Keynes holt lelkei
2010.05.18. 10:55 - Mike Károly, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, Közjó és Kapitalizmus Intézet
„Holt lelkeket veszek” – közölte a meglepett vidéki földesurakkal Gogol hőse, Csicsikov. A terve regénybe illő szélhámosság volt: a holt lelkek, vagyis a meghalt jobbágyok tulajdonjogát ajánlja fel biztosítékként egy banknak, amelytől hitelt remél. Úgy vélte, az átverés csak évekkel később lepleződhet le, a legközelebbi „revízió”, jobbágyösszeírás alkalmával. Addig is a hitel révén növelheti társadalmi megbecsültségét, kényelmesen élhet – ha pedig eljön a revízió ideje, meglép a felelősségre vonás elől.
„A legnagyobb hangsúlyt a nemzeti vásárlóerő növelésére helyezze, amelyet hitelekből finanszírozott kormányzati kiadásokkal érhet el.” – javasolta Keynes 1933-ban Roosevelt elnöknek írt nyílt levelében. Elsőre talán nem sok hasonlóságot látunk Csicsikov és Keynes tervében, attól eltekintve, hogy Csicsikov is hitelből szerette volna növelni „vásárlóerejét”. Elvégre Keynes nem volt szélhámos (tisztességes tőzsdei spekuláns volt), és nem is maga akart hitelt felvenni. Az elmúlt hónapok világgazdasági eseményei azonban éles fénnyel világítanak rá, hogy az orosz csinovnyik és a brit közgazdász elgondolásai nem is álltak olyan távol egymástól.
Az elmúlt hónapok eseményei, nem pedig az 1930-as évek történései. Roosevelt ugyanis néhány tétova lépés után végül is elvetette Keynes javaslatát. A keynesi gondolat mai legbefolyásosabb képviselői – így Paul Krugman és az Obama elnök tanácsadó testületét vezető Christina Romer – is elismerik: kiirthatatlan történelmi mítosz, semmi több, hogy az amerikai elnök megfogadta Keynes tanácsát, és a New Deal kormányzati kiadásai rántották ki Amerikát a világválságból. Sokkal értőbb fülekre talált a nyílt levél 76 évvel később. Jó egy éve, 2009 elején szerte a világon államférfiak és -nők érezték úgy, hogy Keynes szavai hozzájuk szólnak a múltból, és fogadták meg a mágus tanácsait. Lassan körvonalazódik, milyen következményekkel.
Annak idején Keynes felvetése nem kevésbé volt meghökkentő, mint Csicsikov merész ötlete. Mindaddig senki nem kérdőjelezte meg komolyan azt a klasszikus elvet, hogy válságos időkben a kormányzat legfontosabb feladata éppen a hitelességének és fizetőképességének megőrzése, amelyet nem szabad nagyvonalú költekezéssel veszélyeztetnie. Valójában a hitelből fedezett munkahelyteremtés egyetlen legitim indokának korábban a háború számított. Ezt Keynes is jól tudta. Nem véletlenül sürgette levelében Rooseveltet, hogy az avítt gondolkodás „béklyóitól szabadulva, a béke és prosperitás érdekében használja fel azt a technikát, amely korábban kizárólag a háború és a pusztítás céljait szolgálta”.
A radikális szemléletváltás mögött Keynes „új közgazdaságtana” húzódott meg. Eszerint, még ha igaz is, hogy a piacgazdaság egyensúlya hosszú távon helyreáll, komoly hiba lenne erre várni, és egyszerűen tudomásul venni a válságok rövid távú költségeit. Az államnak ahhoz, hogy mielőbb véget vessen a recessziónak, és beindítsa a gazdasági növekedést, rövid távon költenie kell... és költenie, és költenie. A költés költségeit pedig a jövőbe kell eltolnia, amikor a majdani adófizetők könnyedén visszafizethetik a felvett kölcsönt. Amint Keynestől tudjuk, „hosszú távon mindnyájan halottak vagyunk”, így a jövőben holt (de legalábbis inaktív) lelkekként nem szolgálhatunk a most felvett kölcsönök fedezetéül. Az utódaink viszont igen. Keynes javaslata így megalapozottabbnak tűnik Csicsikov üzleti tervénél. Úgy tűnik, az igazságérzetünk sem tiltakozhat ellene, hiszen az utánunk jövő generációk is jobban járnak a „ciklusok kisimításával”, a kiegyensúlyozottabb fejlődéssel, így némi áldozathozatal elvárható tőlük.
A baj csak az, hogy az „új közgazdaságtan” elmélete a valóságban nem egészen úgy működik, ahogyan Keynes elképzelte. A „hosszú táv”, a fizetés ideje sokkal előbb jön el, mint gondolta. A hitelezők még azelőtt benyújtják a kormányzatnak a számlát, hogy a gazdaság kikecmeregne a válságból, és éppen az óriási adósságteher válik a kilábalás egyik fő akadályává. Carmen Reinhart és Kenneth Rogoff nagy visszhangot kiváltó tanulmányukban az elmúlt 200 év gazdasági ciklusait áttekintve arra jutottak, hogy a pénzügyi rendszer válságait szinte kivétel nélkül mindig és mindenhol államháztartási válságok – óriásira dagadó deficitek, gyakran államcsődök – követik. Főként az adóbevételek elkerülhetetlen visszaesése miatt. Tehát egy kiadós pénzügyi krízis után a kormányok feje éppen eléggé főhet a költségvetési hiány miatt akkor is, ha nem kezdtek Keynesre hallgatva nagyvonalú költekezésbe. Ha pedig követik a tanácsát, amint tette számos ország az elmúlt egy-másfél évben, csak fokozzák a bajt. A hitelezők egyre idegesebben reagálnak a költségvetési deficitre, és magasabb hozamot várnak el az államkötvényektől. Ez a vállalkozások számára is megdrágítja a hitelfelvételt, illetve növeli az adósságaik terheit. A növekedést tovább lassíthatja, ha a kormányzat kétségbeesésében az adók növelésével próbálja betömni a költségvetés lyukait. A Reinhart és Rogoff által összegyűjtött történelmi adatok tanúsága szerint, ha az államadósság átlép egy határt (a GDP kb. 90%-át), az jelentős mértékben és hosszabb időre lelassítja a gazdasági növekedést.
Most, közel tizenhat hónappal Obama elnök hivatalba lépése után , amelyet az új keynesi konszenzus szimbolikus kezdetének tekinthetünk, az IMF jelentése szerint a globális pénzügyi válság új fázisába lépett. A fő veszélyt immár az igen magas és egyre nehezebben finanszírozható államadósságok jelentik. Ráadásul fennáll a veszély, hogy az állampapírok (így is) erősen túlértékeltek, és ha egyszer ez a „buborék” is „kipukkan”, nem csak Görögország lesz nagy bajban. De ha nem is hiszünk ebben a jóslatban, egy dolog akkor is világos. A „hosszú táv”, a „revízió” a nyakunkon van. Bár még nagyon is élünk, nem bizonyulunk sokkal jobb biztosítéknak Csicsikov holt lelkeinél. A virágzó jövő helyett már most, a nyomorúságos jelenben kell kínkeservvel megtermelnünk a hitelek fedezetét. Az utánunk jövőnkre pedig nem hagyunk mást, mint adósságot.
Ahogyan Csicsikov tervének, úgy Keynesének sem volt – sem 1933-ban, ahogyan Roosevelt is megsejtette, sem 2009-ben – fedezete. Ráadásul Keynes a javaslatával nem is a saját egzisztenciáját tette kockára. Gogol regényében nem tartott sokáig, míg a városi társaság gyanút fogott. De miért nem fognak gyanút a politikusok, amikor a keynesi receptet javasolják nekik közgazdászok? A választ részben Reinhart és Rogoff könyvének címe adja meg: „This Time is Different” – ezúttal más lesz, vélik újra meg újra a pénzügyi válság lefolyásáról a döntéshozók és az elemzők egyaránt. De talán még közelebb az igazsághoz, ha felidézzük Keynes Rooseveltnek írt nyílt levelének kezdőmondatát: „Önt a tevékenysége mindazok bizalmának letéteményesévé tette szerte a világon, akik ésszerű kísérletezéssel törekednek az emberi állapotok megjavítására a fennálló társadalmi rend keretein belül.” Ki ne szeretne az ésszerűsség és a humanizmus zászlóvivője lenni? Ki tudna ellenállni a kísértésnek, hogy megszabadítsa az emberiséget a gazdasági ciklusok gyötrelmeitől? Ki merne kiállni a követelőző tömegek elé, mint egykor Coolidge elnök tette, aki a támogatásért folyamodó farmereknek azt javasolta: „Gyakorolják a vallásukat!” Úgy tűnik, kevesen. Kevesen merik bevallani (önmaguknak is), hogy ígéreteik fedezete nem sokkal több holt lelkeknél.
Kommentek
2010.05.18 11:32:45zulu
3.7% azért még elég messze van a hiperinflációtót.
2010.05.18 11:34:41eztnemígykéne
@zpeti
"A neoliberális gazdaságtan egyenlő a keynesivel."
nooormális?
hallottál te már egy neoliberális közgazdásztól olyat, hogy költsük sokat? nem tűnt fel hogy folyton megszorításokkal meg a költségvetési hiány csökkentésével jönnek?
úristen...
2010.05.18 11:34:44F173
A cikk nem szól két nagyon fontos lehetőségről:
1) Abban a pillanatban, amikor az állam csökkenő pályára akarja állítani az adósságot lehetősége van megnövelni az inflációt és így eltüntetheti az adósság egy részét.
2) Csődöt jelenthet és kérheti az adósság nagy részének az elengedését.
A két verzió, amit leírtam sok kockázatot rejt, de összességében pozitív lehet a mérleg...
2010.05.18 11:36:41Tilio
Remélem az opus eredetijét, közvetlen levélként megkapta Matolcsy professzor úr, a "Keynes legjobb hívei magyar baráti köre" elnöke is.
2010.05.18 11:37:45antal.daniel
Bár szerintem is igaz, hogy a New Dealt nem Keynes javaslatai alapján dolgozták ki, azért volt New Deal is meg Keynes is, és a kapcsolat egyáltalán nem tisztázott a cikk elején.
Keynes szapulása meg azért nem elegáns, mert szinte senki nincsen a Keynesre hivatkozók között, és az ún. "keynesiánusok" között, aki valaha is olvasott volna a brit közgazdásztól bármit is. Az, amit hanyagul keynesiánus közgazdaságtannak vagy gazdaságpolitikának neveznek, általában csak igen körülményesen vezethető le Keynes elméleteiből.
A keynesianizmussal szembeni szellemi harc ezért szerintem ugyanolyan szellemi boxzsákok püffölése mitn a neoliberalizmus elleni harc: a zsák belül üres, úgyhogy így nem lehet igazi szellemi párharcokra még felkészülni sem.
2010.05.18 11:38:01Magyarországom
Megszűntetném az NFÜ-t és az állami (kamu) támogatásokat. A 8000 MdFt-ot odaadnám a kkv-nak. A fedezet a jó hírnevük (2-3 másik ember támogató levele, esetleg min. 5 éve működő cégük), és készfizető kezességük min. a hitel 1/10-re lenne.
A kkv-k pontosan tudják (vagy legalábbis sokkal jobban sejtik), hogy mire van szüksége az országnak. Ezzel egycsapásra növelnénk a fizetőképes keresletet, a kkv-k növelnék a termelékenységet.
Jártam 2 hete írországban. Ott a nagy fejlődésben nyakló nélküli támogatásokkal, túlértékelt ingatlanhitelekkel és fogyasztási hitelekkel növelték a GDP-t. Mivel mindenkinek autója volt, még a sineket is feszedték. Míg Írországban 1500 km-t vezettem, összesen 20 kamionnal találkoztam (tehát biztosan nincs komoly termelés), 10 kerékpárossal (óriási pénzeket ölnek kis távolságok megtételésre, mert mindenhez autó kell), nem láttam csak összesen 3 távolsági buszt.
A támogatásokkal és a hibás, gazdasági növekedést serkentő politikával ott sikerült a gazdaságot padlóra küldeni.
A GDP-vel az a baj, ha értéktelen szolgáltatást adsz el, vagy a mexikói öbölben kiömlik az olaj, az is növeli a GDP-t.
A mobiltelefon addig jogoson növelte a GDP-t, amíg növelte a termelékenységet (útközben is tudom a cég ügyeit intézni), amikor viszont már csak a szórakoztatás a cél, akkkor feleslegesen veszünk iPhont.
2010.05.18 11:38:50balu_a_medve
@zulu:
"Minimális közgazdasági ismeret nélkül, nem kellene okoskodni..."
Bocs, MBA-m van. Pont ezért okoskodom. Ez a válság nem fog csak úgy eltűnni, és lassan-lassan belátják ezt mindenhol, bár egyenlőre nagyon nehezen. A keynesi váltás (vagy hívhatjuk akárhogy) egy "emberarcú kapitalizmus" volt, ti. rájöttek, hogy ha a "hitelezők" (átalában "befektetők" néven hivatkoznak rájuk) most egy picit nem húzzák össze magukat, akkor bizony felkel a nép, és bebassza a fejüket.
Azaz a kapitalizmus megmentése érdekében szocialista taktikákat kellett alkalmazni. (talán pont roosevelt ezt ki is mondta). Most is errefelé megy a dolog, úgyhogy a "befektetői bizalom", amire mindig hivatkoznak, egy idő után irreleváns lesz.
2010.05.18 11:42:04zpeti
@eztnemígykéne
Pontosan igazad van, csak fel kell ismerni hogy mit gondolnak komolyan és mit mondanak manipulációnak.
Szét kell választani az igazi liberalizmust ettől a mostani szartól.
Én úgy veszem észre hogy ugyanazok a közgazdászok szorgalmazzák most a költekezést, és a több regulációt, mint akik eddig a szabadságot. Ha a dolgok jól mennek, hagyjanak béken, ha rosszul akkor kérem az állam segítségét és mentőcsomagját.
A nyereség legyen privát, a veszteség állami, ez a bankok mostani hozzáállása.
Emiatt persze több megszorítás kell stb stb, és egyre csak nő az állam mérete.
2010.05.18 11:44:15zpeti
@balu_a_medve
"Azaz a kapitalizmus megmentése érdekében szocialista taktikákat kellett alkalmazni."
Pontosan! De ezt pont a "neoliberálisok" is szorgalmazzák.
2010.05.18 11:46:17BéLóg
Sajna Keynes bácsi ötletének csak egy igen szűk szeletét emlegeti a leírás és meglátásom szerint szándékosan annak a vitatható részét.
Írország például, amikor csatlakozott az EU-hoz és nyomorban volt, keynesi elveken ALAPULÓ new deal-lel lett éllovas.
PÉLDÁUL Keynes egyik alapgondolata, hogy a pénzt nem a tőkéseknek kell adni, hanem a saját állampolgároknak akik azt -- minő érdekesség -- nem részvényekbe meg kajmán-szigeteki adóparadicsomokba menekítik, hanem FOGYASZTÁSRA használják, amely a kormány EGYÉB lényeges intézkedései mellett KATALIZÁTORKÉNT ingyé' és kamatmentesen, a BANKOKTÓL függetlenül előre lendítik a szekeret.
Nem véletlen, hogy a fizetett BANKI tanácsadók utálják Keynest mint ördög a szenteltvizet...
Gondolkodjatok el. Németoraszágban az euró átváltása előtt a BANKOK "óva intettek" mindenkit hogy pénzét aranyba fektetve váltsa át.
Akinek volt fölös pénze és mégis így tett, ma milliomos.
Nem a BANKOK ajánlgatták a Lehmann kötvényeiket két perccel a bedőlés előtt ügyfeleiknek???
Mit mondhatunk akkor erre a Keynesellenes BANKI elemzésre? Hát hogy hazudik.
Ja és mit is hallunk mostanában? Menekülj az eurótól, irány a dollár. Hát ha valaki megteheti, azt mondom, eurót tonnaszámra venni MOST.
A bankok rohadt embertelen gazember társaságok, előbb-utóbb talán mindenki rájön erre.
Ebből kifolyólag fizetett ügynökeik "tárgyilagos" elemzéseire érdemes kiköpni!
Mennyire nem véletlen, hogy ezt a cikket ÉPPEN MOST az új kormány letagadhatatlan keynesi törekvéseinek ismeretében teszik címlapra, nem?
2010.05.18 11:47:23Holczinkay
Az írás pontos és helytálló lenne, ha a jelen helyzet nem lenne még ennél is rosszabb. Ugyanis mind az akkori, mind a mostani szemléletből kimarad a nemcsak regionális, de a globális egyensúlyra való tekintet is, aminek a következményein, mint láthatjuk, mit se változtat az, hogy akkor még ez a szempont sem létezett, ma viszont talán már létezik.
Mert hiába létezik, ha ez semmiféle viselkedés, hozzáállás és gondolkodásbeli változást nem jelent valójában. Remélhetőleg csak egyelőre.
2010.05.18 11:48:16Satrafa
Így van, a neoliberális gazdaságtan a hibás, mert a helyett, hogy jövedelemátcsoportosítással elszegényítenének mindenkit, csak ülnek ölbe tett kézzel, és gyakorolják vallásukat. Amiről semmit nem mondok, elég az hozzá, hogy Nagy Lajos már a franciákat is leleplezte az ügyben (http://mek.niif.hu/00900/00992/00992.htm#83), amikor igazi keresztény-nemzetmentő akciónk révén nem akartak csődbe menni, határtalan önzőségük miatt.
De most ennek vége, a görög elvtársakkal egyesülve visszavesszük, ami a mienk volt és lesz.
2010.05.18 11:49:53eztnemígykéne
@zpeti
"Én úgy veszem észre hogy ugyanazok a közgazdászok szorgalmazzák most a költekezést, és a több regulációt, mint akik eddig a szabadságot."
Ki? Bokros Lajos? Vagy bármilyen magát inkább neoklasszikusnak valló piacpárti közgazdász? Ki?
Az tény hogy liberalizmus címszó alatt sok olyan dolog történt ami nem az, az utóbbi időben az államadósság és hiány csökkentését siettetők most sem mondanak mást szerintem. cáfolj meg nevekkel.
2010.05.18 11:54:42Arzén Vendel
Amit a kedves oktató úr itt leírt Keynes-ről, az nem közgazdaságtudományi, hanem hittudományi kérdés.
2010.05.18 11:57:19MEDVE1978
Logikus, egyszerű, előremutató cikk. A francokat az, mindig is utáltam az ilyen cikkeket. Fujj Keynes, pokolra a hitellel, ez minden rossz nyitja... Mi kéne helyette, amitől nem dől be? Kongó csönd a válasz, ahogy ebben a cikkben is. Míg az eladósítós, állami szerepvállalós keynesizmus legalább próbál valamit kezdeni a válsággal míg problémával, az ilyen neolibek csak hátradőlnek és várják, hogy önmagától megoldódjon.
Itt jön a csavar. Mert ha bármi állami beavatkozás van, akkor arra lehet fogni, hogy megbontotta az egyensúlyt és így persze, hogy nem korrigált a piac.
Kicsit lenyugodva azt kell, hogy mondjam, hogy a konstruktivitást hiányolom a cikkből. Le lehet írni, hogy az állami szerepvállalás a két évvel ezelőtt kezdődött válság kezelésében hibás volt, de akkor valaki írja le mi lett volna a kedvező.
2010.05.18 11:58:35elGabor
Arzén Vendel: Körülbelül. Dimitrov tér visszatér!
2010.05.18 12:01:44Magyarországom
Javaslom még az alábbi 3 cikket elolvasni:
[link]
[link]
[link]
2010.05.18 12:01:44eztnemígykéne
@MEDVE1978:
érvelésed akkor lenne helyes, ha a keynes-i megoldás javítana a heylzeten, csak nem eleget. ekkor jogos az az elvárás, hogy mondjon valaki jobbat.
de nem ez a helyzet. a keynes-i megoldás ugyanis ront a helyzeten, tehát az is jobb, ha nem csinálunk semmit.
pontosabban csak rendbetesszük azt ami miatt kialakult a válság.
2010.05.18 12:02:18zpeti
@MEDVE1978
Megtakarítás és befektetés
Ez az ami történne ha nem az adósságra épülne a világ. A tőke nem hitelből lenne, hanem megtakarításokból.
De mivel a kamatot nem a piac határozza meg, senki se spórol már. Pl. Anglia, minek, amikor 3.7% az infláció, és a legmagasabb betét is csak 3.45%-ot fizet.
Az emberekbe már annyira beleívodott a hitel használata, hogy már elfelejtették hogy eredetileg amikor kialakult a kapitalizmus hogy is működött minden.
2010.05.18 12:11:36nem1rem1
Noha a posztban egyetlen szó sem említi, még áttételsen sem Magyarországot, minden kommentelő megértette, hogy a poszt és a dilemma itt elsősorban rólunk szól.
A kommentelők nagy része akörül a lehetőség körül forog (pro és kontra), hogy a posztban összefoglalt igazságokat és veszélyeket hogyan lehetne Magyarországnak megkerülni (a légvonalnál rövidebb út az erdőn át), hogyan lehetne kijátszani. "Merjünk kicsik lenni!" - ez cseng ki nekem abból, hogy fittyet hányhatunk a világgazdasági tendenciákra, és infantilis módon majd a nagyok trágyakupacából ilyen-olyan fineszes okossággal kimászunk, meg a csúnya hitelezők.
Én a magam részéről jelenleg azt látom: Magyarország 2006-tól, de méginkább 2009-től elindult egy költségvetési politikai pályán, ami eddig egyrészt sikeresnek bizonyult, másrészt eléggé konzervatív (minimalizálja a kockázatokat), harmadrészt "unikális", vagyis szembe megy a (idiotisztikus költeklező) trendekkel.
Most, hogy bebizonyosodott, hogy egész Európának, de az legész világnak a legnagyobb fejfájást az elszabadult állami költekezések okozzák, és mi jelenleg ebből a szempontból viszonylag jól állunk, nagyon veszélyes, fölösleges, és idióta akarnokság letérni erről az útról.
Merjünk nagyok lenni! Merjünk olyan felelősen gazdálkodni, mint a nagyoknak kellene! Ne csak a száj- és izomméretünket merészeljük növellni!
2010.05.18 12:14:31Link Elek
az USA-t nem szavbad osszekeverni mas allamokkal.
az USA jelenelg(mar vagy fel evszazada) az az allam, aminet a befektetok az a legmegbizhatobb AAA-s adosnak tartanak. amikor vilaggazdaagi valsag van,a kkro az USA hitelfelvetele _olcsobbodik_ mindenki masnak dragul.
vagyis az USA-ban meg akkor is megerheti hitelbol megoldani a valsagot, ha Keynes-nek tortenetesen nem lenne igaza.
2010.05.18 12:15:18borboja
"A hitelezők még azelőtt benyújtják a kormányzatnak a számlát..."
Arra válaszoljon egy kurva okos ember, hogy kik azok a "hitelezők"? Ki az, akinek olyan kurrrrrva sok pénze van, hogy az egész világot ő hitelezi. Mert ugye a cikkből az derül ki, hogy itt mindenki szarban van, minden államnak óriási az adóssága. Na de akkor kik azok a "hitelezők", akik mindezt finanszírozzák? Kik azok, akik erősebbek a világ minden államánál együttvéve? Kicsodák ők?????
2010.05.18 12:19:38zpeti
@nem1rem1
Alapvetően igen, gazdálkodjunk felelősen. Csak ezt nem úgy kéne hogy az állám szórja a pénzt mint az állat és közbe európa legdurvább adói vannak kiszabva ránk.
Ha mondjuk az adóbevételek a GBP 30%-ára jönnének ki, a költekezés meg 29-31%-a, na akkor elég gyorsan fejlődne az ország.
Sajnos ez az MSZPs növeljük a költekezést 1000x aztán majd bocs... megszórítás kell, ezzel semennyire se értek egyet.
2010.05.18 12:34:29khamul
olap
Miért, a lineáris növekedés a végtelenségig fenntartható lenne?
2010.05.18 12:36:28stellaz1
Én a lakossági hiteleknél mondtam ugyanezt.
A felvett rengeteg áruhitel rövid távon megpörgeti a gazdaságot, de hosszútávon csökkenti a vásárlási kedvet, hiszen a hitelt vagy hitelket törleszteni is kell, ráadásul azoknak igen magas kamatterhével, amely a hitelek növekedésével nem lineráisan nő, hiszen az ütemezés is jobban elnyúlik.
2010.05.18 12:39:38Karachar Nevian
A sok okosság közepedte azért jó volna vmi konstruktív, előremutató megoldást olvasni.
Na, mit kéne tenni és hogyan?
2010.05.18 12:41:07zpeti
"Ha mondjuk az adóbevételek a GBP 30%-ára jönnének ki, a költekezés meg 29-31%-a, na akkor elég gyorsan fejlődne az ország."
Csak akkor el kéne adni az országnak a szociális kiadások csökkentését, + valszeg az egészségügyi privatizációt (persze már így is privát, erről szól a hálapénz, csak hivatalosan nem)
2010.05.18 12:45:09stellaz1
"Na, mit kéne tenni és hogyan?"
Én a lakossági áru hitelezés nagyon durva szigorítását vezetném be.
Mivel a GDP növelése jelenleg leginkább a termelékenység javításával tartható fennt, és alapvetően a túlfogyasztásra épül, ezért egy racionálisabb fogyasztói magatratás (amelyet egy válság is előidézhet) esetén beindul a munkahelyek tömeges felszámolása, amely már spirálhoz vezet.
2010.05.18 12:52:00rockiebear
"olap
Az emberiség legnagyobb problémája, hogy nem képes felismerni egy nagyon egyszerű matematikai problémát; ha valami minden évben x%-al nő az nem lineáris, hanem egy exponenciális függvény. Magyarul a végtelenségig nem fenntartható..."
A másik legnagyobb problémája pedig az, hogy nem képes felismerni, nem lehet folyamatosan többet költeni, mint amennyit megkeresünk, az államok viszont mégis ezt teszik. Melyik országban hallottatok az elmúlt 60 évben arról, hogy költségvetési többletet emlegettek volna? Márpedig egyeseknek megtakarítania is kell, hogy mások túlköltekezhessenek. Ez most úgy néz ki, hogy az államok egymástól már nem tudnak kölcsönkérni, ezért a tőkepiacokon a magánszektortól vesznek fel hitelt, piaci alapon. Ha pedig a piaci alap megbillen (lásd Görögo.), akkor kezdődnek a problémák. Megoldás: spórolni kellene az államnak is!
2010.05.18 12:57:30A Kárpátok Ostora
borboja: Arra válaszoljon egy kurva okos ember, hogy kik azok a "hitelezők"? Ki az, akinek olyan kurrrrrva sok pénze van, hogy az egész világot ő hitelezi. Mert ugye a cikkből az derül ki, hogy itt mindenki szarban van, minden államnak óriási az adóssága. Na de akkor kik azok a "hitelezők", akik mindezt finanszírozzák? Kik azok, akik erősebbek a világ minden államánál együttvéve? Kicsodák ők?????
Például te magad. A tőkepiacok meghatározói a nyugdíjalapok. A magánnyugdíjalapba befizetett tőkéddel gazdálkodnak a világpiacon, a te érdekedben. Így persze könnyen előállhat az a helyzet, hogy a nyugdíjalap létszámleépítésre kényszeríti a munkaadódat a hozamnövelés érdekében, így lapátra kerülsz. A nyugdíjalapok, hedge fundok és egyebek managementje, akik valójában döntéshozók, persze már kiszabadultak a felelősség alól, éppen ez a mostani rendszer rákfenéje.
Úgy is mondhatnám, hogy a válság okozója nem a mohóság (az szerintem is jó), hanem az, hogy nagyon meglazult a kontroll: a kockázatot nem az viseli, aki a döntést hozza.
2010.05.18 13:00:14stellaz1
A roncsprémium is jól jellemzi a gazdaság mesterséges túlpörgetését, ami nem tartható fennt.
Amint véget ért, nyugaton is egyből meredeken zuhantak az eladások, csak most már az állami milliárdok is hiányoznak, és a termelést a magasabb kereslethez igazító gyártók is nagyobb veszteségeket szenvednek el, mintha a kereslet valós igényéhez alkalmazkodtak volna az elmúlt másfél évben.
Így most jönnek az azonnali elbocsátások, leépítések, stb., ami tömeges mérete miatt érintheti a pont roncsprémium miatt magát egy nagyobb hitelbe belehajszoló lakosságot is, így a hitelek egy része bedöl, akinek pedig nem, az a családi kiadás másik oldalán fogja vissza a kiadásait (mondjuk az élelmiszer, mozi, stb).
2010.05.18 13:05:31Festéktüsszentő Hapci Benő
j
2010.05.18 13:10:43MEDVE1978
@Ezt nem így kéne:
Alapvetően nem szeretem a kritikai cikkeket előremutató tartalom nélkül. A közgazdaságtan értelmét sem abban látom, hogy elméleteket állít fel, amelyek aztán valamilyen elvont térben működnek, hanem abban, ha gyakorlati problémák megoldásához használható outputot állít elő.
Mivel ez a cikk elméleti és egy másik megoldást kritizál, én sokkal jobbnak érezném, ha lenne alternatívája és ezt adaptálná is a mai helyzetre, érvelne is mellette.
2010.05.18 13:13:14úri_szabó
Mindenki: Azért ez a közgazdaságtan frankó egy "tudomány". Analóg a horoszkópkészítéssel: Végy néhány mozaikszót, és ún. szakkifejezést. Fogalmazz meg velük szép kerek mondatokat, a végén egy olyan konklúzióval, ami bejön a kuncsaftnak (politikus). Ha ügyes vagy, ezt még utána taníthatod is.
2010.05.18 13:13:39macca17
Ajánlom mindenki figyelmébe a mai vg-ben megjelent két írást:
[link]
Ez Csermely Ágnes MNB igazgató cikke arról, hogy egyszerűen nem engedhetjük el a hiányt, nem segítene az egykulcsos adó sem, és ilyen "görög időkben" nem elemzik mélyrehatóan az egyes országok esetleges strukturális reformjait, csak azt, hogy mennyire eladósodott a szóban forgó állam.
A másik cikk, Fóris Györgyé, szinte kiegészíti az empíriát és elméletet ötvöző Csermely-cikket.[link]
A Deficitemelés ellenszélben azt az uniós politikai közeget írja le, amelyben most csak vért izzadva lehetne elfogadtatni az EU vezető tagállamaival egy hiánynövelést. És erre jobb lenne felkészülni.
2010.05.18 13:16:22MEDVE1978
@stellaz1
Nem támogatom a roncsprémiumot, de én gazdaságilag és társadalmilag is látom a hasznát, a kára mellett.
Azokban az országokban, ahol alkalmazták biztosan ott vannak a következő hatások:
Az autóipari válságjelenségek csak késleltetve jelentkeznek az adott gazdaságban. Tehát egy generális, minden területre kiterjedő válság helyett van egy olyan válságunk, ami már csak akkor jelentkezik, amikor a nagy gázoknak vége.
Ennek hatására az autóipari dolgozóknak is több lehetősége lesz, amikor beütt a már csak tisztán autóipari válság másféle munkát találni.
2010.05.18 13:22:47delvideki
Tud valaki valamilyen számadatot, a GDP hány százaléka volt az USA államadóssága a Keynes-hatás előtt és utána? Gondolom, nem mindegy, hogy az államadósságot 5%-ról felviszem 25%-ra vagy 60%-ról 80-ra.
A másik dolog meg a fedezet kérdése. Abban az időben élt még a dollár,font stb. aranyfedezete, míg ma a fedezet lényegében csak az adott ország jövőbeni exportképességébe vetett hit, ezért sokkal nagyobb a jelentősége, hektikusabb a piac. Harmadszor, akkor néhány államcsőd esetében símán lefoglalták az adott államok polgárainak/cégeinek ingatlanjait, hajóit, stb. Mondjuk ezt nem tudom ma valahogy elképzelni, hiszen még pitiánerebb esetekben sem működött (lásd izlandi bankok kontra brit betétesek).
2010.05.18 13:24:13serteperte55
Ha Bushék nem a keynesi úton indulnak el, akkor Magyarország már csődben lenne. Az amerikai kormány intézkedéseivel egy időre likviditásbőséget teremtett, így az IMF könnyebben adott hitelt Magyarországnak, és ez ráadásul találkozott a magyar politikusok a kijózanodás hatására hozott kemény döntéseivel (Gyurcsány lemondása, Bajnai megszorításai)
Jó volt az időzítés.
2010.05.18 13:24:51Karachar Nevian
Ha már ennyi szakértő van itt, felteszek egy sztem idevágó kérdést.
Hogy látjátok a Fidesz tervét a devizahitelek átváltásáról? Esetleg annak végrehajtását külső forrásokból(IMF,EU)?
Én értem h Orbán mit akar, de sztem félelmetes idők elé néznénk miatta...
2010.05.18 13:25:31forumozo54
Szerintem jó irányba halad a gazdaság, ezt leginkább az értékpapírok, a tőzsdék szárnyalása is mutatja. Itt volt ez a görög válság, egy kicsit ugyan csökkentek az árfolyamok, ám amint megkaptuk az ígéretet 1000 milliárd friss ropogós euró kinyomtatására, máris visszatértek a görög válság előtti szintjükre. Nem lesz semmi gond, ha egy nagyobb EU tagállam csődközelbe kerül, ki kell nyomtatnunk mondjuk 2000 milliárd eurót, ezt szigorú biztonsági intézkedések közt szét oda kell szálítani a bajban levő országnak, és ebből a pénzből máris ki lehet fizetni az adósságokat. Csak pénznyomtató, papír és festék kérdése az egész. Nézzétek csak meg, ma is lendületesen nőnek az indexek, minden a legnagyobb rendben van.
2010.05.18 13:26:41Vanek B. Eduard
Itt egyesek még hisznek Münchausen bárónak, aki - állítása szerint - saját hajánál fogva húzta ki magát a mocsárból. Valami ilyen lehet, ha az állam mesterségesen pörgeti fel a fogyasztást, hogy majd ennek költségeit a "felpörgött" gazdaság visszahozza.
Közgazdásznak sem kell lenni, csak józan parasztnak (ami nem ártana pár közgazdásznak sem), hogy belássuk: aki kölcsönt ad nekünk, az nem a barátunk, hanem több pénzt vár vissza - ez pedig csak nagyon ritkán jó üzlet nekünk.
2010.05.18 13:31:43Vödör
Én nem értem a közgazdászokat, miért olyan nehéz kimondani, hogy a hitelre épülő fejlődés nem tartható fenn, egy piramisjáték, ami előbb vagy utóbb, de biztosan összeomlik.
Mindenki elvárja, hogy egy gondolkodó magánember csak annyi hitelt vegyen fel, amit biztosan tud törleszteni, aminek a részleteit biztosan megfogja tudni termelni, ehhez képest az államtól ugyanezt nem várjuk el. Az államnak is csak annyit kellene költenie, amennyit megtermel, és csak arra, ami az alapvető fenntartásához szükséges. Majd, ha elegendő lesz a termelés lehet költeni az olyan "luxuskiadásokra", mint az ingyenes egészségügy, oktatás, kamattámogatás, építőipari beruházások támogatása stb. addig az állam is csak fújja a lufit, amíg ki nem pukkad.
Mindig Csányi Vilmosnak a szavai jutnak eszembe, amit bár az emberiség fejlődéséről mondott, de a gazdaságra is alkalmazható. Ő az emberiséget egy futóhoz hasonlította, amelyik megbotlott, és az esést úgy próbálja meg elkerülni, hogy még gyorsabban kezd el futni. Csakhogy ennek a vége egy még nagyobb pofáraesés lesz...
2010.05.18 13:51:58synthesizer
@úri_szabó
Így van. Sarlatánok mind. A mai közgazdaságtan gyakorlatilag semmilyen értelmes előrejelzést nem tud adni, a modellek mind használhatatlanok. Csak a felületét kapargatjuk egy komplex rendszernek.
Aztán jönnek és okoskodnak.
2010.05.18 14:06:15Tóth Ágas
egy biztos: Magyarország az utolsó percig fizetni fog, amikor már mindenki csődöt jelentett, akkor is! és ha az ittélők többségének ez semmi kézzelfogható jót nem is hoz, azért valakiknek csak megéri majd azt adagolni az ittélő birkáknak, hogy ezzel előnyre teszünk szert, hisz fizetni jó
2010.05.18 14:12:51synthesizer
btw:
[link]
2010.05.18 14:14:19Leonard Zelig
@olap
"Az emberiség legnagyobb problémája, hogy nem képes felismerni egy nagyon egyszerű matematikai problémát; ha valami minden évben x%-al nő az nem lineáris, hanem egy exponenciális függvény."
Egy mondatban elég lenne egy baromságot is elejteni, ezt túlspiláztad.
2010.05.18 14:17:58nikkelpuding
Hasadóanyag (bikkfa) eladó.
2010.05.18 14:19:20alte trottel
Én, vén kelekótya,
csak annak a világhírű közgizdának vagyok hajlandó elhinni, hogy hány óra van, esik-é az eső, kék-é az ég, aki meggazdagodott a tőzsdén.
Kik is azok? Kérek egy felsorolást!
2010.05.18 14:35:39aFx
Angliában nő az infláció... ez viszont pozitivum. Angliában alapvetően az inflációnak más oka van és teljesen máshogy működik, mint Magyarországon.
következő ott a helyzet: az árak optimálisra vannak belőve. az infláció nem azért nő, mert a gázártámogatási rendszer fenntarthatatlan, és ezért nő a fűtés ára, valamint mert a jövedéki termékek árát hatásmechanizmusok figyelése nélkül emelik (ld bevételcsökkenés a benzináremelés hatására). zárójelben: tudom, hogy más ára is nő, viszont a folyamatos benzin-gáz-áram emelés járulékos költségekkel is jár a vállalatoknak (a különböző különadókról nem is beszélve), ami költség meg eltolja az árgörbét és megjelenik a piacon, áremelés formájában.
azért nő az infláció, mert az embereknek elkezd több pénze lenni, és emiatt nő a vásárlóerejük, ami miatt viszont pár cég haszonmaximalizálás miatt elkezdheti emelni az árakat. fejlett országokban recesszió idején minimális esély van az inflációra (ha nincs vásárlóerő, csak csökkenteni lehet a hasznot áremeléssel), viszont amint elkezd az embereknek pénze lenni, úgy az infláció is megindulhat.
magyarul: angoloknál nő az infláció (tehát az embereknek megint kezd pénze lenni), németeknél megint nőnek az autóeladások...
2010.05.18 14:45:30nem1rem1
@2010.05.18 12:19:38 zpeti
Mai hvg.hu interjú Róna Péterrel:
"A külföldi tulajdonosok sürgetik ugyan az adócsökkentést, de közben nagyon jól tudják, hogy a magyar vállalkozói adók egyáltalán nem magasabbak, mint az EU-ban kivetett adók. Ha figyelembe vesszük azokat a kedvezményeket és támogatásokat is, amelyeket a külföldi befektetők élveztek és élveznek Magyarországon, akkor tényleges nettó adóterhük a legalacsonyabb a visegrádi országok közül éppen nálunk, miközben hozzájárulásuk a költségvetéshez jóval alacsonyabb bármely másik visegrádi országénál. A támogatások és kedvezmények mértéke az OECD számításai szerint Magyarországon a másik három visegrádi ország átlagához képest másfélszeres, azaz 150 százalék. Az országban működő külföldi és multinacionális cégek nálunk igenis nagyon komoly előnyöket élveznek. Most tehát nem az adócsökkentésben kell gondolkodni, hanem abban, hogy a gazdaságpolitika kiküszöbölje a honi kis- és középvállalatok versenyhátrányát a multinacionális cégekkel szemben."
Hideg-meleg... Egyébként meg: Qrvára únom a neolibezést, az MSZP-zést, meg az összes ilyen (mondjam, hogy fideszes? Nem mondom, mert nem "csak") egyszavas lózungot! Ezek pántlikák, ezek politikusok jól megfontolt érdekből agybamosott jelszavak, melyek pavlovi kulcsingerekké válnak a demagóg vitákban.
2010.05.18 14:46:36Kopi3.14
a benzin jövedéki adójának növelése biztos, hogy kihatott a fogyasztásra? Nem lehet, hogy idényjellegü volt a változás? A mostani adatok mit mutatnak?
2010.05.18 14:48:52nikkelpuding
Éljenek a Pirézek!
2010.05.18 14:49:04stellaz1
@2010.05.18 12:19:38 zpeti
persze, csakhogy a lakosságot súlytó adó meg sokkal magasabb, mint máshol.
Egyrészt ez fontos kérdés, annak megdolgozik érte, másrészt a munkáltatónak is fontos, mert emeli a foglakoztatás árát, és csökkenti a keresletet.
2010.05.18 14:51:54nikkelpuding
Ingyen sört mindenkinek!
Kivéve a 78 és 80 év közöttieket!
2010.05.18 14:55:14indapass2009
@aFx: "azért nő az infláció, mert az embereknek elkezd több pénze lenni"
Ezt a felismerést! Csak az a baj, hogy felcserélted az ok-okozati összefüggést.
Ugyanis az embereknek nem "csak úgy" lesz több pénze, hanem úgy, hogy a központi bank új pénzt nyomtat. Mivel a gazdaságban több pénz lesz ezért (ha nincs ezt ellensúlyozandó gazdasági növekedés) feljebb mennek az árak. Ez az infláció. Az infláció pedig nem más, mint egy bújtatott adónem és pont a legszegényebbeket sújtja, mivel hozzájuk ér el legkésőbb ez az új pénz amikor az inflációs hatás már érvényesül.
Ez szöges ellentétben áll azokkal, akik közel vannak az új pénz forrásához, mert ők még az inflációs hatás előtt el tudják költeni ezt az új pénzt. Úgye milyen jól kitalálták ezt a papírpénzt maguknak a gazdagok? Persze kellett vagy 250 év mire rávették az embereket, hogy fogadják el. Ugyanis a múlt embere tudta, hogy a papírpénz önmagában értéktelen (fiat money).
A válságról pedig annyit, hogy ez a mértéktelen pénznyomtatás (papírpénz) válsága. Értelemszerűen a papírpénz válságát nem lehet megoldani papírpénzzel , úgy pedig végképp nem, hogy még többet nyomtatunk belőle.
2010.05.18 14:57:41Timby
rockiebear
"olap
"Az emberiség legnagyobb problémája, hogy nem képes felismerni egy nagyon egyszerű matematikai problémát; ha valami minden évben x%-al nő az nem lineáris, hanem egy exponenciális függvény. Magyarul a végtelenségig nem fenntartható..."
A másik legnagyobb problémája pedig az, hogy nem képes felismerni, nem lehet folyamatosan többet költeni, mint amennyit megkeresünk, az államok viszont mégis ezt teszik. Melyik országban hallottatok az elmúlt 60 évben arról, hogy költségvetési többletet emlegettek volna? Márpedig egyeseknek megtakarítania is kell, hogy mások túlköltekezhessenek. Ez most úgy néz ki, hogy az államok egymástól már nem tudnak kölcsönkérni, ezért a tőkepiacokon a magánszektortól vesznek fel hitelt, piaci alapon. Ha pedig a piaci alap megbillen (lásd Görögo.), akkor kezdődnek a problémák. Megoldás: spórolni kellene az államnak is!"
Az exponenciális növekedés paradoxonját, kiválóan illusztrálja a Végtelen legelők története c. tanmese. Amikor is mindnél több birkát eresztünk a legelőre és egy bizonyos számú birka után a legelő elfogy és mind megdöglik.
Viszont az exponenciális, az nem x%-al nő, hanem hatványozottan.
2010.05.18 15:01:57rendszerhiba
@synthesizer: "Én nem értem a közgazdászokat, miért olyan nehéz kimondani, hogy a hitelre épülő fejlődés nem tartható fenn, egy piramisjáték, ami előbb vagy utóbb, de biztosan összeomlik."
Itt válasszunk ketté két dolgot.
1.Olvass kérlek több valódi közgazdász által írt tanulmányt, cikket, stb. A politika az, aki csalárd módon a pillanatnyi szavazóbázis növelése érdekében hiteti el ezt az emberekkel.
2. Magyarország lakosainak száma arányában jelentősen alul marad pl. egy 300 milliós USA piacának, ahol a belső fogyasztás növelésével fel lehet pörgetni a gazdaságot. Ezt 10 millió főre leképezni badarság és súlyos problémákat szül. Sajnos 1998-tól 2008-ig "uralkodó" kormányzat ezt próbálta erőltetni - a szakmai érvek ellenére.
2010.05.18 15:02:55nem1rem1
@2010.05.18 14:06:15 Tóth Ágas
Rendben, próbáljuk komolyan venni, amit írsz. tehát Ne fizessünk! Elvégre a lengyelek is a rencerváltás után átütemeztek, és elfogadták tőlük, oszt most meg hol tartanak?
Nos, Lengyelország egészen az adósság-törlesztésük átütemezéséig egy kanyit sem fizettek. Az átütemezés feltétele az volt, hogy rendben, fiúk, de mostantól fizettek! És Lengyelországban ezután, 1991-92 fordulóján, mikor a legmélyebben voltak, és nem volt forrásuk, előfordult, hogy kórházban meghaltak betegek, mert nem volt villany.
Nem véletlen, hogy Lengyelország azóta ezt a költségvetési szigort halálosan komolyan veszi, és az, hogy Magyarországnál előrébb tartanak (a piacuk méret emllett) ennek is köszönhető: Ők már tudják, mit jelent az államcsőd-közeli helyzet.
Persze, van racionalitása annak, amit sugallsz: Ne fizessünk, szeparáljuk magunkat a globalizációtól. Remek, kezdjük is el! Csak vállaljuk be érte azt, hogy az életszínvonal, vagy más szóval: a fogyasztás színvonala és tartalma drasztikusan visszaesik. Ilyen helyzetet pedig csak totális szeparálással lehet fenntartani, amely vagy önkéntes, mint Bhutánban, ahol közmegegyezéssel van betiltva még a tévé is, vagy állami terrorral, mint Észak-Koreában.
Gondoljuk végig következetesen, mit akarunk, és aztán rúgjuk rá a mahagóni íróasztalt a mocskos pénzéhes hitelezőkre. És ne is kérjünk tőlük. És ne is akarjunk se gyártani, se vásárolni autót.
Felelősség azt jelenti, hogy a döntéseimet átgondolom, és vállalom a következményeit. Nem lehet egyszerre kint is, bent is szűznek maradni közösülés közben...
2010.05.18 15:03:57rendszerhiba
@synthesizer: feltételezve, hogy a hitelt azt a lakossági hitelfelvételre értetted...
2010.05.18 15:06:47kucsma
Az egészhez hozzá lehetne tenni, hogy a "pénz" nem is létezik! A mai pénz mögött csak statisztika meg jövőbeli ígérgetek állnak! A manipulált szükségleteket kell fizetni a hamis pénzzel.
Semmi nem létezik valójában csak jó levegő meg az egészséges élelmiszer. A többi csak sz*r kavarás. Passzírozzuk a masszát jobbról balra. Utána meg balról jobbra.
2010.05.18 15:07:34Akitlosz
Keynes egy közgazdasági terrosista. Amelyik politikus hallgat rá, újra akarja magát választatni.
Persze szórjuk a pénzt hitelből, amit majd az unokáink sem lesznek képesek visszafizetni.
Persze, mind halottak leszünk hosszútávon, csak talán nem mindegy, hogy az unokák azért látogatják meg a sírunkat, hogy leköpjék, vagy azért hogy gyertyát gyújtsanak.
Ráadásul ez a sok felvett hitel nem valamiféle "közjó" érdekében a ma élők javára kerül elköltésre. Hanem csupán a régebbi, lejáró hitelek visszafizetésére. Az államadósság mindig, folyamatosan növekszik mindenhol. Már attól boldogok, ha kevésbé nő az államadósság mint a GDP, de hogy csökkenne, na olyan nem fordul elő.
2010.05.18 15:08:10vasgyuszi
@aFx:
ennyit a növekvo németországi autóeladásokról:
[link]
Tájékozódni kéne okoskám...
2010.05.18 15:09:32nikkelpuding
Különadót vessünk ki a közgazdászokra!
Ja és a bankrablókra is!
2010.05.18 15:10:43vasgyuszi
A cikkbol:
"Der deutsche Automarkt schrumpft auch im März weiter. Mit 294.375 erstmals zugelassenen Pkw sanken die Neuzulassungen gegenüber dem Vorjahr um satte 26,6 Prozent, teilte das Kraftfahrt-Bundesamt (KBA) am Dienstag (6.4.) in Flensburg mit. "
Azaz 26,6 százalékkel kevesebb új autót állítottak üzembe 2009 márciusához képest. Fú ezek a németek mekkorát növekedtek aFx szerint :))))
2010.05.18 15:12:59Akitlosz
Mondják itt a hozzászólók, hogy kritizálni mindenki tud, de megoldást azt persze senki.
Dehogynem, minden értelmes parasztbácsi képes rájönni a megoldásra, csak a közgazdásoknak meg a politikusoknak az nem tetszik.
A válságok azért vannak, mert az államok, folyamatosan többet költenek a(z adó)bevételeiknél. Ennek egy részét pénzrontásból fedezik, másik részét pedig hitelből. Mivel mindig többet költenek a bevételeiknél és a hiteleket is vissza kellene fizetni, így az adósságállomány állandóan és folyamatosan növekszik, egyre inkább folytogatva az államokat és és így a gazdaságot.
Mivel ugye minél több hitelt vesz az állam annál kevesebb jut a magángazdaságba, illetve annál drágábban. A "befektetők" ugyanis szívesebben hiteleznek nagy tételben a biztosabba dós államnak, mint sok kis tételben a magáncégeknek, magánszemélyeknek.
2010.05.18 15:12:59stellaz1
"Semmi nem létezik valójában csak jó levegő meg az egészséges élelmiszer. A többi csak sz*r kavarás. Passzírozzuk a masszát jobbról balra. Utána meg balról jobbra."
A fogyasztói társadalom a pazarlásra épül, és a válság általánosságban véve csak annyit jelent, hogy az emberek racionalizálják a fogyasztásukat és lemondanak a pazarlásról.
2010.05.18 15:14:33vasgyuszi
@Indapass2009:
"hogy a papírpénz önmagában értéktelen (fiat money)."
ez a "fiat money" véletlenül nem FLAT MONEY???
mert úgy legalább értelme is lenne :))))
A fiat money-ért mit lehet venni? Fasza kis Fiat 500-ast? Vagy akár egy Ferrari-t is?
2010.05.18 15:15:52nem1rem1
Az európai autóipar húzó piaca jelenleg Távol-Kelet, elsősorban Kína.
Ez is elgondolkoztató, nem? Eddig ott gyártották a sok vackot,amit mi megvettünk. Most fordul: Mi gyártjuk a vackokat, és remegünk, hogy megvegyék.
A roncsprémium és az összes pánikszerű gazdaságélénkítési pénzszórás egyszerűen pótcselekvés a fogyasztási színvonal fenntartására.
2010.05.18 15:18:39k0g
@Timby
"nem képes felismerni, nem lehet folyamatosan többet költeni, mint amennyit megkeresünk"
Gondolom ez annyiból nem ilyen egyszerű, hogy ma nem pl. búzaszem az értékmérő egység, mint egykor Egyiptomban, hanem valami elvont értéket képviselő fecni / byte folyam... a búza az búza, X szem búza kell egy kenyérhez stb., de a pénz értéke pedig lehet bármi. Igy nagyon relativ, hogy mi ér mit, az árak változóak. Ennek van egy rugalmassága, amit biztos zseniálisnak tartanak közgazdászok, de van bizonytalansága is, ami a hétköznapi embert rendszerint félelemmel tölti el.
Ha ez nagyon turbulens (jaj de szép szó),akkor jön a "gyújts fel egy bankárt!" és a rend igénye.
Szerintem az a legnagyobb gáz a mai rendszerben, hogy a pénz nem csak egy értékkel bíró valami, hanem olyan dolog, aminek profitot kell gyártania. Ha ezt nem teszi meg, akkor válság lesz, illetve a tulajdonosa kivonja a gazdasági körforgásból, pihenteti, vagyis visszaél vele. Biztos a közgazdászok ezt is normálisnak tartják, de hát ők szervilisek és mindig kiszolgálnak egy elitet, aki juttat nekik eleget. Tisztelet a kivételnek és aki a gyökerekig képes átlátni a dolgokat, nem csak az egyetem I.évfolyamától. (ez nem önméltatás akart lenne, nem állitom magamról az előzőt..)
Érdemes lenne Silvio Gesell "gyorsitott" pénz elméletére vetni egy pillantást.
2010.05.18 15:18:40Akitlosz
Tehát a megoldás is egyszerű.
Egyensúlyi költségvetés. Másodlagos mire (nem) költ az állam, ha nem költ többet a bevételeinél.
Bevételek alatt pedig nem értendő az újabb újabb hitelfelvétel.
Sem a pénzrontás.
Tehát
1. Egyensúlyi költségvetés
2. adósságállomány nem növelése (abszolút, nem relatív értelemben)
3. stabil, értékálló, inflációmentes pénz
És akkor nem lesznek ilyen pénzügyi válságok és nem fog összeomlani az állandó adósságnövekedésre épülő világgazdaság
Abból élne a világ amit megtermel.
2010.05.18 15:21:36nem1rem1
@2010.05.18 15:12:59 Akitlosz
"...minden értelmes parasztbácsi képes rájönni a megoldásra, csak a közgazdásoknak meg a politikusoknak az nem tetszik."
Minden értelmes parasztbácsi tudja, hogy ha viszont csak ő marad ki az osztogatásból, akkor is neki kell majd nyögnie a visszafizetést, előnyök nélkül. Úgyhogy minden értelmes parasztbácsi arra szavaz, aki több osztogatást ígér.
Vagy rosszul látom a jelenlegi lakossági devizahitelezéssel kapcsolatos megoldási javaslatokat, hogy mindenki viselje a terhét, az is, aki volt olyan megfontolt (vagy gáva),hogy nem vett fel olyan hitelt, amiben nem volt biztos, hogy vissza is tudja fietni?
Vagy rosszul látom a most induló kormány költségvetési politikájának jeleit, hogy ha más európai országok hiányának átlaga 7%, és mi letornáztuk 4% alá, akkor gyorsan költsük is el?
2010.05.18 15:27:35Akitlosz
A pénz pedig nem az állami gazdaságpolitika eszköze, hanem egy mértékegység. Az érték mértékegysége, ahogy a liter a térfogaté, a kilogramm a tömegé.
Kellene, hogy legyen. Ahogy a stabil, egységes mértékegységek is sokat segítenek az élet minden területén, így a stabil, összehasonlítható, inflációmentes pénz is sokat segítene a gazdaságnak.
Az infláció a tolvaj, pénzherdáló politikusoknak segít, nem gazdaságnak.
Tehát csak három egyszerű feltétel és máris meg van előzve a göröghöz hasonló válság és a gazdaság is jobban pörögne.
(Ha ugyanis nem az állami költségvetések szívnák el a hiteleket, akkor sokkal több hitel jutna a gazdaságnak és nem az államoknak kellene ösztönző pénzszóró roncsautóprogramokat, meg Széchenyi terveket finanszíroznia. Hitelből.
Ennyi a tuti tipp.
Ha eltűnnének a "költségvetési hiány", "államadósság", "infláció" azaz magyarul pénzronTás fogalmak a közgazdasági hírekből nem lenne hasonló probléma.
2010.05.18 15:30:04Akitlosz
"Minden értelmes parasztbácsi tudja, hogy ha viszont csak ő marad ki az osztogatásból, akkor is neki kell majd nyögnie a visszafizetést, előnyök nélkül. Úgyhogy minden értelmes parasztbácsi arra szavaz, aki több osztogatást ígér."
Mióta van köze a politikusok ígéreteinek ahhoz, amit tesznek?
Hogy is halad a 2005-ös TÖRVÉNYBE IKTATOTT!!! adócsökkentési program végrehajtása?
2010.05.18 15:40:33k0g
@nem1rem1:
"hogy nem vett fel olyan hitelt, amiben nem volt biztos, hogy vissza is tudja fietni"
Jogi végzettségű ismerősöm szerint példátlan, hogy ezen a területen nem létezik a felelősségmentesség a hitelszerződés megszegésére (a nem fizetés konkrétan) olyan alapon, hogy rajta kivülálló ok miatt nem tudja teljesiteni a szerződésbeli kötelezettséget. Ha a válság miatt megszűnik a munkahelye, arról nem szerencsétlen munkás tehet. Ha nő az árfolyam, arról sem. Akkor mit hibáztatod szerencsétlen adóst (,nagyokos) ?
2010.05.18 15:49:27k0g
illetve az előző hsz-emhez - talán a hitelezők felelősségét is kéne vizsgálni nem csak a magáneseteknél, hanem nagyobb méretekben is...
2010.05.18 15:53:58bauer
Nem folyamatosan harácsolni kellene, hogy minnél több legyen nekem a másiknak meg minnél kevesebb. És nem értem miért kell ezt a harácsoló filozófiát is elfogadni. Szemlélet váltás kellene, egyenlőségre törekedni, összefogásra, gáncsoskodás helyett előrehaladásra egy közös cél érdekében. Messze van még a Star Trek univerzuma. :(
2010.05.18 15:54:37mfbill
(1)Szinte természetes, hogy a cikkből nem derül ki, hogyan kéne jól csinálni a gazdaságpolitikát. Ezt már megszokhattuk. Sokkal nagyobb probléma, hogy nem magyarázzák el az embereknek: a fogyasztói társadalomban immár nem egy kézzelfogható érték (az arany) szolgál a pénz és hitel fedezetéül, hanem a gazdaságilag elérhető jövőnk (technológia, tudás, népesség alakulása, ásványianyag-készletek, stb.). Egy-egy adott ország hosszabb távú sikerét vagy kudarcát az határozza meg, hogy milyen fenntartható fejlődést képes produkálni. Valaki azt írta, hogy „A GDP-vel az a baj, ha értéktelen szolgáltatást adsz el, vagy a mexikói öbölben kiömlik az olaj, az is növeli a GDP-t.” Tökéletesen igaz, és passzol a fogyasztásra. Önmagában a fogyasztás mértéke sem árulkodik a jövőről, arra csak a fogyasztás szerkezetének, megoszlásának behatóbb vizsgálatából lehet következtetni. Ahelyett, hogy történelmi ideológiákkal (szocializmus, kapitalizmus) vagy közgazdasági módszerekkel dobálózunk, arra kéne figyelni, hogy gazdasági szerkezetünkkel, civilizációs (vagy éppen civilizációellenes) folyamatainkkal milyen jövőnek nézünk elébe. A neoliberális gazdaságpolitika nem azért bukott meg, mert önmagában rossz, hanem azért, mert abban a társadalmi szerkezetben, amit a rendszerváltás után kialakítottunk (helyesebben: hagytuk, hogy a szocializmus elitje ránk erőltesse), több kárt okozott hosszú távon, mint hasznot. Azért valljuk be, hogy a megszorítások mást jelentenek egy öngondoskodásra képes középosztállyal rendelkező fejlett társadalomban, mint nálunk, ahol a népesség legalább egyharmada a nyugati életszínvonal töredékén küzd a napi túlélésért, és a másik harmadának is inkább csak hitele van, mint megtakarítása. Ha ezekre a rétegekre egyre több és több terhet rakunk, még távolabb kerülünk egy fenntartható fejlődéstől. >>>
2010.05.18 15:55:56mfbill
(2)A bankárokat, a pillanatnyi haszon embereit nyilván a közgazdasági elvek érdeklik, többségünket azonban az kéne, hogy foglalkoztasson, mikor történik olyan gazdaságpolitikai irányváltás, amely végre az embereket, az ő munkájukat tekinti a fejlődés letéteményesének, nem pedig könnyedén manipulálható, elvont közgazdasági fogalmakat. Végülis beszélgethetünk hitelről, eladósodásról, az állam gyengítéséről avagy megerősítéséről, de a gazdasági alapok, a társadalom fejlődőképességének vizsgálata nélkül nincsen sok értelme. A fociban azt szokták mondani, hogy minden taktika annyit ér, amennyit a csapat meg tud belőle valósítani. Így van ez a gazdaságpolitikával is. A legjobb közgazdasági módszerek sem érnek semmit, ha azokkal nem a fenntartható fejlődés feltételeit teremtjük meg.
2010.05.18 16:10:18fec2000
egy liberális portálon ne várjatok nem liberáis nézeteket. Még Keynesről sem. Sőt, pláne róla nem.
Matolcsy meg nem hiszem hogy hitelből akar élénkíteni. Itt már annyi hitel halmzódott, hogy nincs rá lehetőség.
Belső tartalékok viszont vannak. Elég sok. Ám eddig mindenkit elgáncsoltak, aki a lehetőséget ki akarta használni. Rossz volt a renszer. A komcsi és e 20 év szoclib rezsimje gyökereiben kaszált el minden valódi liberális gondolatot. Az volt a baj, hogy a liberálisok nem liberálisok voltak.
Most reménykedhetünk. Nemsokára eldől a dolgok menete.
e lapon meg ne várjunk mást, mint eddig...
2010.05.18 16:13:11nem1rem1
@2010.05.18 15:40:33 k0g
Lehet, hogy meglepő lesz, amit mondok, de én azért nem vettem fel hitelt, mert nem voltam biztos benne, hogy nem szűnik meg a munkahelyem. És elhatároztam, hogy addig, amíg annyi tartalékot nem gyűjtök össze, hogy legalább fél-egy éven át törlesszek & fenntartsam a családomat, ha beüt a ménkű, addig nem is veszek fel hitelt.
Persze értem én, hogy nem mindenki engedheti meg magának, hogy ennyire óvatos (gyáva) legyen. A hitelező bankoknak kellett volna tehát mentességet adni a törlesztésre azoknak, akik elvesztik a munkahelyüket. Ez viszont növellte volna az ilyen típusú hitelek kockázati felárát, vagyis megdrágította volna a hitelt. És a kígyó már harapdálja is a farkát...
De én nem ezekről az extrém esetekről beszéltem pusztán, hanem azokról a hétköznapi esetekről, mikor a CHF hitelfelvevő dörzsölte a markát, milyen jól is járt az alacsony kamatokkal. Vagyis gyakorlatilag kockáztatott, és vesztett. Ilyenkor a tőzsdén szokás azonnal fizetni, vagy kiugrani az 59.emelet ablakából.
Igaz, hogy a bankoknak körültekintőbben kellett volna a hiteleket propagálni, a hitelképességet szigorúbban vizsgálni. De ettől függetlenül senki se mondja, hogy be lett csapva, nem hallott az árfolyamkockázatról, illetve az egyéb (pl. munkahely-elvesztési) kockázatokról. Például én is hallottam.
És most a gazdasági válság mellett itt van prompt az ítéletidő. Te kivel vállalnál inkább szolidaritást, ha muszáj volna választani: Azzal, akinek minden vagyonát elvitte a Boldva áradása, vagy azzal, aki a kontódra túlvállalta magát?
Választani pedig kell. A kormánynak. Lehet az a választás is, hogy ennek is, annak is adok. Ehhez pedig pénz kell: Tőled, vagy a mocsok hitelezőktől, akiknek megint csak végső soron te fizetsz.
2010.05.18 16:16:35nem1rem1
@2010.05.18 16:10:18 fec2000
"Matolcsy meg nem hiszem hogy hitelből akar élénkíteni. Itt már annyi hitel halmzódott, hogy nincs rá lehetőség.
Belső tartalékok viszont vannak. Elég sok."
Mondanám, hogy ne sokat, csak egyet mondjál! de nem mondom. Szerinted Matolcsy kövtkezetes baromsága mellett milyen tartalék az, aminek ellenére duplázni kell a költségvetési hiányt?
2010.05.18 16:19:13nem1rem1
@2010.05.18 16:10:18 fec2000
Ez az érvelés pedig olyan bájos, hogy a liberalizmus mindennek az oka, és a legfőbb baj az, hogy nem is liberális a liberális...
Ha ez a portál neked túl liberális, javaslom, látogass el hitvitákkal inkább valami egyházi portálra, ahol méltányolják, mit hiszel Matolcsyról, annak ellenére, amit látsz vagy tudsz.
2010.05.18 16:46:29BéLóg
Holakomment?????
2010.05.18 16:49:28BéLóg
Nekem még valami feltűnik ebben a "jókis" elemzésben. Az szerepel ott, hogy HÁBORÚ ESETÉN milyen jó és elfogadott a szóbanforgó akció. Pontosan így áll ott:
"Valójában a hitelből fedezett munkahelyteremtés egyetlen legitim indokának korábban a háború számított."
NAMÁRMOST, azt mindenki tudja, hogy a győztes hatalmak mekkora gazdasági ugrást is köszönhettek végső soron ennek a hadigazdaságnak.
Megmagyarázná valaki, hogy HÁBORÚBAN miért jó az, amely BÉKÉBEN kiátkozandó?
A bankok, vagyis AZ a réteg, amelyikről más is leírta, hogy arctalan (én írom: sátán), amely hatalmasabb minden kormánynál és országnál, és amely végsősoron NYER a krízisen, és amely szerepét ez a "keynesfikázó" oly szemérmesen elhallgatja, minden olyan megoldást megpróbálnak kiátkozni, ahol VÉGSŐSORON nélkülük keletkezik pénz.
Mert HAMIS az a következtetés, hogy keynes HITELBŐl akarta volna finanszírozni a jövőt, ellenben VALÓS hogy hitelből MEGINDÍTVA fogyasztási alapú PÉNZGYÁRAT indította el.
S hiába is rugózik számtalan "szakértő", ez működött is.
Ellenben a bankok (tudjuk, akik Lehmann kötvényeket sóztak milliárdokért öt perccel a bedőlés előtt) -- akikről tudjuk, a waterlooi csata eredményét meghamisítva vitték csődbe Britannia nagy részét, nos ezek az arctalan sátánok egyekeznek elmosni MINDEN sikeres banknélküli-pénzgyár emlékét.
Konteós elméletek szerint Kennedy halála is az Új (fed nélküli) Dollár kibocsátásának "előestéjén" történt...
A pénz ma gyakorlatilag egyenlő az adóssággal, "money as debt", megtalálható mostmár milliószám a neten.
Ha egy ország képesnek bizonyul, hogy pénzgyárat működtessen, az az arctalan sátánok halála.
2010.05.18 16:50:04BéLóg
(hosszúvolt....ketté kell vágni...)
A pénz ma gyakorlatilag egyenlő az adóssággal, "money as debt", megtalálható mostmár milliószám a neten.
Ha egy ország képesnek bizonyul, hogy pénzgyárat működtessen, az az arctalan sátánok halála.
Még egyszer hangsúlyozom: HÁBORÚ esetén ez teljességgel elfogadható, megengedett és MŰKÖDIK, de (mint Írország példája) néha máskor is sikerül.
Ha tehát a "szakértők" elkezdik Keynest ostorozni az új kormány hivatalba lépésének előestéjén, biztosak lehetünk benne, hogy JÓ úton járunk.
2010.05.18 16:57:16stellaz1
Mondjuk a hitelről annyit, hogy én vettem egy autót hitelre, 4 éveset, egymillióért, a legalacsonyabb alkatrészárasat és ami megbízható műszakilag. A fizetésem elég jó volt, magasabb nettóval mint az átlag bruttója.
És most mégis el kellett adnom, mert megszűnt a melóhelyem. Szerencsére még van némi tartalékunk, de inkább idejében megszabadultam tőle (persze diákhitel az még van) mert nem tudom mikor lesz megint munkahelyem.
Persze devizahitelt vettem fel, mert sokkal olcsóbb volt, nem nyújtóztam túl a takarómon, racioálisan választottam ár/érték arányban, és mégis beszoptam.
Ha nem beruházási hitelről van szó, akkor a bankokat még messziről is el fogom kerülni a jövőben.
Hülye vagyok?
2010.05.18 17:10:18Kopi3.14
BéLóg: nem jelenröl beszél, értelmezd amit rádásul még be is másoltál!
2010.05.18 17:47:34Zombika
vagy csak késik, vagy el is veszett.
Akkor újra, max kétszer megy el:
Keynes akkor és ott nem mondott hülyeséget: abban a helyzetben egy mesterséges piacélénkítés igenis segített.
Az USA akkor tele volt kihasználatlan kapacitásokkal. Mind munkaerőből, mind pedig nyersanyagból hatalmas kihasználatlan tartalékok voltak. Minden adott volt, hogy egy kereslet oldali bővülés esetén a termelés nagyon hirtelen felfusson, a gazdaság ténylegesen felpörögjön.
De nézzük meg a mai Magyarországot, mit okozna most itt egy hirtelen keresletoldali bővülés:
Semmi mást, mint az import növekedését, a kereskedelmi mérleg felborulását.
Magyarországon jelenleg alig van olyan kihasználatlan gyártó és nyersanyag kapacitás, ami egy hirtelen kereslet esetén aktivizálódhatna.
A '30-as évek amerikájában nem kellett attól félni, hogy a kormány által fentről beöntött pénz "alul" egyből átfolyik kínába, hiszen akkor egyrészt a nemzetközi szállítmányozás sem állt olyan szinten, hogy nagy tömegű import (mondjuk az USA akkori keresletének kétszámjegyű százaléka) fizikailag eljuthatott volna az országba, másrészt nem voltak olyan államok sem, akik rá tudtak volna állni egy ilyen mértékű friss kereslet export kiszolgálására.
Magyarország egy kis piac: nálunk egy extrém keresletnövekedést Kína egy fél megyéje pár hét munkával le tudna fedni teljes egészében. Mivel nagyon nyitott a gazdaság, és hatalmas szabad kapacitásaik vannak akár a közeli, akár a távoli országoknak, sokkal hamarabb bezúdulnának a termékek, mint hogy itthon valaki az első új gépsort üzembe állítaná.
Egy ilyen keresletnövelő gazdpol. eredményeként első pillanatban az államháztartási egyensúlyunk borulna meg, a következőben pedig a kereskedelmi mérlegünk. Az ikerdeficittel pedig varázslatosan rövid idő alatt csődbe mennénk. Na ennyit Keynesről, 2010-ben, Magyarországon.
2010.05.18 18:14:43zack
Koromnál fogva sajnos emlékszem a szocializmus utolsó másfél évtizedére, amikor is több kisérlet volt a gazdaság mesterséges élénkítésére. Mindegyik kísérlet totális kudarcot vallott és az államadósság megduplázódásával járt. Ez a módszer nálunk nem működik. Magyarországon olyan költségvetési politika kéne ami nyíltan megmondaná az embereknek: ennyi az adóbevétel, ennyit lehet költenünk. Legfeljebb lassabban épülnek az autópályák, Nemzeti Színházak, nincs automatikus nyugdíjjemelés minden évben stb. A lakossági áruhitelezést annyira meg kéne szigorítani akár az ilyen hitelekre kivetett büntetőadókkal, hogy a bankok, ha kiakarják helyezni a pénzüket kénytelenek legyenek a vállalkozások felé fordulni.
2010.05.18 18:41:24stellaz1
Zombika
Pontosan, a globalizációnak megvan az a hátránya, hogy a valódi termelő eszközök folyamatosan elvándorolnak oda, ahol a legolcsóbb üzemeltetni azokat.
Amíg megy a szekér, addig nincs gond, de ha baj van, akkor teljesen ki vagyunk szolgáltatva más országoknak, mert a traktor kell a földműveléshez, de traktor gyárunk csak kínában van, ugyanakkor a youniorsenioraccountexecutive hatalmas szakmai tudásával még simán éhen döglünk.
2010.05.18 19:28:51Zabalint
Szerintem az alapvető gond az egész hiteleken alapuló gazdasággal, hogy csak növekedés esetén működik. A növekedés viszont végtelenbe csak végtelen erőforrások mellett lehetséges, ez meg nem igaz, vagy csak bizonyos nehezen áttörhető gátokkal az. Márpedig az állam úgy szokott gondolkodni, hogy ha valamennyivel magasabb a bevételeinek a növekedése, mint a hiány, akkor minden rendben van. Pedig rohadtul nincs rendben. De ugyanez igaz a magánemberekre, akik elveszíthetik bármikor a munkahelyüket, valamint a cégekre is, akik a piacaikat veszíthetik.
2010.05.18 21:22:03fec2000
folyt
No itt vannak többek között a tartalékok. De a legfontosabb a humán erőforrás oktatása! Az, amelyel többek vagyunk Zimbabvénál. A képzett társadalom képes előrébb vinni az országot, neki vannak ötletei, ő dolgozik hatékonyan. Ám lassan olyanok leszünk tényleg iskolázottsági szintünben, mint Afrika. No ezt köszönhetjük az elmúlt éveknek.
2010.05.18 23:55:56nagyorru
III.rész
2. Unalmas és olcsó politizálás
Szakfeladatokra csak szakképzett embereket lehessen kinevezni.
Az állami vezetők, főtisztségviselők és döntéshozók jövedelmét a mindenkori átlagjövedelemben kéne meghatározni minden egyébb jutattást meg kéne vonni, és a szolgálat alatti vagyon változást nagyon alaposan kéne ellenőrizni. A korrupciót pedig a jelenleginél sokkal súlyosabban büntetni (vagyon elkobzástól a sok év börtönig széles a skála)
Úgy gondolom, hogy egy állami vezető csak akkor hozhat jó döntéseket, ha
- megfelelő képzettséggel, elegendő és naprakész információval rendelkezik
- biztos lehet benne, hogy a saját bőrén is tapasztalja a döntésének eredményét (a luxus Audiból nehéz felfogni egy budapesti bolti eladó, vagy esetleg egy szabolcsi munkanélküli roma helyzetét)
- biztos lehet benne, hogy ha korumpálódik, akkor a legrosszabra számíthat
3. A költségvetés és az állami beszerzések teljesen átláthatóvá tétele:
Ne lehessen titkosítani közpénzek elköltését.
Ne lehessen szükíteni a potenciális pályázók körét.
A költségvetés pillanatnyi állapotáról nyilvános, könnyen áttekinthető könyvelést kell vezetni, kb mint egy cég könyveléséről, de bárki számára hozzáférhetően.
4. Az egészségügy és az oktatás a jövő zálloga. Ez nagyon demagóg így ebben a formában, de ha az állami kiadásokból oktatásra, innovációra többet fordítunk, akkor az akár rövid távon is hoszhat olyan hasznot, ami most más ország visz el.
2010.05.18 23:56:58nagyorru
IV.rész (befejezés)
5. Természetesen a felmerült a költségvetési deficit kérdése:
Én is osztom az elvet a takaró hosszának és a nyújtózkodás mértékének korellációjáról.
Célként kell kitűzni, hogy az államadósságot a lehető leggyorsabban ledolgozza az ország, így a kamat helyet magunkra fordíthatjuk az állami bevételeket.
Nagy problémát jelent jelenleg a nyugdíjrendszer. Amennyiben a jövedelmek adóztatása helyett a fogyasztást adóztatjuk, a nyugdíjasokkal pedig még a nyugdíjjárulékot sem fizettetjük be, mindenképp megemelkedik a nyugdíjasok foglalkoztatottsága. Ez azt is jelenti, hogy kisebb arányú nyugdíjemelések is elegendőek lehetnek, illetve csak későbbi éveiben szorul az ember a teljes nyugdíjára. Szinte biztos, hogy a jelenlegi helyzetben tovább kell tolni a nyugdíjkorhatárt akkor is, ha ez keserű pirula. Az 1970-80 között született nagyon népes korosztályt majd egy sokkal kisebb létszámú generációnak kell eltartania. Ezt át lehet hidalni az idősek árokba lövetésével (akkor én is ott kéne hogy álljak az árokszélén), tovább foglalkoztatással tudatos népességpolitikával. Az elsőt nem tartom megoldásnak, a többit a fentiekkel együtt égetően fontosnak érzem...
6. Környezet védelem. Nem lehet itt kifejteni, mert túl sok a tennivaló, de ha erre nem figyelünk, akkor a fentiek hiába valók. Pénzt enni nem fogunk.
Keynsi elveket nem lehet ma alkalmazni, ennyiből igaza van a cikknek. Kérdés, hogy a leírt földes péteri elveket lehetne-e alkalmazni.
Lehet rá reagálni...
Üdvözlettel:
Földes Péter
2010.05.18 23:58:55jvizkeleti
Egyrészt nagyon örülök, mert meglepően sokjó komment van. Másrészt:
[link]
Ennyit tennék hozzá.
2010.05.18 23:59:07nagyorru
I. rész (úgy látom eddig nem sikerült megjelennie)
Többen is hiányoltak megoldási javaslatokat. Olyanokat,amiket 2010-ben Magyarországon lehetne alkalmazni.
Nekem vannak ötleteim:
1. Adók átstrukturálása
Alaptézis: nem csökkenhet az állam adó bevétele (amennyiben nem csökken a kiadási oldal - szociális juttatások, fejlesztések, adósságszolgálat, stb)
Hogyan lehet felpörgetni a gazdaságot adócsökkentés, pénznyomtatás, infláció, ikerdeficit nélkül?
1.1. A jödelmek adózatását a fogyasztás adóztatásával kell felváltani.
Jelenleg a munkaadónak kb 100 Ft-ba kerül az, hogy a munkavállaló 50-et elkölthessen. Az elképzelésem szerint jövedelemből csak nyugdíjrakéne levonni pénzt,a többit kapja meg a munkavállaló. Ez idáig adócsökkentésnek felel meg, de épp az előbb jelentettem ki, hogy az állami bevétel nem változhat (nőni persze nőhet :)
Ahhoz, hogy a kieeső adót visszaszedjük, a fogyasztást kéne megadóztatni, ami kb annyit tesz: ÁFA emelés.
Mik ennek az elképzelésnek az előnyei és hátrányai?
- Legfontosabb előnye az, hogy ha ezt bevezetnék, akkor nálunk hirtelen sokkal olcsóbb lenne a munkaerő, mint bárhol Europában (megkockáztatom világszinten olcsó lenne). Az olcsó és viszonylag jól képzett, jó munkamorállal rendelkező munkaerő a magyar munkaadókat nagyon versenyképessé tenné a külföldi piacokon, ráadásul vonzaná a külföldi tőkét is, ami további munkalehetőségeket teremtene. Ezzel a munkanélküliséget nagyrészt fel lehetne számolni.
- Előnye az hogy a sok feketén dolgozó nagyrésze kifehéredne. Ez jó a munkaadónak, jó a munkavállalónak, jó a nyugdíjrendszernek.
2010.05.19 12:28:19BéLóg
Nyilvánvalóan nem működhet Keynes 2010-ben Magyarországon, ha a Zemberek az állami indulótőkét offshor cégekbe, részvényekbe, a Kajmán Szigetekre, na és persze plazmatévére költenék.
De az ír "new deal" sem erről szólt!
HA például a kormány (mint reményeim szerint tervezi) a megfelelő rétegnek biztosít indulótőkét, akkor az beválthatja a keynesi elveket.
Azt állítom, ha ma Magyarországon például a gyermekes családoknak adnánk X miliárd forintot, az fél éven belül visszakerülne az államhoz ÚGY, hogy árut, szolgáltatást, pénzt fialna.
Mert mit is csináltak a NORMÁLIS emberek a gazdasági válságban? NEM hitelt vettek fel, hanem nekiálltak visszafogni a fogyasztást. Amit lehet. Nuku művelődés, nuku kultúra, nuku szabadság, nuku szórakozás, s persze ezután nuku öltözködés és nuku evés...
Ha most ennek a csoportnak keynesi pénzt juttatunk, ez a pógári-értelmiségi-fölműves INTELLIGENS réteg (intelligenciájukat már a válság házi kezeléssel bizonyították) visszatér az eddigi életmódjához, megtölti a szinházakat, mozikat, könyvet meg sajtót vesz, szabira megy, vendéglőbe, a gyereknek táborra fizet be meg lovaglásra, nyelvtanfolyamra, felújítja ingatlanát, satöbbi, satöbbi, satöbbi.
Mindez amit itt felsoroltam, kismillió más munkahelynél generál forgalmat, nem akarom szaporítani a sorokat, de mindenkinek nyilvánvaló hogy ez mekkora pozitív hatás.
2010.05.19 12:29:01BéLóg
MÁSODIK lépésben azokat a vállalkozókat kell elővenni, akik a mai napig vállalkozók. Nem úgy mint X cég, amelyik kerekere teszi a gyárat és áttolja a határon ha úgy tetszik, hanem azt a szomszéd éttermet, ahol már húsz éve ugyan az az ember a vezető...
Ezek NYILVÁNVALÓAN élni akarnak abból amihez értenek, tehát a nekik juttatot bármilyen támogatásból a VÁLLAKOZÁSUKAT fogják megerősíteni.
VALÓBAN, a plazmatévé meg a bangkoki út és társai NEM pénz. De az étteremben megevett rántotthús, a szállodában igénybe vett masszás, az elolvasott könyv, a megnézett szinielőadás és társai: PÉNZ.
"Pénz" ami a BANKOK NÉLKÜL jön létre (C) Keynes
2010.08.31 10:20:19csend21
"Kevesen merik bevallani (önmaguknak is), hogy ígéreteik fedezete nem sokkal több holt lelkeknél."
Erre még 2002-ben Kovács Lászlóék figyelmét kellett volna felhívnia a cikkírónak. Lásd: "Jóléti rencerváltás".