A piacok végzik el a Fed munkáját?

Az elmúlt hetekben a piacok az úgynevezett W alakú recessziókilábalás forgatókönyvét kezdték árazni, azaz, hogy rövid távon az amerikai gazdaság negatív növekedési mutatókat produkál majd. Egyes közgazdászok szerint az árak és a kereslet lefelé való gyilkos spirálja, a defláció sem zárható ki.

Való igaz, hogy a közelmúlt makrogazdasági mutatói lassulást jeleznek, de vajon mit tehet az amerikai jegybank (Fed), hogy életben tartsa a tavaly elkezdődött gazdasági fellendülést? A 0 közeli alapkamatok csökkentése csak a jegybank tehetetlenségét szimbolizálná. A piacon történő kötvényvásárlások (kvázi pénznyomtatás) fokozása pedig a Fed, mérlegfőösszegét növelné tovább, ami a válság kitörése óta 1000 milliárd dollárról 2300 milliárd dollárra nőtt. A Fed ezt a puskaport csak egy nagyon agresszív lassulás esetén fogja elropogtatni.

A kötvényvásárlás lényege egyébként abban rejlik, hogy a Fed megveszi a piaci szereplőktől az állampapírokat, akiknek az ellenértékként kapott dollárokkal valamit kezdeni kell, hogy hozamot érjenek el. A hozamkényszer miatt befektetők a pénzt más eszközökbe áramoltatják (vállalati kötvény, jelzálog papírok stb.) alacsony kamatokkal hitelezve ezzel az amerikai cégek beruházásait és a lakosság fogyasztását.

Ráadásul a likviditásbőség miatti alacsony piaci hozamok mellet az állam olcsóbban finanszírozza magát, és újra lehet finanszírozni a lakosság jelzáloghitel állományát könnyítve ezzel a terheket. Az amerikai vállalatok - akik jelenleg több mint 1000 milliárd dollár befektetésre váró pénzzel rendelkeznek - az alacsony piaci hozamszintek miatt kényszert éreznek majd a pénzük fialtatására. A részvényesek, akik a profitmaximalizálásban érdekeltek biztos nem örülnek, ha a menedzsment készpénzben tartja a cég eszközeit, amikor az amerikai 2 éves államkötvény 0,5%-os a 10 éves pedig 2,6 %-os éves hozamot nyújt. A profitkényszer tehát, a kockázatvállalás, azaz a beruházások és felvásárlások irányába befolyásolja a vállalatok stratégiáját, ami végső soron berobbantja majd a gazdaság motorját.

Ezzel el is érkeztünk mondanivalóm lényegéhez. A Fed a jelenleg még növekvő, ám lagymatag gazdasági helyzetben egyáltalán nem érdekelt a magas piaci hozamokban. A független (vagy mégse?) közgazdászok agresszív válság kommunikációja által megijesztett befektetők fejvesztve menekítették  pénzüket részvényből amerikai állampapírokba, történelmi mélységbe nyomva a hozamokat. A nyár utolsó harmada óta romló gazdasági helyzetben a Fed-nek egy penny-t sem kellett belerakni a játszmába, hogy élénkítse a gazdaságot, hiszen a piac elvégezte a dolgát.

A Fed szándéka szerint előre beárazott (beáraztatott?) esemény (recesszió) éppen ezért nem fog megtörténni, mert a tőketulajdonosok óvatossága alacsonyan tartja a hozamokat még egy ideig. Pontosabban addig, amíg a gazdasági fellendülés fenntarthatóságáról szóló beszámolók megérkeznek a piacra. A befektetők fejében egyszerre fog felkapcsolódni a villany, hogy pénzüket állampapírból a magasabb megtérüléssel kecsegtető cégek részvényeibe fektessék.

A hosszú eszmefuttatás után jogos a kérdés: most akkor vegyek vagy eladjak?  A trendszerűen felfelé induló amerikai államkötvényhozamok esetén részvény vételt javaslok. Amennyiben a hozamok további csökkenését vagy alacsony szinten stagnálását tapasztaljuk érdemes kivárni a részvényvásárlással.