A piacok végzik el a Fed munkáját?
2010.09.07. 10:52 - Német Sándor, kereskedelmi igazgatóhelyettes Buda-Cash Brókerház Zrt.
Az elmúlt hetekben a piacok az úgynevezett W alakú recessziókilábalás forgatókönyvét kezdték árazni, azaz, hogy rövid távon az amerikai gazdaság negatív növekedési mutatókat produkál majd. Egyes közgazdászok szerint az árak és a kereslet lefelé való gyilkos spirálja, a defláció sem zárható ki.
Való igaz, hogy a közelmúlt makrogazdasági mutatói lassulást jeleznek, de vajon mit tehet az amerikai jegybank (Fed), hogy életben tartsa a tavaly elkezdődött gazdasági fellendülést? A 0 közeli alapkamatok csökkentése csak a jegybank tehetetlenségét szimbolizálná. A piacon történő kötvényvásárlások (kvázi pénznyomtatás) fokozása pedig a Fed, mérlegfőösszegét növelné tovább, ami a válság kitörése óta 1000 milliárd dollárról 2300 milliárd dollárra nőtt. A Fed ezt a puskaport csak egy nagyon agresszív lassulás esetén fogja elropogtatni.
A kötvényvásárlás lényege egyébként abban rejlik, hogy a Fed megveszi a piaci szereplőktől az állampapírokat, akiknek az ellenértékként kapott dollárokkal valamit kezdeni kell, hogy hozamot érjenek el. A hozamkényszer miatt befektetők a pénzt más eszközökbe áramoltatják (vállalati kötvény, jelzálog papírok stb.) alacsony kamatokkal hitelezve ezzel az amerikai cégek beruházásait és a lakosság fogyasztását.
Ráadásul a likviditásbőség miatti alacsony piaci hozamok mellet az állam olcsóbban finanszírozza magát, és újra lehet finanszírozni a lakosság jelzáloghitel állományát könnyítve ezzel a terheket. Az amerikai vállalatok - akik jelenleg több mint 1000 milliárd dollár befektetésre váró pénzzel rendelkeznek - az alacsony piaci hozamszintek miatt kényszert éreznek majd a pénzük fialtatására. A részvényesek, akik a profitmaximalizálásban érdekeltek biztos nem örülnek, ha a menedzsment készpénzben tartja a cég eszközeit, amikor az amerikai 2 éves államkötvény 0,5%-os a 10 éves pedig 2,6 %-os éves hozamot nyújt. A profitkényszer tehát, a kockázatvállalás, azaz a beruházások és felvásárlások irányába befolyásolja a vállalatok stratégiáját, ami végső soron berobbantja majd a gazdaság motorját.
Ezzel el is érkeztünk mondanivalóm lényegéhez. A Fed a jelenleg még növekvő, ám lagymatag gazdasági helyzetben egyáltalán nem érdekelt a magas piaci hozamokban. A független (vagy mégse?) közgazdászok agresszív válság kommunikációja által megijesztett befektetők fejvesztve menekítették pénzüket részvényből amerikai állampapírokba, történelmi mélységbe nyomva a hozamokat. A nyár utolsó harmada óta romló gazdasági helyzetben a Fed-nek egy penny-t sem kellett belerakni a játszmába, hogy élénkítse a gazdaságot, hiszen a piac elvégezte a dolgát.
A Fed szándéka szerint előre beárazott (beáraztatott?) esemény (recesszió) éppen ezért nem fog megtörténni, mert a tőketulajdonosok óvatossága alacsonyan tartja a hozamokat még egy ideig. Pontosabban addig, amíg a gazdasági fellendülés fenntarthatóságáról szóló beszámolók megérkeznek a piacra. A befektetők fejében egyszerre fog felkapcsolódni a villany, hogy pénzüket állampapírból a magasabb megtérüléssel kecsegtető cégek részvényeibe fektessék.
A hosszú eszmefuttatás után jogos a kérdés: most akkor vegyek vagy eladjak? A trendszerűen felfelé induló amerikai államkötvényhozamok esetén részvény vételt javaslok. Amennyiben a hozamok további csökkenését vagy alacsony szinten stagnálását tapasztaljuk érdemes kivárni a részvényvásárlással.
Kommentek
2010.09.07 11:43:01Spiro
Csak egy dolgot felejtettél el, hogy a globalizált világban más paicok is léteznek, nem csak a hazai piac, így ha a felgyülemlett USD-t a hazai befektetők külföldön költik el, akkor az általad vázol scenárió nem igaz.
2010.09.07 11:48:20Spiro
Vagy ne adj isten - szerintem szükségszerű - tartós defláció alakul ki, akkor jobb a cash-en üldögélni, mint befektetni.
A részvénypiacok ebben az esetben sem rakétáznak majd, hiszen a mögöttes vállalatok earning kilátásai rosszak lesznek.
Stb.
2010.09.07 13:09:09bazd meg
Spiro, lehet hogy ennyire okos magyar ujsagiro nincs is?? Lehet hogy ez csak egy kulfoldi elemzotol leforditott hazai cikk???
2010.09.07 13:50:03Mikrobi
Hemzseg a helyesírási hibáktól. Vagy nincs vessző a billentyűzeteden?
2010.09.07 14:24:25tictac
Miért lehet az, hogy a defláció rémétől valahogy nem tudok megijedni?
2010.09.07 14:43:34mudszeparator
Tényleg, valamelyik jólképzett elmagyarázhatná miért rossz a defláció?
2010.09.07 15:18:41Spiro
Dióhéjban, a mai trendi közgazdasági elméletek szerint, folyamatos gazdasági növekedést kell hajszolni, ami nyilván fogyasztás növekedéssel párosul, és szerintük ez akkor optimális, ha az együtt jár egy alacsony inflációval is.
Ezek a modellek nyilván akkor produkálnak helyes eredményt, ha a gazdaság-, és a fogyasztás növekedése trend szerűen párhuzamosan nő.
Sajnos a technológia fejlődés (szerintem ez deflációt kell, hogy okozzon hosszú távon), illetve a demográfiai folyamatok (nem valószínű, hogy az emberiség létszámának növekedés egyet jelent a megfelelő jövedelemmel rendelkező, és fogyasztani képes rétegek növekedésével), szerintem nincsenek kellőképen átgondoltan a modellekbe „árazva”.
Ezért az évek évtizedeken keresztül apránként növő infláció után, egy válság (ami pl. technológia ugrásban, forradalomban csúcsosodik ki) esetén hirtelen hatalmas defláció alakul ki (legalábbis az eddig tapasztaltak mindig ilyenek voltak – nyilván azért mert a permanens évekig tartó inflációt így korrigálta a piac).
Mivel a piacok nem tudnak elég gyorsan adaptálódni ezekhez a változásokhoz (tünetek a következők voltak, az árszinvonal zuhanásán kívül, tömeges munkanélküliség, gazdasági növekedés zuhanása, stb.) ezért az a szemlélet nyert teret, hogy a defláció rossz (holott ennek csak a hirtelen nagymértékű, sokkszerű változata rossz (de a hiperinfláció is hasonló képen rossz)).
A defláció esetén elvileg negatív hozamoknak kellene kialakulnia, de a közvélekedés szerint ebben az esetben megszűnik a hitelezés, hiszen ki adná kölcsönbe pénzét úgy, hogy később kevesebbet kap vissza (de valójában egy csőd esetén is ez történik, bár nyilván a hitelezők a pozitív hozam illúziójában reménykednek az elején).
2010.09.07 15:21:29Spiro
A defláció nyilván a kp.-ben történő megtakarítást helyezi előtérbe, ami a bankrendszerből történő tőke kivonással jár (de ebben szerintem az a tévedés, hogy a kp. otthon tartása is negatív hozamot generál, hiszen őrzési-, biztosítási költségek merülnek fel, ami az érték nagyságával exponenciálisan nőhet, és nem életszerű, hogy valaki ezzel akarna foglalkozni- vagy ha igen akkor ez más tevékenységétől vonja el erőforrásait)
.
A negatív hozam azonban nem feltétlenül jelent negatív kamatot, hiszen jelenleg is azokban az országokban, ahol 0% körüli a kamat, a banki kezelési költségek, tranzakciós díjak miatt, valójában tőkét vesztenek a befektetők (de ezt azért viselik el, mert nincs más kockázatmentes racionális alternatíva).
Summa summarum szerintem a defláció törvényszerű (gondoljunk egy új termék, technológia ár alakulására), de szokatlan jelenség, ezért tarunk tőle.
2010.09.10 22:10:13vassmiklos
Spiro!
Nem értem, hogyha a Fed (a cikk adata szerint) 1300 Mrd dollár új pénzt nyomott a rendszerbe, az miért nem okoz inkább inflációt. Ez inflációt generáló szempontból nem is olyan sok pénz?
2010.09.15 17:46:18Bal
A deflációt a jelenlegi rendszerben a jegybank mindig meg tudja akadályozni, és miután érdekelt benne, meg is fogja. Nem értem, miért gondolod elkerülhetetlennek. Az eddigi deflációs szakaszok csak azért következtek be, mert a pénznyomtatás elkerülésében érdekelteknek erősebb volt a lobbija. Most viszont a fejlett államok lakossága nettó adós, és a szupergazdagok lobbija is gyengébb, mert ők már régóta diverzifikálták a vagyonukat, csak a cash veszik el.
Mindez inkább a hiperinfláció irányába mutat, ez a legegyszerűbb módja az államközi adósságok eltüntetésének. Nyilván a sokkot egyelőre igyekeznek elkerülni, de mi lesz az a gyengélkedési szint, amikor a Fed inkább leírja a dollárt, mint hogy mindenki tovább vegetáljon?