Pénzügy és psziché a jelenben
2009.11.18. 12:47 - Benczédi Balázs, vezérigazgató, ING Befektetési Alapkezelő Zrt.
A mostani válság okainak tisztázásakor és értelmezésekor érdemes megvizsgálni a közgazdaságtani racionalitáson túl, egyéb, első ránézésre nem a tárgykörbe eső okokat is. Itt egészen prózaiakra gondolok: az emberi érzelmekre, az érzelmek befektetési és pénzügyi döntésekben betöltött szerepére. A közgazdaságtannak ezzel a témával bővebben és részleteiben is foglalkozó ágát angolul behavioural finance-nak hívják, magyarban a pénzügyi viselkedéstan kifejezése honosodott meg. Úgy gondolom, hogy e tudományos módszerekkel már leírt és vizsgált témakör behatóbb ismerete fontos lehet a jövő szempontjából, legyen szó a válságból való kilábalásról, a pénzpiacok jövőjéről vagy éppen saját személyes pénzügyeink tervezéséről.
A kétkedőket talán meggyőzi az, hogy a közgazdaságtan és lélektan kapcsolatát, metszetét vizsgáló két amerikai kutató 2002-ben közgazdasági Nobel-díjat kapott munkásságáért, elért eredményeiért.
Miről is van szó?
Albert Einstein egyik híres mondása szerint, soha semmit nem tudott felfedezni agyának racionális felével...
A modern viselkedéstudomány az agy bal féltekéhez kapcsolja a racionális, míg a jobb féltekéhez az érzelmi döntéseinket. Ebből a tételből eredően a következő teóriák, kategóriák és fogalmak alkotta halmazon érdemes elgondolkodunk, amelyek jellemezhetik a pénzügyekkel kapcsolatos döntési helyzeteinket:
- megrögzöttség – foggal-körömmel ragaszkodunk saját véleményünkhöz
- tapasztalati egyszerűsítés – „házilag” gyártunk elméleteket
- tudattalan csordaszellem – gondolkodás nélkül a többség után megyünk
- kognitív disszonancia – feszültek leszünk, ha jól bevált tapasztalatainkat hirtelen felülírja egy teljesen új fejlemény, információ
- önbecsapás – nem vagyunk őszinték saját magunkkal (sem)
- hiszékenység
A fenti hibák mindennapos velejárói az életnek. Éppen ezért például a gazdaságtörténet is rengeteg tanulságos történettel szolgálhat arról, hogy a pénzügyeit intéző vállalkozók, cégek, befektetők unos-untalan hoznak olyan döntéseket, amelyek gyökerei között bizony megtaláljuk a fenti pontokat. Tehát például gyakran túlbecsülik képességeiket, hallgatnak a csordaszellemre és önként vagy a körülmények kényszerének hatására sodródnak az árral...a végén pedig mindenki csodálkozik, hogy a haszon megszerzése sincs ingyen.
Mit jelentenek ezek a gyakorlatban?
De Bondt 1993-ban azt figyelte meg, hogy a Dow Jones index minden 1%-os emelkedésével az optimista befektetők száma 1,3 százalékkal nő. Ez is egy ékes példája a csordaszellemnek. Valahogy egyszer csak mindenki ugyanazt kezdi gondolni. A piacok “fújni kezdik a lufikat” és gyorsan magyarázatokat találnak mindenre, ami az optimizmust alátámaszthatja. Idén márciusban például mindenki várta a világvégét, míg az utóbbi hónapokban javult a szakma hangulata. Azt már biztosan tudjuk, hogy márciusban igen jól járt az, aki nem hallgatott ezekre a pesszimista véleményekre, és joggal vethetjük fel, hogy talán most sem kellene illúziókat kergetni....
Szóval csordaszellem, aminek két fő típusa közül az egyik, amikor önkéntesen megyünk a nyáj után, és vásárolni kezdjük a piacokat, mivel azt hisszük, hogy a befektetők ilyen nagy csoportja egyszerűen nem tévedhet; a másik, amikor kényszerűségből csatlakozunk a csordához, ha nem akarunk lemaradni az emelkedésről, és bármi áron, de mi is beszállunk...
Joggal merül fel a kérdés, hogy vajon miért van az, hogy egy múltban jól teljesítő részvényből szívesebben vásárolnak az emberek, holott a jelenlegi eredménye már nem annyira kedvező? És miért van az, hogy a sarki újságárus tanácsára inkább hallgatunk, mint egy profi befektetési tanácsadóra? A pszichés folyamatokat a pénzpiacokon nyomon követve, a következő ábra jól szemlélteti az egyre gyakoribb kisbefektetői reakciókat.
A lélektani hatásokat érhetjük tetten akkor is, amikor a részvények ára a negyedéves eredményadatok bejelentése előtt mozgásba lendül. Igen tanulságos számomra, ahogy a „vegyél a pletykára, adj el a hírre” biznisz működik világszerte. Mára óriási tömegek követik ezt a filozófiát. Ugyanis spekulatív befektetési stratégiák sokasága használja ki azt az eseménysort, amikor az árak néhány nap leforgása alatt nagyot változnak, majd gyorsan visszafordulnak az ellenkező irányba. Egy tanulmány (Richard L. Peterson, M.D. "Buy on the Rumor") arról ír, hogy 1998 és 2000 között az eredmény-bejelentéseik előtt öt nappal az internetes társaságok részvényeinek vásárlása, majd a konkrét hírre azonnali eladása átlagosan 4,9 százalékos profitot hozott. Viszont ha az adatok bejelentésekor eladási pozíciót nyitottunk (majd öt nappal később lezártuk azt), akkor 6,4 százalékot kereshettünk ezzel (az árfolyameséssel - a szerk.).
Soha ne becsüljük le azt az iparágat (befektetési elemzőket, piaci szócsöveket), aminek nincs más célja, mint hogy bennünket - jól felfogott érdekeik miatt - manipuláljanak. Ilyenkor a cél a befektetők pszichés „megdolgozása”, vagyis ha lehet, mindenkit egy irányba szeretnének terelni. Pedig valljuk be, hogy nincs más vágyunk, csak hogy szembemenjünk a csordával, mi legyünk az elsők, akik a következő Microsoft-ot vagy Apple-t megtalálják, és ha lehet akkor, amikor még senki nem figyelt fel rájuk.
Az eddigi példákat hosszan lehetne még folytatni, és biztosan mindenkinek van saját személyes élménye, tapasztalata rossz pénzügyi döntéseit illetően. A pénzpiacok, a tőzsdézés és a befektetések iránt érdeklődőknek, vagy éppen azzal foglalkozóknak ajánlom megfontolásra a következőket:
- Egy elemzői vélemény nem biztos, hogy egyenlő a tényekkel.
- Érdemes meghallgatni azokat is, akiknek véleménye homlokegyenest más.
- Valamilyen papír ára nem egyenlő annak fundamentális értékével.
- A jó sztorik helyett a tényeknek higgyünk.
- Az információ néha nem fedi az igazságot.
- Egy jó vállalat nem egyenlő a jó befektetéssel.
- A vállalati eredmények növekedése nem feltétlenül jár együtt a befektetés jó megtérülésével.
- A technikai eszközök és elemzések túlsúlya helyett ügyeljünk a pragmatizmusra és a flexibilitásra.
Mára bizonyossá vált – talán a válság miatt is –, hogy a jó befektetési stratégia kialakítása a fenti tényezők miatt sokkal bonyolultabb, mint ahogy ezt a klasszikus (racionális) közgazdaságtan és a pénzügyi tudományok megtanították nekünk. A pénzügyi viselkedéstan nem csodaszer, ám hatékonyan kiegészíti a hagyományos közgazdasági tételeket, és érdemes lehet elemezni az egyes szituációkat ebből a szempontból is, hátha új megvilágításba kerülnek azok.
Tehát maradjunk józanok és realisták, de egyidejűleg kalkuláljunk a jobb agyfélteke egyre inkább megfigyelhető diadalútjával.
Kommentek
2009.11.18 12:56:12NickL.
A témához kapcsolódó tőzsdepszichológiáról és a tőzsdék várható mozgásáról bővebben itt olvashat -->
http://www.tozsdeiskola.hu/
2009.11.18 13:11:25nickita
jó poszt. sok igazság van benne. saját bőrömön tapasztaltam :)
2009.11.18 13:36:34Falusi_metálos
A lényeg:
"A technikai eszközök és elemzések túlsúlya helyett ügyeljünk a pragmatizmusra és a flexibilitásra."
az agyféltekés dolog meg divatos olyan túlegyszerúsítés...nem ilyen egyszerű a neurofiziológia :)))
2009.11.18 13:40:07Jonas-R
Kahneman-t lehet neven is nevezni, bar o kicsit masrol beszelt.Hamar jo publikaciot akarunk a temaban, ami raadasul meg kotodik is ahhoz amit a szerzo boncolgatni akar:
"Boys will be boys: Gender, Overconfidence and common stock exchange investment". Vagy akar a Farmer fele napfolt hatasok, mint onbeteljesito joslatok matematikaja, mert valojaban a csordaszellem, a lufifujas sokkal inkabb annak koszonheto, es csak valahol melyen, nagyon melyen jut el az ember utility function-aig, amit elsodlegesen kritizalt Kahneman es Tversky. (meg elotte mar Alais, meg a tobbiek)
Ha a prospect theory, cummulative prospect theory, vagy akar a quantum finance teruleterol a szinten Kahneman Tversky duo kutatasaira epulo KT-man modellt sikerul raultetni a tozsdei befektetesi dontesekre es ezzel valualni, vagy elorejelezni akkor szerintem azt ne a "penz beszel" blogba tessek publikalni, mert amennyire tudom ezt meg nem nagyon sikerult. Ami ezen felul itt le van irva, az pedig eleg kozhelyes, viszont pont erre blogra valo. (csak azt nem ertem miert kell ugy nyitni, hogy jajjdetudomanyosak vagyunk, amikor nem... nem eleg hogy egy alapkezelo vezetoje ezt tanacsolja? amugy az abranal meg kicsit jobb a vakmajom oroknaptara Mamis bacsitol :) )
2009.11.18 13:47:51ZZZZ
...ezek szerint lezartad az EURAUD pozit :)
2009.11.18 13:58:16fakutya
pilótajáték balekoknak
2009.11.18 14:04:37VVVV
Még szerencse, hogy ezt a kedves posztoló kollégái is tudják, hiszen az ING Globális Növekedési Részvény Eszközalap teljesitménye 2008.05.01 és 2009. 11.17 között a felemelő -5,18%.
https://www.ing.hu/static/online3/hu/hozamszamolo.jsp
2009.11.18 14:34:10Nick Blogger
Én nem hallgatok a sarki újságárus tanácsára és "profi" befektetési tanácsadóra (= értékesítő) sem. Inkább megtanulom, hogy kell ezt csinálni. Az a legjobb, ha magam döntök a pénzemről, és megtanulom, hogyan kell bánni vele. Szerencsére, bőséges irodalom áll rendelkezésre magyar és méginkább angol nyelven, nyomtatott és elektronikus formában is. Tanfolyamokra is járhatunk. Mire nem jó az internet...
2009.11.18 14:34:16MTFUN
Hál istennek nem vagyok érintett,nincsen egy fillérem sem..ájlávjú emeszpé.
2009.11.18 14:36:36Nick Blogger
@fakutya:
1. pilótajáték annak, aki nem tanulja meg a játékszabályokat
2. balek az, aki másra bízza a pénzét
2009.11.18 14:38:40Nick Blogger
@MTFUN:
Fejleszd a pénzügyi intelligenciádat! Saját érdeked...
2009.11.18 14:41:11Nick Blogger
@MTFUN:
A környezet nem fog hozzád igazodni, Neked kell alkalmazkodnod.
2009.11.18 14:42:32MTFUN
@Nick Blogger
Ha a befizetendő csekkek mennyisége x, a jövedelem pedig x-y(y=egyénenként változó),akkor a tőzsdén eljátszható végeredmény a nulla felé konvergál.Ezen mit lehet fejleszteni?
2009.11.18 15:01:55Nick Blogger
@MTFUN:
Azt, hogy a befizetendő csekkek összege kisebb legyen a jövedelmednél... Akkor lesz megtakarításod, a megtakarításod egy részét pedig - miután megtanultad a játékszabályokat (szigorúan csak azután!) - gyorsítópályára küldheted.
2009.11.18 15:05:17Nick Blogger
@MTFUN:
Csökkentsd a kiadásod és növeld a bevételed. Ennyi. Alternatíva nincs.
2009.11.18 15:11:02flegman
http://www.blog37.net/blog/wp-content/uploads/2009/04/stock-market.jpg
2009.11.18 15:25:19Aggie
@MTFUN:
a legenda szerint egyszer megkerdeztek Mr.Fordot, mi a gazdagsag titka. A valasza nagyon egyszeru volt: kevesebbet kell kolteni, mint amennyit keres az ember.
2009.11.18 16:11:42Prala
Egesz korrekt a post.
Egyebkent nem ilyen egyszeru a dolog. Ami biztos, hogy hulye az, aki:
- ertekmetlenul/ indokolatlanul (tul)fogyaszt
- az esetlegesen megtakaritott penzet bankban lekoti
- a fent emlitett osszeget befektetore, tanacsadora (lehet, hogy erettsegizett!!) bizza- felhigult a szakma sajnos
En ezt a harom pontot tudom sorbarendezni.
A tozsde abban kulonbozik a pokertol, hogy tudasra van szukseg.
1. ha valaki bloffok, hirek menten akar kereskedni, az megtanul technikai elemezni. Nem nehez, kell hozza 1 ev es total profi valik az emberbol.
2. ha a kisbefekteto a fundamentumokhoz ragaszkodik, ahhoz eleg nemi alapszintu penzugyi ismeretre szert tenni+ jozan paraszti esz (osztalek, novekedesi lehetosegek stb...mire alapozza a dontest?)
Tenyleg van psziches aspektusa a dolognak es eppen ezert nem szabad gorcsosen fuggove valni!
Es a legfontosabb: ne "jatsszon" senki sem olyan penzzel tozsden, ami csak nevlegesen megtakaritas, holott helye lehet barmikor barmilyen eletvitelszeru kiadas fedezeseben!
2009.11.18 16:16:59Prala
Elfelejtettem volt emliteni:
az abra a post sorai kozott, na hat az valami zsenialis! :) Jo oktatoangyag, en teleplakatolnam vele a varost valsztasi kampany helyett!!
2009.11.18 16:24:15ludaskása
Tisztelem az elemzőket, tisztelem a technikai elemzést, tisztelem a fundamantumokat, de a mai információdús világunkban a főszereplő a psziché. Igaz ez a tőzsdére - elég csak megnézni mi történik az európai chartokkal, ha kinyit NY = csordaszellem -, de igaz ez az életben hozott egyéb egyéni döntésekre is (pl. beoltassam magam v sem).
A lényeg, hogy legtöbb esetben a tömegkommunikáció (beleértve a tv-től a web2-ig sokmindent)hatása sokkal erősebb, mint a ráció ereje. Végül is sokkal nehezebb gondolkodni, mint hinni :-)
2009.11.18 16:53:19Nick Blogger
@ludaskása:
A technikai elemzés tudomásom szerint a "psziché"-t is figyelembe veszi. Mivel az árakat a psziché (is) mozgatja, és a technikai elemzés alapját adó grafikonokon az így kialakult ár jelenik meg. Ezzel csak az első mondatban lévő "de" szócskára szeretnék reflektálni, technikai elemzés vs psziché kontextusban. A piacok közötti korreláció viszont biztosan nem állandó és örökérvényű(időszakosan persze működhet), és a technikai elemzés sem erről (a korrelációra alapozott jövendölésről) szól.
2009.11.19 18:56:20Spiro
A fent boncolgatott dolgok magyarázata inkább az információkhoz való hozzáféréssel, a kapott információk feldolgozásának képességével, és az információ áramlási sebességével magyarázhatóak. Hiszen egy majom is 50% eséllyel tudna jó döntést hozni, bármilyen piaci kereskedésben, és ennél többre egyikünk sem képes.
Ezek ráadásul manipulálhatóak a piaci szereplők által, annak érdekében, hogy a fix díjért dolgozók forgalmat generáljanak a piacon.
Ahogy az összes szerencsejátékban végül is csak a bank nyer.
Erre jó még a tőkeáttétel (hitel), amit „tudományosan” lufi fújásnak neveznek.
Buy on the Rumor, sell on news „tézis” majdnem évszázados szófordulat a piacokon, ilyenért Nobel díjat kiosztani szerintem röhejes.