Az új gázárképlet margójára

A blogról

A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.

Az új gázárképlet 60 százalékban a hosszú távú import szerződések árát veszi figyelembe a jelenleg is ismert (orosz) gázképlet alapján, míg 40 százalékban behozza a képbe a rotterdami TTF gázelosztó központ (hub) határidős árait.

Az új árképlet az egyetemes szolgáltatók által az egyetemes szolgáltatás keretein belül forgalmazott gázra vonatkozik, tehát a szabadpiaci alapon értékesített gáz árának képzési módja továbbra is tisztán piaci alapú marad – az egyetemes szolgáltatók számára azonban gyökeresen megváltozik a helyzet. Alapvető változás, hogy a mögöttes fizikai piacok kockázata teljes mértékben átkerül a nagykereskedőhöz, akinek kötelező lesz az új gázképlet alapján továbbadni a gázt a szolgáltatóknak. A helyzetet tovább bonyolítja az is, hogy amíg az új képlet hagyományos része dollárban számol, addig az új, rotterdami rész euróban - éppen ezért rögzíti a számolás során használatos dollár és euró árfolyamokat is.

Az új környezetben egyelőre csak találgatni lehet az új rendszer pontos paramétereivel kapcsolatban, annyi azonban biztos, hogy a nagykereskedővel szerződésben álló szolgáltatók számára jóval könnyebbé válik az élet, hiszen teljesen fix fizikai termék árak mellett az árfolyam is fixen kerül be a képletbe – ilyen módon az egyetemes szolgáltatói körben értékesített gáz ára tökéletesen kiszámíthatóvá válik.

Az új rendszer várhatóan korlátozza a maximális rendszerüzemeltetői profitot, mely sokkal alacsonyabb lesz, mint az eddigi profit, és hasonló csökkentést szenved majd el az elismert tőkemegtérülési ráta is, amely felével csökken. Érdemes megjegyezni azt is, hogy 5 százalékos inflációs ráta alatt a képletet nem indexálják, míg az 5 százalékot meghaladó infláció esetén is csupán az 5 százalékot meghaladó rész érvényesíthető az árban.

Összességében az új gázár képlet jóval kiszámíthatóbbá teszi a piacot a szolgáltatók, és így a végső fogyasztók számára – kérdés azonban, hogy a nagykereskedő milyen módon fogja majd kezelni a számára átadott kockázatokat, illetve az, hogy ezeknek a kockázatoknak az árát ki, mikor és milyen formában fizeti meg. A képlet pontos részleteinek bemutatása sokat fog finomítani a helyzeten, hiszen pontosítja majd az alkalmazott számítási módokat. Valószínű, hogy a fogyasztók gázszámlája egyszerűbb, átláthatóbb, és alacsonyabb lesz – jelenleg azonban még korai bármit is mondani a végfogyasztók helyzetéről, hiszen a szolgáltatók jelenleg gőzerővel próbálják meg átállítani rendszerüket a változásra.