Devizára magyar!

Lehet, hogy az elmúlt időszak devizahiteles mizériája után kicsit fals hangzása van a címnek. De, mint oly sokszor a látszat itt is csal. A cím inkább egy pozitív változásra szeretné felhívni a befektetők figyelmét.

Aki egy kicsit közelebb engedi magához illetve megtakarításaihoz az értékpapírok, és a tőzsdék világát, tisztában van vele, hogy sajnos a hazai értékpapírpiac már elég régóta szinte „egy papíros piac” lett. Viszont ha kitágítjuk a horizontot, a hazai börzén túl számos befektetési lehetőség kínáltatja magát a befektetők számára. Ezek közül a befektetési lehetőségek közül az idei évig több olyan is volt, amelyek bizonyos tekintetben nem voltak ideális befektetések a magánszemélyek számára. Ugyanis, míg a tőzsdei termékekből származó jövedelmet 20 %-os árfolyamnyereség adó terhelte,utólagos bevallással, és a nyereség valamint a veszteség szembeállítható volt, addig a tőzsdén kívüli, jellemzően market-maker ( árjegyzői) piacok adózása ennél jóval előnytelenebb volt. Ezen piacok adózása 36+11 %-os volt, a nyereséget és a veszteséget nem lehetett szembeállítani, és a nyereség azonnal levonásra került.

Valljuk be, ezek nem voltak igazán befektető csalogató feltételek. Mindez azonban lassan a múlté, hiszen a 2010-ben életbelépett adójogszabályok kedvező változással lepték meg hazai magánbefektetőket. Ez alapján, ha valaki 2010-től ( ellenőrzött tőkepiaci ügylet )tőzsdén kívüli ügylet során nyereséget ér el, ugyanúgy 20 %-os adókulcs terheli a nyereségét, mint a tőzsdei tranzakciók során elért nyereség esetében, és a nyereség valamint a veszteség itt is szembeállítható lesz, és ugyancsak utólag  kell bevallani.

Nézzük meg mik azok a piacok, termékek, amelyek a hazai befektetők érdeklődésére számot tarthatnak. A legérdekesebb, és a legtöbb ember fantáziáját megmozgató piac a devizapiac. Most is, hihetetlen sok ember devizázik,csak nem tud igazán róla. Hiszen spekulálnak a devizahitellel, ha olcsónak tűnik az euró, az emberek bespájzolnak belőle,veszik a váltóhelyen, a bankban, a neppernél. És ha valamennyit erősödött a forinthoz képest, akkor meg eladják. Ha nagy kilengése van az eurónak a forinthoz képest, még a híradóban is bemondják. Viszont a deviza megvételéhez szükséges rendelkezni a megvételre szánt összeg forint ellenértékével. Ha valaki a devizapiacon ad-vesz devizapárokat, akkor a megvásárolt, illetve eladott érték igen alacsony százalékát kell mint induló összeget letétbe helyezni.  Természetesen, ha rossz irányba fordul a pozíció, akkor a veszteséget finanszírozni kell. Ezeket a termékeket nevezzük tőkeáttételes termékeknek,amikor az induló alapletéthez képest jóval nagyobb pozíció felvételére van lehetőség, ami jelentősen megnöveli az elérhető veszteség, de az elérhető nyereség nagyságát is. És azt is el kell mondani, hogy nem minden befektető alkalmas arra, hogy tőkeáttételes termékekkel kereskedjen.

Viszont azok a befektetők, akik hosszú évek óta tőzsdéznek, esetleg kötöttek már a hazai (BUX) indexre határidős ügyleteket, vagy az átlagosnál magasabb kockázatvállaló, és kockázattűrő képességgel rendelkeznek, azoknak mindenféleképpen érdemes kipróbálni a kedvező adózási környezet teremtette lehetőséget - amihez professzionális segítséget nyújt  több itthon  is elérhető árutőzsdei kereskedési rendszer - és megismerkedni a devizapiacok, valamint a többi árupiaci termék kockázatos, de izgalmas, és megfelelően magas hozam/kockázat arányú világával.

Akinek inge, vegye magára, de vigyázzon ne várjon a csodára, lehet, hogy fedez, lehet hogy spekulál, ezen a hatalmas piacon mindenki a neki megfelelő termékre talál!