz dollár, a kitermelés áráról több becslést is olvastam, a legmagasabb jellemző termelési költség négyszáz dollár volt, tehát nem kínálatoldali drágulásról van most szó. Valami más munkálkodik a háttérben.
Az arany a második világháború, de leginkább a bretton woods-i árfolyamrendszer felbomlása után úgynevezett „demonetizálódáson” ment keresztül, ami leginkább abban nyilvánult meg, hogy a jegybankok többsége a devizatartalékokon belül szinte teljesen leépítette az aranyat. Ez a demonetizálódás, azaz a pénzfunkciók maradékának szinte teljes elvesztése lenyomta az arany árát. A trend 1999-2001 között, az úgynevezett „Brown Bottom”-ban érte el a mélypontot, amikor az akkor brit pénzügyminiszteri posztot betöltő Gordon Brown döntése alapján az Egyesült Királyság a devizatartalék felét kitevő arany jó részét eladta a piacon. Most persze lehet mutogatni Brownra, hogy ez mekkora baklövés volt, de akkor, az euró megszületésekor, melyről azt gondolták (helyesen), hogy jelentős tartalékvalutává válhat, még más határozta meg a gondolkodást. A Bank of England aranyértékesítésének lezárultával indult el az hossz („hausse”), ami még most is tart, sőt, egyre szilárdabbnak tűnik
Az aranyról az az általános vélemény, hogy védelmet nyújt az infláció ellen. Ez persze csak hosszú távon van így, és csak annyira, amennyire a reáleszközök általában átárazódnak az inflációval. Viszont ha valaki némi biztonságot szeretne magának egy váratlan, esetleg rendkívül magas inflációval szemben, akkor érdemes aranyvételt megfontolnia. A jegybanki tartalékgazdálkodásban azt kell szem előtt tartani, hogy ha idegen devizákat veszek, akkor azok nem fognak-e nagyon leértékelődni, elégetve ezzel a nemzeti tartalékvagyon, és ezzel együtt a gazdasági biztonság egy részét. A globális válságot kezelni hivatott gazdaságpolitikai csomagok, azaz az eszetlen költségvetési hiányok, és a limit nélküli pénznyomtatás azzal a veszélyes következményekkel járhatnak, hogy az úgynevezett tartalékvaluták, azaz a dollár, a font, vagy akár az euró és a jen is, több éves távlatban jelentős leértékelődésen mennek majd keresztül. Ebből a szempontból az indiaiak aranyvásárlása egyfajta biztosításként is felfogható, és csak idő kérdése, hogy a többi nagy devizatartalékkal rendelkező ország (pl. Kína) mikor lép ugyanerre az útra.
Mintegy mellékesen jegyzem meg, hogy mintha kezdene az arany értékmérő funkciója is visszatérni, legalábbis a befektetések területén. Mostanában többen nyilatkoznak az arany és a részvénypiac relatív áráról, mondjuk S&P500 vagy Dow Jones és az arany viszonyáról. Hogy ennek bármilyen közgazdasági értelme van-e, azt nem tudom, de azok, akik szerint az arany ára jobban fel fog menni, mint a részvényeké, szívesen hoznak olyan grafikonokat, mint ez itt.
Szerintük a mostani válság a papírpénzbe vetett bizalmat alapjaiban veti meg, és felértékeli a reáleszközöket, köztük az aranyat is, így a fent látható, kétszáz éve tartó relatív ártrendben most korrekció lesz. A Brown Bottom idején egy egységyi Dow Jones-kosár értéke negyvenszer annyi volt, mint egy uncia aranyé, most viszont mindössze tízszerese. Az aranybullok (kasszandrák?) szerint ez az arány még lejjebb mehet, még akkor is, ha egyébként a részvények ára tovább megy felfelé. Ezt a véleményt nem kívánom kommentálni, de érdekes, hogy vajon minek kéne bekövetkeznie ahhoz, hogy ez így legyen.
Ne felejtsük el, hogy az arany még mindig nem pénz, inkább átmenet a pénz és a reáleszközök között! Ha félünk az inflációtól, illetve a devizák nagymértékű, és kiszámíthatatlan leértékelődésétől, akkor érdemes valami másba fektetni, olyasvalamibe, ami a nemzetnek biztonságérzetét valóban növeli. (Megjegyzés: India nemzetbiztonsági komfortérzetét jobban növelné Pakisztán meseszerű eltűnése, mint még párszáz tonna arany, de ez más kérdés.) Kína esetében például nem egyértelmű, hogy dollárban, fontban, vagy éppen euróban kell a tartalékait tartani, igaz, az arany sem feltétlenül a legjobb megoldás. A nyersanyagokkal saját igényeihez képest csak részben ellátott jövendő nagyhatalom megfontolhatja azt is, hogy a fiat pénzekből a reáleszközök felé mozogjon el, és mondjuk rézbányákat vagy olajmezőket vegyenek. Ezt persze a kínaiak már régen kitalálták, és jelentős beruházásokat eszközölnek külföldön. Angolában például, ami a várakozások szerint az elkövetkező években a legtöbbel tud hozzájárulni a globális olajkitermeléshez, Kína a legnagyobb külföldi beruházó, és ők pénzelik a darfúri mészárlásért felelős szudáni kormányt is. Oroszország, ahol a nagyvállalati szektor és az állam közti határvonal ismét elmosódik, energetikai beruházásokkal igyekszik Európát magához láncolni, ezzel biztosítva geopolitikai befolyását és jövőbeli bevételeit. (Nota bene: az európai országok gyarmati tevékenysége elég rossz emlékekkel teli, de kíváncsi vagyok, hogy vajon milyen állapotok uralkodnának egy orosz vagy egy kínai tulajdonban levő guineai bauxitbányában.) Ez az új tartalékgazdálkodás a szűkössé váló erőforrások feletti versengés is egyben, és könnyen nemzetközi konfliktusokat forrásává válhat.
A gazdasági bizonytalansággal súlyosbított geopolitikai kockázatok sokak szemében csak tovább növelhetik az arany vonzerejét, ezért nem kizárt, hogy további emelkedés áll előttünk. Ugyanakkor most rendkívül nagy az érdeklődés a nemesfém iránt, különböző blogokon se szeri, se száma az optimista előrejelzéseknek, úgyhogy ideje lenne egy izmos korrekciónak. A piacok viszont mindig ügyesebbek és cselesebbek nálunk, úgyhogy óvakodnék bármilyen előrejelzést adni. Inkább csak annyit jegyzek meg, hogy a sárga fém elfelejtett eszközből ismét az érdeklődés középpontjába került, és vagyonkezelők, akár maguktól, akár ügyfeleik megbízásából, alaposan megfontolják majd, hogy nem kéne-e, csak a biztonság kedvéért, venni még egy kis aranyat — mint ahogy a nagyobb tartalékokkal rendelkező jegybankok feltehetően már éppen ezt mérlegelik. A nyolcéves bull trendben egyelőre nem látszik trendforduló.
Kommentek
2009.11.11 10:04:12Xmas
Ha jól értem, azért volt már az elmúlt egy hétben több cikk is az arany emelkedő áráról, mert Duronelly Péter már befektetett aranyba, szeretné a keresletet növelni, hogy árfolyam nyereséget érjen el, és lehetőség szerint a kereskedés során a jutalékból is szeretne némi hasznot húzni...
2009.11.11 11:02:54Droopy79
Tegyetek mellé egy EURUSD chartot is, és látszani fog, hogy az arany ár változása trendjében szépen követi azt. Lásd az 1980-as évek eleji kitörést majd 2000-ig tartó esést. Hamarosan megint jön a dollár bull és az arany ára is esni fog.
2009.11.11 11:03:17chop
Xmas!
Latom teged is megerintett a cikk lenyege...
Azert, mert tudatlan vagy, nem feltetlenul a vilag a hibas!
2009.11.11 11:07:34on the other hand
Xmas, és az "igen kicsi, igen illikvid" aranypiacot jó eséllyel az index-olvasók beugratásával lehet feldumálni. grat.
2009.11.11 11:09:15tom sailor
Igazad van, néhány magyar nyelvű cikk nyilván jelentős hatással van az arany világpiaci árára. :DDD
2009.11.11 11:32:25nabazzmeg
hát azért az durva hülyeség, hogy csak csecsebecse készül az aranyból...használja a sebészet, az elektronikai ipar, autóipar stb. stb. szóval azért fogy....
persze relatív, semmi nem fogy el, tűnik el a földről, hiszen az anyag nem vész, max. átalakul.
2009.11.11 11:35:42tölgyes
Én most másképpen látom a dolgot mint Droopy79 és mások.. Szerintem az ok a következő. A mostani válság azért tört ki, mert úgy 15.000 milliárd dollárnyi fedezetlen pénz van kint a pénzpiacokon. (fedezetlen= nincs mögötte se munkatermék, se ingatlan se arany..)A válság kirobbanása után ebből eltűnt úgy 5.000 milliárd.. de most már tudja a világ egyik része, hogy legalább 10.000 milliárd még kint van...és a befektetők egy része keresi biztosat... tehát előkerül az arany...Már tavasszal is jelentek meg írások a 2000 dolláros árról, amit én ugyan túlzásnak tartok, de a további és tartós árnövekedéssel számolni érdemes.
2009.11.11 12:04:40Link Elek
a dolgok erteket a vasarlo jovobe vetett hiedelme adja, hogy mire lesz neki az a dolog jo, sulyozva persze a vasarlok altal megmozgatott tokevel..
ez a hiedelem az esetek egy jo reszeben nelkuloz _minden_ racionalitast.
tarsasjatek a dilihazban.
2009.11.11 12:06:32tom sailor
nabazzmeg
semmi nem fogy el, tűnik el a földről
Dehogynem. A szén, kőolaj, földgáz előbb-utóbb elfogy. Azaz füst lesz belőle, ami sovány vigasz.
2009.11.11 12:25:18kaboca36
Hát ha tovább nö a munkanélküliség és a további lakáshitelek bedölése mellé még bejön a hitelkártya lufi is . és ezek mellett Kina ,Japán és sokan mások nem vesznek többé értéktelen Bond-okat az USA-tol, ha tartalékukat nme dollárban tartják ezután. ha az olajat nem dollárban kell megvenni......
Akkor elképzelhetö egy hiperinflácio az USA-ban, ezért is kaptak rá az aranyra sokan, félnek a dollárjuk elértéktelenésétöl.
2009.11.11 12:29:03MTFUN
Hümm,nekem logikusabbnak tűnik a gazdaság fejlesztésére fordítani a feles pénzt, mint aranyat venni rajta.A Kínaiak például nagyon jól csinálják, szépen megveszik a fél világot lassan..
2009.11.11 12:34:55Droopy79
Kínáról is jöhetne egy cikk, bemutatva a kínai kártyavárat. Például, hogy a növekedés mekkora részét adják az amerikai vagy EU tulajdonú vállalatok és mennyire exportfüggő a gazdaságuk, vagy, hogy mennyire és hogyan manipulálják a statisztikákat, amik mindig szépek... Továbbá, vajon miért dollárban van Kína devizatartaléka (és ezen miért nem változtathat), és ez miért nagyon kedvező pozíció az USA-nak...
2009.11.11 12:59:55Bignózi
tölgyes
Valahol én is ezen a véleményen vagyok, csak a sok állami tőkeinnyekció újabb fedezetlen dollárdmilliárdokat hoz a pénzpiacra. Ezzel ismét leértékelva a valutát ami újabb inflációhoz vezet. Ergo a válság kezelés rossz! Csak idő kérdése, hogy mikor jelentkezik újra a reálgazdaságban. A véleményem pedig, hogy ha nem is ugrásszerűen, de fokozatosan emelkedni fog az arany ára. Pontosan a gazdaságba pumpált fedezetlen miliárdok miatt.
2009.11.11 13:00:15tölgyes
Droopy79! Én sem gondolom, hogy Kína már nyugvópontra jutott, de az biztosnak látszik, hogy a térség át fogja venni a gazdasági dominanciát az USA-tól is meg Eu-tól is. Miért? 1. Hajlandóak sokat dolgozni és tanulni. 2. A demográfiai poziciójuk rövid távon (30-50 év) nem fog drámaian romlani. 3. Hatalmas a belső piac és a belső piaci tartalék... és KATONAILAG SE LEHET VELÜK PACKÁZNI... még az USA-nak se.. nem beszélve arról, hogy minden fejlett országban ott a harmadik hadtest.. a bevándorolt kinaiak tömege, akiknek nagy része kinai identitását még a többedik generációban sem adta fel.
2009.11.11 13:03:21kicsi piros disznó
AZ arany ára tenyerestalpas látásmód szerint azért emelkedik, mert előkészületben van egy harmadik világháború. Az Usa hiányát Kína fedezi, ezt a poziciót kihasználja és kb. minden nyersanyagbázist felvásárol Afrikában. Ez a háború az afrikai kontinens nyersanyagaiért fog folyni. A start akkor lesz amikor Izrael lerohanja Iránt. Addig viszont még lesz egy látványos, mesterségesen fűtött gazdasági felfutás, hogy az emberek maradék pénzét is részvényekbe lehessen csalogatni,majd újra hazavágni a gazdaságot. Még van egy fontos ismeretlen változó: a napi olajkitermelés tetőzésének valódi várható időpontja. Ahogy konkretizálódik ez a szám, úgy fog felmenni az arany ára és közelegni a nap amikor állni fog a balhé.
2009.11.11 13:12:33Pirandellus
Pórias egyszerúséggel kérdem: VENNI MOST - vagy legyinteni?
2009.11.11 13:14:42Pirandellus
kp disznó:
Afrika? Naiv tudatlansággal Iránról és olajról tudok háború ügyben. Pontosítsd nézeteidet.
2009.11.11 13:17:13szekertabor
Az elektronikai érintkezőkhöz aránylag sok aranyat gőzől el az ipar, hiszen mivel nem oxidálódik, és nem sok mindennel lép reakcióba, vezetőképessége pedig igen jó, kiválóan alkalmas erre a feladatra. Nem tudom, valamilyen katalizátorban nem használnak-e aranyat (platinát pl. igen), de ha igen, az is csökkenti a készleteket.
2009.11.11 13:20:29soproni1
"fedezetlen= nincs mögötte se munkatermék, se ingatlan se arany.."
Attól még lehet fedezett pénz az a 15 mrd!
A rántotthús fedezet ? Akkor, ha kell valakinek. A többlet likviditás ( hiába mondják az "elemzők", hogy fundamentum nélküli ) igenis beindítja a gazdaságot. Kérdés, hogy melyiket és kinek a kárára. Akinek aranyban vagy részvényben van pénze, annak nő a vásárló ereje, akinek téglában, annak most perpill. csökken. Ha lesz kereslet, lesz kínálat is, nem kell mögé látni csúnya összeesküvést. Az arannyal az a baj, hogy őrizni kell, vagy különféle átláthatatlan alapba belevásárolni.
Szerintem a réz nagyobb áremelkedés elé néz, mint az arany.
2009.11.11 13:25:03soproni1
"emberek maradék pénzét is részvényekbe lehessen csalogatni,majd újra hazavágni a gazdaságot."
Látom magam előtt a sötét pincét, ahol kiadják a parancsot az emberek pénzének elvételére !
Minden beteg gondolatsor kihagyja a tömegpszichózist.
Ennek tartós befolyásolására még a nagyhatalmak rossz emberei sem képesek.
2009.11.11 13:30:20kicsi piros disznó
Pirandellus
Kína ingyenes infrastruktúra fejlesztésekért cserébe megkapja egyre több afrikai ország altalajkincseinek kitermelési monopoljogát, vagy koncessziós kitermelési jogokat az adott ország kormányával közösen. Nyílván ezeknek a kormányoknak nincs pénzük amit a kitermelésre fordítanának, ezért a csekket ebben az esetben is Kína állja az adott kormány helyett. Nyílván nem karitatív szempontok szerint. Ez nem tetszik az Usának és a global biznisz csinálóinak. Csakhogy az Usa keze meg van kötve, mivel a hiányát Kína fedezi. Ha az Usa rosszat szól kíne kivesz egy kis pénzt az Usából és ott akkor az összes eddigi határérték számítást dobhatják a kukába és lehet megint önteni a pénzt a piacokra. Ezen a helyzeten az Usa gazdasági eszközökkel nem tud változtatni, de nyílván nem fogja tétlenül szemlélni, hogy Kína felzabaálja az utólsó megmaradt kontinens kiaknázatlan nyersanyagkészleteit. Egy mód van: a háború. A feketék kincséért a sárgák ellen. Ezért fogta vissza az Usa Izraelt Irán lerohanásától, mert ez túl korai időzítés lett volna az Usa számára. Ugyanis az elég nyílvánvaló hogy ez elégséges feltétele egy globális balhénak.
Az Usában most tervezik bevezetni, hogy minden 18 és 64 év közötti férfi kötelező módon részt vegyen egy 3 hónapos nemzetvédelmi kiképzésben. Az ilyen dolgok ugye sejtetnek valamit. 4-5 éven belül biztosan többet fogunk erről tudni...
2009.11.11 13:34:17tölgyes
Kedves bignózi! A helyzet talán egy kicsit bonyolultabb A baj nem az állami beavatkozással, hanem az ellenőrizetlen, "szabadpiaci" elvek és az állami beavatkozás együttesében van. Lehet a gazdaságba pénzt tenni, de meg kell fogni annak a mogyoróját, aki a pénzt kapta... nehogy nyaralni menjen belőle a BAHAMÁKRA...:::((( Vagy azt csinálja, amit a bankok.. felvesztik az államtól a pénzt, aztán beteszik azt kamatoznia az MNB-be, a termelő, áru-előállító pedig nem kap egy fityinget se...:::((( Vagyis lehet, sőt kell állami beavatkozás, de kell a kontroll is.
Gondolja meg! A pénzpiaci szereplők és azok képviselői azt harsogták, hogy az állam ne szóljon be a versenybe.. majd a piac szabályoz...aztán lenyúlták pénzt..sőt pénzgyártásba kezdtek.. majd amikor kitört a baj jöttek az államhoz pénzt kérni..VGagyis azok akik fityiszt muatattak az államnak amikor bőség volt.. mindjárt várták a beavatkozást, amikor baj volt. Ezt nem kell tűrni. A piaci szereplőket ellenőrizni kell, mert olyanok, hogy visszaélnek a helyzettel, ha az ellenőrzés elmarad... Ez az amit Bokros se fog fel ésszel.
2009.11.11 13:41:03kicsi piros disznó
'Látom magam előtt a sötét pincét, ahol kiadják a parancsot az emberek pénzének elvételére !'
soproni1!
Nem tudom milyen ismeretekkel rendelkezel bizonyos "spontán" folyamatok irányíthatóságával kapcsolatban, de félő, hogy azt kell mondanom, a folyamatok irányíthatósága sokkal nagyobb annál amit te feltételezel. Persze a megfelelő eszközrendszer bírtokában. A teljes spontaneitás és az összeesküvés elméletek között tetszőlegesen sok árnyalat létezik. Ezen a skálán extremizmusokba bocsátkozni óriási hiba. Nyílván ez a történet sokszereplős, de azt azért látni kell, hogy egyes szereplők nagyságrendekkel nagyobb befolyással bírnak mint a többi szereplők(akár együttvéve is) függetlenül attól, hogy a talajszinthez viszonyítva milyen helyzetben és milyen megvilágítási körülmények között vannak:)
2009.11.11 13:46:27logikaibukfenc
Magyar ember ne pénzért dolgozzon!
2009.11.11 13:50:52is
"Minden beteg gondolatsor kihagyja a tömegpszichózist.
Ennek tartós befolyásolására még a nagyhatalmak rossz emberei sem képesek."
Attól függ, hogy mennyi az a tartós. Hitler pl. 20 évig tudta hitegetni a német közvéleményt. Mi pedig jövőre ünnepeljük a 15. évfordulóját annak, hogy Orbán kiadta a 'nem lesz tandíj' jelszót. (a két példa egymás mellé kerülése a véletlen műve, aki kapcsolatot fedez fel, az rosszindulatú. pusztán 1 külföldi, és 1 belföldi példát hoztam).
2009.11.11 14:01:19Bignózi
tölgyes
Nekem nem az állami beavatkozással van a bajom, hanem a fedezetnélküli pénzteremtéssel. Meg lehet nézni az usa állampapírkibocsátásának és a dollár elértéktelenédésének viszonyait. Az a baj ezekel a pénzekkel, mivel nincs mögöttes termék ezért a meglévő pénz értékétől vesz el. Az USA pedig folyamatosan ezt csinálja. Az 1800-as évekhez képes a dollár önmagához viszonyítva mejdnem hogy 100%osan leértékelődött ez miatt.
2009.11.11 14:27:09Fritz Teufel
Ha valakit érdekel, még egy kis elemzés az aranyhoz, jó szórakozást:)
http://tozsde.blogspot.com/2009/11/b-halala.html
http://tozsde.blogspot.com/2009/10/merre-tovabb-arany.html
2009.11.11 15:02:28soproni1
Hitler öngyilkos lett, a "mi Obamánkat" 3-szor kihagytuk a dobásból, tehát mindig a tömegpszichózis befolyásol. Az irányítók csak utána mennek a tömegnek, hogy egymásnak tudjunk esni.
Az internet ezért kiszámíthatatlan, mert már nem lehet nemzeti hazugságokkal befolyásolni nagy tömegeket ( az araboknál is csak úgy, hogy aki nem ért egyet, azt megvesszőzik ). Mindenki minden információhoz hozzáfér ( persze, ha tud 100 nyelvet ). A globális hazugságokat kell most kiszűrnünk, illetve a saját hasznunkra fordítani.
2009.11.11 15:03:27Bullionista Pista
Szeretnék egy eszközárbuborékot.
2009.11.11 15:05:58soproni1
"Az 1800-as évekhez képes a dollár önmagához viszonyítva mejdnem hogy 100%osan leértékelődött ez miatt."
És akkor mi van ? A plazma tv-k meg sokkal jobbak, mint 200 éve !
Amennyi pénz van, annyit fog a világ fogyasztani.
Baj inkább az, hogy 1/3-ad fogyasztja el a 3/3-ad 90%-át ( ez inkább Etiópiának, meg Bangladesnek fáj )
2009.11.11 15:06:45soproni1
"Szeretnék egy eszközárbuborékot."
Ubisalival ?
2009.11.11 15:44:22Bullionista Pista
Jó nagyra fújva.
2009.11.11 15:48:09Janiszta
Én 8000 forintnál (24 karátos!) adtam el az összeset, most csak 6409 Ft/g az ára (forrás: www.eloszto.hu). Igaz akkor 300 körül volt az euró.
Kicsit gondolkozni kellene, mielőtt vásárol az ember...
2009.11.11 16:57:43Gregor Samsa
Az aranyhoz képest gyengül a dollár, de gyengül az euró is - ha jól értem, ez az írás mondanivalója. Viszont veszélyben a dollár van, mert ha Kína is bepánikol, akkor dollárezermilliárdokat fog a piacra dobni, mert az van neki.
2009.11.11 17:41:18logikaibukfenc
remélem a következő magyar aranyforinton egy ismeretlen újszülött képe lesz
2009.11.11 17:59:50vomit
When governments print money, buy gold
http://www.telegraph.co.uk/finance/comment/jeffrandall/2782892/When-governments-print-money-buy-gold.html
2009.11.11 18:05:03dt03av
most akkor kipiszkaljam a bal also hatosombol az aranytomest, vagy sem????
2009.11.11 18:22:33Spiro
A cikkben az elég meredek állítás, hogy az Indiai arany vásárlás miatt rallyzik az arany. (ezt az üzletet már hónapokkal ezelőtt bejelentette az IMF, csak a vevőt Kínának gondolta a piac.)
A Wikipedia szerint az eddig bányászott arany 158.000T, ami a mai árakon (1115USD/onces = 35,85Millió USD/T) = 5664,3MRD USD.
Ebből 19% (30.020T = 1076,2MRD USD a mai árakon ) van a központi bankok és más pénzügyi intézmények kezében, amiből az USA birtokol 5,1%-ot (8133,5T = 291,6MRD USD).
Privát, és intézményi befektetők további 1.750T(62,737MRD USD) aranyat birtokolnak.
A fenti nagyságrendekből látszik, hogy a világon eddig kitermelt arany ~30%-a (47.400T = 1699,29MRD USD) állhat rendelkezésre kereskedési célokra.
2009.11.11 18:23:19Spiro
Ez a nagyságrend marginális a DOW Jones kapitalizációjához képest (továbbá a világban jelenleg forgalomban lévő pénzmennyiséghez is, illetve a kumulált deviza tartalékokhoz képest is), ezért az arany és a DOW esetleges korrelációjából azt levezetni, hogy az arany értékmérő funkciója kezd visszatérni, szerintem kicsit túlzó.
Szerintem az helyesebb következtetés, hogy az arany árara hasonló hatottak a történelem eddigi történései, vagy az arany ára követi a DOW-t.
Az aranyban jelenleg folyó spekulációnak hasonló vége lesz, mint az olajban nemrég lezajlottnak. Hiszen a fizikailag rendelkezésre álló arany mennyisége nagyon csekély, ezért a future piacokon zajló árpumpálás bármikor összeroppantható, egy kitermelő piacra lépésével, ahogy az olajban Mexico fedezési üzletei 1/5-re csapták le a határidős spekulációs árakat.
2009.11.11 18:24:14Spiro
Másrészről az arany nagy tételben történő birtoklása, szállítása rendkívül költséges mulatság (gondoljuk pl. Fort Knox őrzésére, stb.), de ennek költségeivel nem módosítják az árakat.
Tehát valójában az arany árának jóval magasabbnak kellene lennie már, mint jelenleg, mert még az időközi infláció mértékét sem éri el az ár növekedése.
Szerintem a fentiek okán illúzió aranyba, műkincsbe vagy egyéb kevés használati érték nélküli dologban fektetni, tartalékolni, de majd 500 év múlva meglátjuk.
2009.11.11 21:15:18Arany Ember
Jó kis cikk.
Én még eléggé "érzem" a trendet, persze lehet, hogy csak pozícióból beszélek. Azt hiszem ezzel a trenddel egy darabig még lehet utazni, de persze nem mindegy ki mikor szállt be.
Ha aranybefektetésről beszélünk ezeken a meglehetősen magas szinteken, akkor megfontolandó a 20 unciás Bécsi Filharmonikus vétele, mely csak korlátos darabszámban lesz kibocsátva (Európában 2009 db, Japánban 2009 db és Amerikában 2009 db). Ez is 24 karátos adómentes befektetési arany, de igen jelentős numizmatikai potenciál van benne. A Conclude-nál lehet venni.
2009.11.12 15:01:30Mezőbándi
Hat, ezt mar ugysem olvassa senki, de itt egy tegnapi cikk:
http://www.telegraph.co.uk/finance/newsbysector/industry/mining/6546579/Barrick-shuts-hedge-book-as-world-gold-supply-runs-out.html
Megis csak lehet valami kinalati oldali felhajtoero.
2009.11.19 10:25:30vomit
inkabb a wolframmal felutes lehet a felborito ero. aranypanikra tessek keszulni.
http://fofoa.blogspot.com/2009/11/is-dollar-good-as-tungsten.html