A válság sem állítja meg a magyar inflációt
2010.03.16. 12:41 - Bebesy Dániel, portfoliómenedzser, Budapest Alapkezelő Zrt.
Gazdasági mutatóinkat tekintve sok mindenben különbözünk régiós szomszédainktól, az egyik lényeges differencia, hogy az elmúlt tíz év során nálunk jóval magasabb volt az infláció mint a Csehországban vagy Lengyelországban. A magasabb inflációnk régiós viszonylatban magasabb jegybanki, és így magasabb kereskedelmi banki kamatokat jelentett az elmúlt évek során, ez volt az egyik oka annak, hogy szomszédainkhoz képest nálunk jóval elterjedtebb volt a devizahitelezés. A jelentős devizahitel felvétel itthon végső soron fogyasztásban csapódott le, tehát tolta a keresletet, erősítette az inflációs nyomást, és a magas importon keresztül folyófizetési mérleg hiányt eredményezett. Volt ebben tehát egy kis ördögi kör jelleg, hisz az infláció leszorítását célzó szigorúbb jegybanki politika a táguló forint-euró vagy magyar-svájci kamatkülönbözeten keresztül, az erősödő forint mellett, csak fűtötte a devizahitelezést, vagyis a fogyasztást. A burjánzó, szabályozatlan devizahitelezés katasztrofális következményeit a válság során megtapasztaltuk, az azóta hozott intézkedések a jövőben ezt a kockázatot mérséklik, habár a devizahitelekből adódó sérülékenység még több éven át velünk marad, hisz a kiépült állomány nem tud egyik pillanatról a másikra eltűnni. Úgy tűnik, hogy a válság, a gazdasági visszaesés részben a másik problémánkat is kezeli, megtöri a magasabb inflációt, az MNB legfrissebb előrejelzése szerint 2011 végére 2 százalék körülire mérséklődik majd az árszínvonal emelkedés üteme.
Csehországban és Lengyelországban sem volt a rendszerváltást követően mindig alacsony infláció, szomszédaink esetében az alacsonyabb inflációs környezet kialakulása egy-egy erőteljesebb belföldi recesszióhoz kapcsolódik. Csehországban 1997-98 között, Lengyelországban pedig az ezredfordulót követően volt átmeneti jelentős gazdasági lassulás, ami hirtelen lefékezte az inflációt. Az egyszeri sokk hatása azonban hosszú távon meghatározó lett, a gazdasági szereplők magatartása tartósan megváltozhatott, hisz azóta az infláció mindkét ország esetében alacsony maradt.
Magyarországon a Bokros-csomag óta a jelenlegi válságig nem volt jelentősebb, hirtelen gazdasági visszaesés, a Bokros-csomagról pedig tudjuk, hogy az akkori terápia egyik eszköze az infláció felpörgetése volt, így az akkori gazdasági visszaesés nem igazán szolgálhatott az inflációnk tartós megtörésére. A mostani válság alkalmával sokan gondoltuk úgy, hogy a páratlan gazdasági visszaesés a számtalan negatív hatás mellett legalább az inflációs gondjainkat is megoldja egy jó időre, kiöli ezt a káros inerciát a rendszerből. Magyarországon a gazdasági növekedés 2009-ben 6,3%-al csökkent, lefagyott a kereskedelmi banki hitelezés, a munkanélküliség 10% fölé emelkedett. Az ipari termelésünk az év közepe felé szintben 25 százalékkal, a lakossági fogyasztás kb. 10 százalékkal maradt el a 2008-as csúcsoktól. Közgazdaságtani hüvelykujj szabályok alapján egy ilyen mértékű visszaesésnek drasztikus infláció csökkenéssel kellett volna párosulnia. Ehhez a globális környezet is kedvező volt, hisz a durva gazdasági lassulással nem voltunk egyedül, a világban mindenütt nyomás alatt voltak az árak.
A várt hatások persze részben itthon is jelentkeztek. A korábbi évekre jellemző két számjegyű éves bérnövekedési ütem fékeződni kezdett, decemberre 1.5%-ra csökkent a magánszektor esetében. A piaci szolgáltató szektornál jelentős árdinamika fékeződést tapasztalhattunk, ami azért lényeges, mert ennél a szektornál a forintárfolyam alakulásának kisebb hatása van az árazásra, így a változások jobban tükrözik az árfolyamhatástól „szűrt” belső inflációs folyamatokat. A termelői árak alakulása is abba az irányba mutat, hogy jelentősen fékeződnie kellene a fogyasztói árak drágulásnak. Az alábbi ábrán a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok árazásának együtt mozgását láthatjuk a fogyasztói árakkal, az utóbbi hónapok jelentősebb elnyílása mögött elsősorban a 2009 júliusi áfaemelés hatása húzódik, mely értelemszerűen csak a fogyasztói árakban érződött.
A januári és februári inflációs szám publikálása után azonban azt mondhatjuk, hogy sajnos nemcsak az áfaemelés miatt látszik magasabb szinteken beragadni az infláció. Jelenleg úgy tűnik, hogy az év vége felé is bőven a jegybanki háromszázalékos cél felett lesz a pénzromlási ütem, pedig addigra már kiesik a bázisból az áfahatás.
A durva recesszió melletti viszonylagos magas inflációnk egyik oka, hogy nálunk a hatóságilag rögzített, szabályozott árak emelkedése rendszeresen meghaladja a piaci árak drágulását. A KSH fogyasztói árindexe a következő négy nagyobb komponensből tevődik össze: piaci javak, alkohol és dohány, benzin illetve a szabályozott árak, az utóbbi súlya az indexkosárban az energiaárakat leszámítva 15% körül van. Különösen figyelemre méltó a differencia a szabályozott árak és a piaci komponens között az elmúlt év során, amikor ráadásul a szabályozott árakon belül az energiaárak alakulása inkább lefelé húzta a csoport egészét.
Érdemes megnézni, hogy az év első két hónapjában a szabályozott árakban milyen drágulást láttunk, tudva persze, hogy ezek az árak az év hátralevő részében már kevésbé változnak. Az áremeléseket annak tükrében érdemes nézni, hogy a jegybank éves szinten az infláció mértékét 3%-ra próbálja leszorítani. A KSH statisztika alapján ezek után azt láthatjuk, hogy a szemétszállítási díj két hónap alatt 4.4%-al, a postai szolgáltatások 6.5%-al, a szerencsejáték 9.2%-al, a csatornadíj 3.1%-al, a távolsági közlekedés 9%-al a helyi közlekedés pedig 4.7%-al drágult.
Az infláció kapcsán nem az a baj, hogy a 2010-re várt 4% feletti érték túl magas lenne, és károsabb, mint a 3%-os jegybanki cél. Az optimális infláció mértékéről jelenleg is számos vita zajlik, legújabban éppen az IMF vezető közgazdásza tett korábban eretnek gondolatnak számító javaslatot magasabb inflációs célokra vonatkozóan. Az itthoni problémánk inkább az, hogy a magasabb inflációt jelentős mértékben a szabályozott árak alakulásának köszönhetjük. A Magyar Nemzeti Bank az alapkamat szintjéről való döntésnél az inflációs célkitűzés keretrendszerére támaszkodik. A rendszer működésével kapcsolatban általánosságban sok kritika megfogalmazható, a nehézségek sorát pedig itthon a korábban említett probléma is növeli, nevezetesen az, hogy az áremelkedési ütemhez aránytalanul nagy mértékben járulnak hozzá a szabályozott árak.
A jegybank részéről meglehetősen vitatható lenne egy olyan helyzetben kamatot emelni, amikor az inflációt a szabályozott árak emelkedése tolja az inflációs cél felé, miközben a gazdaságban nyoma sincs a keresleti nyomásnak, ami áremelkedést indokolhatna. A szabályozott árak piaci árakat rendszeresen meghaladó emelkedése további kérdést is felvet az euró bevezetési stratégiánk kapcsán. A maastrichti kritériumokban megjelölt inflációs célérték teljesítéséhez nálunk különösen figyelni kell majd a szabályozott árak változására, úgy is fogalmazhatunk, hogy szabályozni kell majd a szabályozott árakat. Ez furcsán hangozhat, azonban valamilyen koordinációra, mindenképp szükség lesz, hogy szakíthassunk az eddigi gyakorlattal.
Kommentek
2010.03.16 13:05:39Egzaktix
Én csak azt szeretném megérni,hogy a banki hitelek kamata is csökkenjen az inflációval, és a jegybanki alapkamattal együtt.Nem vagyok összeesküvés gyártó, sőt,de itt mintha mutatkozna némi együttműködés a pénzintézetek között.Egyrészt nem adnak hitelt a vállalkozásoknak, ha valaki mégis megfelelne a lehetetlen feltételeknek, akkor pedig olyan kamatra ami ebben a lefagyott gazdaságban nem kigazdálkodható.Hogy mi lesz ebből?A cégeknél a válság csak fokozódik, a dolgozók utcára kerülnek,amivel gyarapítják a nem fogyasztók,de államilag segélyezendők táborát.Negatív spirálba került a gazdaság,a bankok pedig ülnek a pénzeken, illetve 2 hetes állampapírokban fialtatják.Érdekelne,hogy ezt más gazdaságokban is megtehetik, vagy csak megint mi vagyunk ilyen szerencsétlenek.
2010.03.16 13:16:50r123
Egzaktix: tökigazad van!! már csak azt kéne' megérteni, hogy ehhez képest mi a répáért van a tőzsde másfél éves csúcson..
2010.03.16 13:17:26levim
Én pedig azt szeretném megérni, hogy a szabályozott árak infláció alatti mértékben emelkedjenek. És itt az állami és az önkormányzati ármeghatározásra gondolok.
2010.03.16 13:19:01laci_sk
erre én is kíváncsi vagyok, meg arra is, hogy miért ilyen erős a forint árfolyama... semmi sem indokolja, hogy ilyen erős legyen a forint, vagyis nincs gazdasági háttere.
2010.03.16 13:24:16kisqtya33
A tőzsde már jó ideje elszakadt a valós gazdaságtól. A mostani tőzsdecsúcs is ezt jelzi. Gondolom megint jön majd egy zuhanás, aztán megint lehet fújni a lufit.
A forintot én sem értem...
2010.03.16 13:26:45laci_sk
hat ez az, sokkal jobb lenne, egy stabil arfolyam, meg ha az gyengébb is, mint hogy megin jon egy 290 vagy annal gyengébb forint... Bár ezt azt gondolom, pentekre ismet 270 fölött lesz, ma delutan 266,90:)
2010.03.16 13:38:37lajafix
egzaktix: szerinted kies országunkban érdemes fejleszteni? Nagyon kétlem, tekintsd úgy, hogy a bankok a cégeket a magas kamattal védik az elhamarkodott döntéshozataltól helyesen. Egyszer valaki ezt úgy mondta, hogy el lehet menni.
levim: tessék kommunista országba költözni, ott talán megéred. Ugye ha megnézed a szabályozott árak körét, akkor rájössz hogy pont ezeknél a világpiaci ár nagyott nőtt (gáz), vagy roncshalmok (tömegköz) amit üzemeltetni még drágább...
2010.03.16 13:39:16Egzaktix
A gazdaságnak egy 300-320 as forint árfolyam tudna segíteni,ekkor felpöröghetne az export.Csak éppen a lakosság már így sem tudja fizetni a hitelek terheit(köszönhetően az egyoldalú hitel szerződéseknek),akkor viszont végképp kirakhatnának egy táblát Magyarországra:ELADÓ
Így viszont nincsen mozgástere a gazdaságnak,hiába nem euró még a fizető eszköz.Ha a lakásépítést,hitelezést nem tudják újra beindítani,akkor nagyon nagy bajok lesznek.Ez a szektor a gdp jelentős részét állította elő,rengeteg cégnek,embernek munkát biztosítva.
2010.03.16 13:43:23Egzaktix
lajafix:
Hát ha még egy kicsit tovább védik a cégeket a hitelektől,akkor még az is tönkre megy ami eddig vergődött valahogyan.Volt egy Széchenyi István nevű ember,aki írt egy könyvet is, Hitel a címe.Ez most aktuálisabb mint bármikor,normális kamattal kapott hitelek kellenek hozzá,hogy a cégek újra beinduljanak!( a tisztelt politikusok közül talán még egyik sem próbálkozott rendes ügyfélként egy banknál,meglepődnének a feltételeken)
2010.03.16 13:44:42is
@laci: nem ugyanazt nézhetjük, mert most speciel 264,10-264-40. ha úgy érted, hogy fél 5-kor lesz 266,90, akkor szerintem nem.
Magyarországon az említett hatósági árak RENGETEG támogatást takarnak (talán a posta kivételével). sehol nem utaznak annyian ingyen, mint nálunk. sehol nincs a gázáron támogatás, a szerencsejáték meg kínálat-kereslet, azt nem tekinteném szabályozott árnak. szemét és csatornadíj 3-4%-os emelése meg nincs (érdemben) az infláció felett. bizony, reneteg ártámogatást, segéylt ki kell még a magyar szabályozott árakból venni, de lassan a végére érünk. 2-3 év múlva már nem marad, hacsak az új kormány nem választja ismét a kádári utat. ennek mondjuk elég nagy a kockázata, mint az ábrán is látszik, 1998-2002 között is majdnem végig indokolatlanul infláltak, jegybanki közreműködéssel.
ha netalántán mégsem ez lesz, akkor 2-3 év múlva röhögni fogunk, mert a mienk lesz a legalacsonyabb infláció az egész EU-ban (ott akkor fogják elinflálni a jelenlegi pénzköltést).
2010.03.16 14:09:13indapass2009
Persze, hogy nem allitja meg az inflaciot. Az inflacio ugyanis azert van mert egyre tobb es tobb penz van a gazdasagban. Magyarul a nemzeti bank noveli a penzmennyiseget egyszeruen azzal, hogy uj penzt nyom.
Ezzel azok jarnak jol akik kozel vannak a bankopreshez, mert meg az inflacios hatas elott elkolthetik a penzt. Errol bovebben itt:
Callahan, Gene:
Közgazdaságtan hús-vér embereknek
[link]!execute.action?inner=true&__checkbox_searchInAntique=true&searchfield=callahan&searchInAntique=true&tabname=konyv
2010.03.16 14:09:59Jonas-R
korrekt.
"A jelentős devizahitel felvétel itthon végső soron fogyasztásban csapódott le, tehát tolta a keresletet, erősítette az inflációs nyomást, és a magas importon keresztül folyófizetési mérleg hiányt eredményezett. Volt ebben tehát egy kis ördögi kör jelleg, hisz az infláció leszorítását célzó szigorúbb jegybanki politika a táguló forint-euró vagy magyar-svájci kamatkülönbözeten keresztül, az erősödő forint mellett, csak fűtötte a devizahitelezést, vagyis a fogyasztást."
Ezt nem hitte el a Juli soha... illetve nem akarta, mert a bankok ezen nem kis zset szakitottak azert.
2010.03.16 14:15:59Egzaktix
A jelentős hitel felvételnek egy előnye azért volt,így került pénz a gazdaság körforgásába.Mivel lassan már semmit sem állítunk elő,nincsen hozzá adott érték,így a lakásállomány elzálogosítása révén nagyon sok pénz került bele a körforgásba.Most ez teljesen megszűnt.De mivel más nincsen helyette,így a cégek leépítik a kapacitásaikat, ezzel még kevesebb ember dolgozik a gazdaságban.Ördögi kör alakult ki.
2010.03.16 14:42:07a katona fehérben
1. feladat: Tagolja helyesen az alábbi kifejezést:
deviza|hitel|felvétel
Házi feladat:
folyó|fizetési|mérleg|hiány
2010.03.16 14:43:48min
Főleg, hogy a cégek megszűnéséhez a bankok is aszisztálnak. Jó hitelképességű cégeket rúgnak vagy nem kötnek velük újra szerződést. Ebben élenjáró a CIB. Vajon miért?
2010.03.16 14:51:56malenkij robot
Ha a melósnak már öt éven keresztül nem emelnek órabért.Akkor egyenes arányban csökken a vásárló erő, amiáltal nem kell sajna termelnie a húst és zöldséget a termelőnek, így nem kopik semmi tehát nincs szükség az iparra sem aki , mint iparos nem kap órabér emelést.
Ha a bank beszűkíti a hitelezését nem lesz neki hitelezője a saját csapdájába esik.
2010.03.16 15:19:23Salgo2
@ katona fehérben
devizahitel-felvétel
folyó/fizetési/mérleg/hiány ... a folyó fizetési mérleg hiánya :-D
teszteredmény?
2010.03.16 16:05:49záporjózsi
"kisqtya33": Valahogy fenn kell tartani azt a látszatot, hogy a kormány a kezében tartja a gyeplőt.
is: "sehol nem utaznak annyian ingyen, mint nálunk"
Csak éppen ennek a hatósági árakhoz semmi köze... A hatósági ár a kedvezménymentes ár. A kedvezmények ehhez képest vannak. De a hatósági teljes árban is van egy rakás támogatás.
2010.03.16 16:12:17Babu2000
Nagyon ügyesek a statisztikusaink, akik ezeket a szépen hangzó hivatalos inflációt kiszámolják, csak kár, hogy az emberek a saját bőrükön nem ezt érzik. Én már csak úgy kapkodom a fejem, hogy mindennek az ára havonta csúszik feljebb. Az átlag fizetés persze már 10 éve ugyanaz. Nem rég jártam Ausztriában és megdöbbenve láttam, hogy a szolgáltatásokon kívül minden olcsóbb mint nálunk és ne felejtsük el, hogy ott 3x sőt 4x-es a fizetés. Elcseszett egy ország ez!
2010.03.16 16:52:04st1
"mint az ábrán is látszik, 1998-2002 között is majdnem végig indokolatlanul infláltak, jegybanki közreműködéssel"
Ez pontosan melyik ábrán látható?
"A gazdaságnak egy 300-320 as forint árfolyam tudna segíteni,ekkor felpöröghetne az export."
Gyakran hangoztatott téveszme. Az export legnagyobb részét adó vállalatok egyben importőrök is, a gyengébb árfolyam nincs hatással az export egészére. Nem ez pörgetheti fel az exportot, hanem a külpiaci kereslet.
"az infláció leszorítását célzó szigorúbb jegybanki politika a táguló forint-euró vagy magyar-svájci kamatkülönbözeten keresztül..."
A kamatkülönbözet oka nem (csak) az inflációs célkövetés. A kamatkörnyezet globális változását a jegybank is követi.
2010.03.16 17:08:06Kenguru
Azert ennek van egy pszihologiai vetulete is.
A valsag nalunk minig inflqcios varakozast jelent, es mar ez is hajtja az inflaciot.
2010.03.16 17:39:25atlagjancsiba
Ez mind nagyon szep, de akkor valutat gyujtsek, aranyat vegyek vagy foritban tartsam a penzt.
Engem ez erdekel.
2010.03.16 17:46:44Egzaktix
atlagjancsiba
szerintem disszidálj,a fél ország erre készül már,miért pont Te maradnál itt adót fizetni feleslegesen?!Én is megyek.
2010.03.16 18:47:40Winettou
átlagjancsibá: senki sem tudja, mindenki összevissza beszél(/ír). Ma beszéltem egy főguruval aki azt mondta, hogy arra számítottak, hogy a választások bizonytalansága miatt gyengül a HUF/EUR, erre erősödik.. Az elemzők is egy rakás sz*rt érnek, amit az egyik nap megír, a másik nap felülírja egy ellentétes "szakvéleménnyel.." Ezekre nem lehet alapozni, utólag mindent megtudnak magyarázni..
Az arany ára történelmi magasságokban van, hogy tovább emelkedik vagy bukta lesz belőle azt csak kevesen tudják...
A deviza árfolyamokat szerintem mesterségesen mozgatják, nevetséges, hogy miközben az euró zóna pénze (euró) gyengül a dollárral szemben, a magyar gazdaság fizetőeszköze (HUF) erősödik.. Hol van ennek reális alapja? Ez az egész pénzpiac egy kamu, és a világ szeme láttára szabadon meglehet tenni..
A bajba jutott bankokat kisegítik, és elősegítik, hogy megint extraprofitot termeljenek, de a bankoknak tartozó adósokat utcára teszik, miközben a bank elveszi a csökkent értékű ingatlanokból a pénzét... Sok probléma származik még ebből a mohóságból, én elvesztettem a hitem ezekben a pénzéhes szereplőkben.
"A mérték az ember"
2010.03.16 19:02:31atpijkamo
Nincs olyan, hogy hüvelykujj szabály. Valszeg ökölszabályt akart írni a porfólió menedzser.
2010.03.16 19:43:41Tesztelo.hu
atpijkamo, rossz hírem van: van olyan, hogy hüvelykujj szabály. Pl. matematikában és fizikában is használják a vektoroknál.
2010.03.16 20:26:23acsa77
@Babu2000: változtatni kell a fogyasztási szokásokon. Mindig megrémülök, amikor látom akár környezetem, akár a hivatalos fogyasztói kosárt. Ha az emberek komolyan javítani akarnának az országon, akkor nagyon összezsugorodna pár importon alapuló kiskereskedelem.
Apropó fogyasztói kosár: ahogy éppen tanulom a pénzügyeket, durván látszik, hogy nem tartják fogyasztásnak a magánemberek törlesztőrészleteit. Pedig pont náluk van az, hogy az ő szemszögükből nem 10mFt-ot költenek, amikor vesznek egy lakást, hanem havonta 100-200eFt-ot költenek. Nekik ez a gyakorlatban komolyan fogyasztói kosárba való, ti. nekik a Cash Flow a "fogyasztás". Nem a számviteli, pénzügyi vagy makroökonómiai fogalom.
2010.03.16 20:34:31acsa77
@Winettou:
nem tudom, milyen guruval beszéltél, de ömlött a szaksajtóból és fórumokból hetek óta, hogy korrekció, aztán tovább fel a lemmingekkel.
Továbbá nem várt senki (és ezúttal megalapozottan) negatív hatást a választás felől. Hanem mindenféle más hatásra a Ft erősödés irányába. Ami a nagy adósság miatt üdvözlendő. A cégeknek csak a belföldi fix költségek szempontjából számít a Ft, de ez most kisebb gondjuk...
Az összes infláció pedig szépen látszik a részvényárfolyamokon: visszaáramlik a pénz, és még jobban vissza kellene áramlania az állampapírokból (=adósságból) a pénznek a gazdaságba. Csak épp nehezen talál új értékteremtést, mert a fogyasztás sem fejlődik ebbe az irányba. Plusz még sok más technológiai stb, tényező is hátráltat. És a tőzsde is fejletlen, többnyire dinók vannak, nagyon szűk keresztmetszetét képviselik a gazdaságnak.
2010.03.16 20:47:47acsa77
Mo. is csak azért tudott jelentős GDP-fejlődést felmutatni éveken keresztül, mert azért nőtt a cégek hatékonysága. De sok minden más nem javult.
Visszatérve a fogyasztókra: ha kicsit is sikerült valakinek jelentős profitot szereznie személyes célra, azonnal pazarlás következik: kevés hozzáadott értékű termék/szolg., régi technológia, azonnali mérlegrontás, min. kultúra stb. Nem irigylem én a pénzt senkitől, de sokkal nagyobb presztízs a szememben, ha valaki fejlettebb dolgokra költ téglából és fémből készült péniszének növelése helyett. Pl. ha úgy gondolja, hogy 2x jobb legyen a cége. Hiszen az övé, ő élvezi a létét, hogy fejlesztheti. Na ezt nem látom eléggé.
És még van pár tényező pl. nyugati szomszédok magasabb bére mögött, amit nem szoktak nagyon hangoztatni.
2010.03.18 15:31:43embiminusz
A szerző revelációként világít rá a magyar inláció legfontosabb problémájára, ami 15 éve nagyjából teljesen világos a gondolkodó közgazdászok elött (lásd Erdős Tibor a 90-es évek inflációt elemző könyve, most is aktuális.) A magyar infklció nem keresleti, hanem költség okozta, abban is elsősorban a szabályozott árak és adók játszanak fő szerepet - ebben semmi nem változott az elmúlt húsz évben, éppen ezért hatalmas blöff az infláció követés alapú monetáris politika Magyarországon - a szerző végső megállapításaival maximálisan egyetértek.
2010.03.18 15:41:43embiminusz
Ráadásul a fenti költséginfláció egy sokkal súlyosabb problémát fed el, nevezetesen az elmúlt 10 év állandósult költségvetési hiányainak toldgozgatása az eladósodás mellett a szabályozott árak és a különféle beépült adók állandó emelése mellett ment végbe - képzeljük el a trükkök százai (budapest airport 400 Md bevételtől kezdve...) és a fentiekben kimutatott állandósult 'központilag vezérelt költséginfláció' nélkül hogyan festett volna az elmúlt 8 év költségvetési hiányának lefutása.
2010.03.18 15:49:51embiminusz
Jonas-R "Ezt nem hitte el a Juli soha... illetve nem akarta, mert a bankok ezen nem kis zset szakitottak azert."
Havi 5 gurigáért te sem hinnéd el.