Fejben dől el
2011.06.30. 12:09 - Szalai Sándor, a Solar Capital Gold Kft. ügyvezetője
A hosszú távú megtakarítások ösztönzéséhez szakmai konszenzuson és kormányzati támogatáson alapuló stratégia szükséges, mely már az iskolás kortól kezdődően kifejti hatását. A közösen kialakított célt és eszközrendszert konzisztens, hosszú távon stabil és kiszámítható jogszabályozásnak kell támogatnia. A pénzügyi kultúra kialakításához mindenekelőtt jövőképre és stratégiára van szükség, a hazai szabályozás és az eszköztár európai mércével is bőségesnek mondható, az elemek összehangolása és a szabályozás hosszú távú kiszámíthatósága hiányzik.
Szülessünk bárhol, fő jellemvonásaink már 5-6 éves korunkra kialakulnak, a pénzügyekhez való viszonyunk, szokásaink kicsit később, de még a kisiskolás korban rögzülnek, így a pénzügyi nevelést is ez idő tájékán érdemes elkezdeni. A tapasztalatok azt mutatják, az öngondoskodás terén a pénzügyi kultúra megléte fontosabb elem, mint az anyagi lehetőségek, a megtakarítási hajlandóság kialakulása elsősorban kulturális és csak másodsorban pénz kérdése. Sajnos a pénzügyi kultúra nem azonnal elsajátítható készség, de lépésenként kialakítható a megtakarításairól és költekezéseiről gondolkodó megtakarítóban. Ehhez mindenekelőtt jövőképre és stratégiára van szükség mind az egyén mind a döntéshozók és intézmények oldaláról. Utóbbiak rendszerszintű összefogása mellett e projekt „gazdájának” a gazdasági-politikai döntéshozóknak kell lenniük, hosszú távú feladatként tekintve e területre.
A továbblépéshez a gazdaság-politikai döntéshozatal bevonása, közös stratégia kialakítása és a szükséges finanszírozási források biztosítása szükséges. A stratégia megvalósításának pénzügyi hátterét a pénzintézeti szektortól már ma is befolyó, rendszeres díjakból származó bevételek egy része biztosítani képes.
A hosszú távú megtakarítások ösztönzéséhez az alapvető feltételek mind a szabályozás, mind a gyakorlat szintjén megvannak, komplex eszköztár áll rendelkezésre olyan elemekkel, ami nemzetközi mércével mérve is megfelelő megoldás-palettát kínál. A kritikus pont az elemek összehangolása és a szabályozási feltételek állandóságának hiánya. A gyakori és nem hosszútávra optimalizáló szabályozás módosítások a bizalom megerősödése ellen hatnak, ezt katalizálták az elmúlt 3 év módosításai is.
A még formálódó piaci szegmensek – például a befektetési aranypiac - szabályozásának kialakítása során is a hosszú távú bizalom és biztonságos felhalmozások lehetőségét kell biztosítani.
Melyik számít igazán? A vagyon vagy a hajlandóság?
Történelmileg van honnan merítenünk a pénzügyi kultúra-fejlesztés előmozdításában és a fiatalkori megtakarítási szemlélet kialakításában, hiszen a rendszer szinten integrált, magyarországi iskolai takarékossági programok gyökerei egészen az 1870-es évekig, az első iskolai takarékpénztárak létrehozásáig nyúlnak vissza. A programok szervezése egyidejűleg indult el a tanügy-igazgatási és a közgazdasági területen. 1876-1887-re 428 helység, 616 iskola, 977 tanító, 28.900 tanuló működött együtt szervezetten a takarékossági kezdeményezésben. A két világháború között az elemi iskolák szintjén Iskolabank és Diákkaptár mozgalom alakult. 1953-ban létrehozták a Pedagógusok és Tanulók Takarékpénztára, nyomtatványok és takarékbélyegek jutottak el ily módon minden iskolába. Ezt követően banki és a posta-hálózat vette át a bélyegellátást, beváltást és adminisztrációt, működtetve azt egészen a nyolcvanas évek végéig. Utóbbi megtakarítási mozgalom olyan időkben indult és vert gyökeret a fiatalabb korosztály gondolkodásában, amikor az öngondoskodás és az idős évek elő-finanszírozásának gondolata még fel sem merült, hiszen az akkori üzenet szerint az állampolgárról az állam mindig és minden körülmények között gondoskodott. Ma, legyen bármi az üzenet, az öngondoskodás gondolata helyet követel a mindennapokban. Helyet kell kapnia.
Az iskoláskorúak takarékossági szemléletének kialakítása továbbra is kulcskérdés - ennek fejlesztésére pénzügyi területen egy-egy ad hoc lépés nem elegendő, határozott és komplex programra lesz szükség Már ebben a korban felvetődnek a következő kérdések: hogyan alakítsuk ki és hogyan fejlesszük a fiatalkorúak takarékossági szemléletét? Hogyan integrálható az oktatásba e terület, a fiatalabb korosztályoknál elsősorban nem pénzalapú megoldásokkal? Megkerülhetetlenek-e az e-alapú interaktív és „okos” megoldások? Mivel bővülhetne az eszköztár a későbbiekben a felső tagozattól akár az egyetemi évek végéig?Kell-e, és ha igen, milyen hangsúlyt kell kapnia a felnőttoktatásnak? Hogyan szervezhető és szervezendő a pénzügyi ismeretek oktatásának alapjául szolgáló pedagógus képzés? Beilleszthető-e az ismeretek képzése a pedagógusok alapképzésébe vagy azon túli oktatás szükséges?
A kérdésekre válaszolni, megtenni az első lépéseket és eredményeket elérni csak egy közös jövőkép és stratégia mentén lehet, a szakma hozzáadásával, de az állam feltétlen kötelezettségvállalásával és „jó gazda” szerepének vállalásával.
Kommentek
2011.06.30 12:27:19meditatív
Demjan Sandor Solar Capital es Solar Capital Gold cegeinek minel nagyobb lakossagi es intezmenyi megtakaritasokra lesz szüksege, hogy a vagyonkezelesi dijakbol es jutalekokbol a lehetö legnagyobb hasznot huzhassak...:)))
2011.06.30 12:36:21külföldi bankszámla
nesze semmi fogd meg jól:)
Tényleg szükség van pénzügyi nevelésre? Akkor emlékezzünk csak, hogy is volt ez az átkosban:
"Aki nem vesz legalább 200 forint értékben otp takarék bélyeget az 2-est kap szorgalomból!"
kitűnő volt, azóta is a pénzügyi zsenik országa vagyunk. Egyáltalán nem engedném be a bankokat az iskolába, hanem tantárgy szinten kötelezném a gyerekeket az alapvető pénzügyi ismeretek elsajátítására. A nemzetközi kutatások szerint azok a gyerekek, akiknek van bankszámlájuk nagyságrendileg jobban fognak teljesíteni felnőttkorukban, mint akiknek nincs. De ezt a szülő döntse el és szervezze meg, nehogy megint a felszopó lelkületű tanerők kényszerítsék a gyerekeket arra, hogy pénzt fektessenek a bukdácsoló bankokba. Csányi reggeli szalámijában így is benne vagyok egy rahedli takarékbélyegemmel.
2011.06.30 12:38:33Link Elek
talan nem kellett volna ELLOPNI a felretett nyugdijpenzt.
nade a kibaszott fidesznyikek lenyultak az egeszet.
ez is csak arra kell, hogy legeyn ujra vlami amit ellophatnak ha majd elfogy a nyugdijpenz
2011.06.30 12:44:23Ronnie_27
A környezetemben is azt látom, hogy a takarékoskodás nem jövedelem, hanem hajlandóság kérdése.
Jó kérdés, hogy a szülőknek, vagy az iskolának kell-e az ezirányú nevelésnek elsősorban szerepet vállalnia.
Az ember sokszor a rossz példából könnyebben tanul: ha a szülő takarékos, stabil az anyagi helyzete, akkor a gyerek nem érzi szükségét a takarékosságnak. Ha a szülő felelőtlen és emiatt anyagi gondjai vannak, a gyermek aggódik emiatt és tanul a szülő hibájából.
2011.06.30 12:57:41Sicc
Kajára nincs pénz, kedves cikkszerző!
Mindenkiről gondoskodok. A MOL-ról, az elektromos mávekről, a kormányról, a vízművekről, a Társadalom-biztosítóról, a nyugdíj-biztosítóról, a parkolási cégekről, a négyes metróról, az autópálya mérnökségekről, a gázművekről, romákról, egészségügyről, paraszolvenciáról, kutyámról, védőoltásról, parlagfű kaszálásról, a rendőrök kaszálásáról. A családomra viszont már nem jut semmi. Nyugdíjra, spórlásra, öngondoskodásra meg végképpen semmi. Ha meghalnék, még el sem tudnának temetni, csak OTP részletre.
Magyrország 2011
2011.06.30 13:06:47Zabalint
Én is azt látom, hogy a takarékoskodás hajlandóság kérdése. Az irritál a legjobban, hogy nagyon sok ember még meg is ideologizálja, hogy miért nem spórol és miért nem takarít meg, és olcsójánosnak tekinti azokat, akik mégis megteszik. De a mostani kormány egyébként arra ösztönöz a politikájával, hogy ne merjél pénzt befektetni, legalábbis ne itthon...
2011.06.30 13:08:00Zabalint
@Sicc:
Munkaidőben netezésre azért futja...
2011.06.30 13:08:31TothA
Na honnan van az idézet?
"A magyar iskolarendszerből a pénzügyek tanítása teljesen hiányzik. A DNS makrószerkezete, Ady Endre összes szeretője időrendben, vagy a mohácsi csata részletes lefolyása – ezek olyan dolgok, amikkel nap-nap után találkozik az ember: ezért minden diák meg is tanulja. De a pénzügyek? Hol találkozik bárki is a hétköznapi életben pénzzel? Minek erről tanulni? Ráadásul még titokban a szüleinktől sem tudjuk ellesni a pénzzel való bánást, hiszen a szocializmusban nevelkedett nemzedék teljesen más körülmények közt szocializálódott."
2011.06.30 13:12:51nem-igen
fejben eldőlt!
Sokáig azt hitték az emberek, hogy a MANYUP pénz az övék, és megéri spórolni. Aztán azt mondták, hogy nem az övék, sosem volt az, meg eddig sem rendelkezhetett vele, de aki öngondoskodni akar, az viheti a pénzét önkéntes nyugdíjpénztárba.
Ezzel szemben mit lát az ember? Hogy az önkéntes pénztárból sem tudja a pénzét bármikor kivenni, tehát ha jön egy újabb padlás söprés, akkor bukik az önkéntes is, hiszen lehet, hogy az sem az övék, sosem volt az.
Fejben eldőlt!
Az emberek jó része ezentúl inkább semmit nem spórol, hiszen minek, a másik része pedig még véletlenül sem fogja olyan helyen tenni, ahol a mindenkori magyar kormányzati szóvivő kijelentheti, hogy "nem a Tied, sosem volt az".
2011.06.30 13:14:49Zabalint
@TothA:
[link]
De szerintem te magadtól idéztél, ami nem elegáns.
Egyébként meg nagyon is igaz ez, csak a probléma az, hogy ez nem csak a pénzügyekre igaz(szakképzés, alapvető gyakorlatias matematikai ismeretek, általános tájékozottság-nem műveltség, idegen nyelv, informatika - tényleges tudás, nem 3 Microsoft szoftver menüpontjainak bevágása). És ha csökkenne az irodalom tanterv mérete hasznosabb dolgok javára, akkor több millió magyar egyszerre kiáltana nemzethalált, hogy a következő generáció műveletlen lesz. Az már nem zavarja a magyart, hogy az irodalmat nem lehet megenni...
2011.06.30 13:19:36NIL7
@Zabalint: Többen is úgy vagyunk ezzel mint te - már csak a munkaidőben való netezésre futja ..
2011.06.30 13:22:38AlbaZen
Szeretnék tanácsot kérni, kedves cikkíró, hogy mit takarítsak meg, ha hónap közepére már csak 4000,- Ft marad a tárcámban, és még semmit sem vettem magamnak! Ruhát nem tudok venni magamnak, kaját is csak nagy nehezen, pedig egyetemet végeztem, dr. vagyok.
2011.06.30 13:35:18Izo
@Zabalint
"Az már nem zavarja a magyart, hogy az irodalmat nem lehet megenni..."
Dehogynem. :-)
[link]
2011.06.30 13:52:19Nick_
Nagyon örülök a cikknek, végre valaki foglalkozik ezzel a témával, ami talán a legfontosabb kéne hogy legyen per pillanat. Sok értékes gondolat van a cikkben de egy olyan mondat is, ami szerintem életveszélyes hülyeség: "A stratégia megvalósításának pénzügyi hátterét a pénzintézeti szektortól már ma is befolyó, rendszeres díjakból származó bevételek egy része biztosítani képes." A gazdasági nevelés közoktatási feladat, és sokba kerül, mert át kell hozzá alakítani az oktatási rendszer egy részét. Amit a pénzintézetek próbálnak jelenleg saját házuk táján vagy akár összefogva megvalósítani "pénzügyi nevelés" terén, az dícséretes, de halottnak a csók. Egy 10 milliós ország átnevelése ÁLLAMI lépték, mind a probléma súlyát, mind stratégiai jelentőségét tekintve, és már csak a társadalmi munkamegosztás elvi szempontjai alapján is. Ezt maguk a pénzintézetek is tudják.
2011.06.30 14:14:18vkaresz6
Az oktatásban kéne egy átfogó átalakítás. A mai világban szerintem abszurd hogy a humán tudományok abszolult prioritást kapnak az oktatásban míg matek (bár az még talán elfogadható óraszámú) biológia kémia fizika a történelemhez és irodalomhoz képest elhanyagolható óraszámban futnak nem is beszélve a gazdaságtanról amit egyáltalán nem is tanítanak. Az embereknek lövésük sincs hogy mi történik körülöttük a gazdaságban. Sokan nem is tudják miért emelkedett a frankhitel törlesztője, azt hiszik a bank önkényesen hasraütésszerűen drágított mert eltőzsdézte a pénzét. Az iskolának ehhez a lexikális tudást kell biztosítani a szülőknek meg a gyakorlatit. A baj csak az hogy a probléma a szülők nem létező/elavult ez irányú tudásánál kezdődik.
2011.06.30 14:32:27retye
Egysíkú, semmitmondó!
Mindennek az alapja a "rendszer" benne van a nevében REND! Ezt kellene vére rendberakni. Ennek mi az alapja? Az adózás és átláltható, nyilvános állami feladatok végrehajtása. A családban is ezt teszi az ember hacsak nem akar hajléktalan lenni. Szóval az adókat kell könyörtelenül beszedni, átláthatóan felhasználni és mindjárt nem lenne olyan kardinális az öngondoskodás. Nekem nem fáj, csak szerintem elősször az alapokat kell renberakni és csak utánna lehet a házat renoválni mert különben összedől. Szerintem az egészségügis 70ezerért dolgozó feleségem is így látja... Ez sokkal inkább nevelő hatású mint bármilyen kényszeres oktatási elgondolás.
2011.06.30 14:37:57Nick_
az EU úgy tűnik már rájött, hogy olcsóbb lett volna a mostani görög tégladobálókat annak idején bent tartani napi pár perccel tovább az isiben, és megtanítani nekik a háztartás- és nemzetgazdaságtant. ha a szavazópolgár sík hülye, akkor csak demagóg gazdaságpolitikával lehet választást nyerni, az meg előbb utóbb bedől. a megoldás nem a hamburger- és bankadó, hanem a gazdasági nevelés. de ehhez kéne stratégiai látásmód, nem csinovnyikok.
2011.06.30 14:41:32retye
@meditatív
Köszönöm, itt az 5 pont és a piros hangszóró!
A többi csak duma, úgy ahogy a cikk is!
2011.06.30 14:48:52retye
@Nick_
A görögöknél sem a kisember miatt van alapjában véve a gond hanem abból, hogy a vállalkozók nagyrésze nem otthon adózik és ez pont az idegenforgalomra igaz leginkább. Nem ismerős a 90-es években sok hitelt felvett és bedöntött vállakozások? Csak mi nem csináltuk olyan nagyban a máshol adózást mint ők, különben most te is tüntetnél.
2011.06.30 15:03:08Kivlov
Szerintem meg azzal tehet a legtöbbet az állam, ha hagyja élni a dolgozót, alacsony adókkal és ösztönzi a béremeléseket, hogy ne a béka s*gge alatt keressen az átlagmagyar…
2011.06.30 15:07:29lima31
Még gondolkodom van-e értelme ennek a cikknek, de elsőre úgy érzem az ég világon semmi.. zavaros, összemosva a múlt a jelennel, ehhh..
"Pénz beszél"
örülnék, ha valóban így lenne például a következő "cikk"-ben.
2011.06.30 15:10:05kukac2007
Majdnem minden iskolában tanítanak (?) matematikát, környezetismeretet, történelmet.
Nagyon sokan úgy kapnak éretségit, hogy még egy egyszerű kamatos-kamat számítás is gondot okoz neki, de lehet, hogy már a százalékszámítás sem megy gördülékenyen.
Szóval van mit rendberakni.
2011.06.30 15:54:22elBandy
Kivlov.
"Szerintem meg azzal tehet a legtöbbet az állam, ha hagyja élni a dolgozót, alacsony adókkal és ösztönzi a béremeléseket, hogy ne a béka s*gge alatt keressen az átlagmagyar…"
Az ilyen gondolkodásmód miatt tartanat ott a görögök ahol tartanak.
Alacsony adók mellett miből gondoltad fizetni a közkiadásokat? Akkor fognak a magyar dolgozók nem a béka segge alatt keresni, ha egyrészt javul a magyar dolgozók termelékenysége (ha a magyar áru is lesz olyan vonzó és értékes mint a német, hogy hajlandók megfizetni a magasabb árat). Addig miből gondoltad megfizetni a magasabb bért,
Másrészt ha a magyar vállalkozók nem (adó)csalnak, lopnak, hazudnak és ügyeskednek.
2011.06.30 16:07:25Cr
Ronnie_27:
"A környezetemben is azt látom, hogy a takarékoskodás nem jövedelem, hanem hajlandóság kérdése."
Ja, még valaki, akinek csak olyan haverjai meg rokonai vannak, akik 100 fölött keresnek, hát igen, ott ez igaz
2011.06.30 16:23:26Rébusz
Szerintem attól még hogy valakit megtanítanak arra, hogyan kell takarékoskodni, attól még nem biztos, hogy takarékos is lesz. Ez alkat és körülmények kérdése. De mivel a gazdasági ismeretek elengedhetetlenül fontosakká váltak a mai világban, ezért lehetne tantárgy az iskolában. Van olyan ország, ahol az embert megtakarításra kötelezik, aztán a megtakarítását elveszik tőle, hogy majd ők gondoskodnak róla... Érdemes egy ilyen országban takarékoskodni, ahol a megtakarítás már évtizedek óta semmit sem ér?
2011.06.30 16:29:08wmiki
a kitalált pénz alapú fogalomra épülő rabszolgatartó társadalmak szükségszerűen összeomlanak
2011.06.30 17:01:09lima31
"rabszolga"
Kik is a rabszolgák jelenleg?
2011.06.30 17:30:44Tedat
"Én is azt látom, hogy a takarékoskodás hajlandóság kérdése. Az irritál a legjobban, hogy nagyon sok ember még meg is ideologizálja, hogy miért nem spórol és miért nem takarít meg,"
Aha. Megélhetési költségek lassan a nyugati szinten vannak (amihez 1-2 ezer EURO/hó fizetés kellene), miközben az átlagfizetés magyarországon 3-400 EURO.
Tehát élj te úgy, és takaríts meg 300 EUROból, mint más 1500 EUROból, ugyanolyan kiadásokkal!
2011.06.30 17:32:14Tedat
@elBandy:
"Akkor fognak a magyar dolgozók nem a béka segge alatt keresni, ha egyrészt javul a magyar dolgozók termelékenysége"
Na ne meséld már be nekem, hogy a magyar dolgozók ötödannyira termelékenyek, mint a nyugatiak!
Még ha az mondod, hogy feleannyira, az OK, de a bér ötödannyi!
Az a baj, hogy a kulimunka (összeszerelés, gépsor mellett állás) jön ide, ami kevés hozzáadott értéket jelent.
2011.06.30 17:50:00mernokbazis.hu
Nem az én szakterületem, de emellett nem lehet elmenni szó nélkül:
"a megtakarítási hajlandóság kialakulása elsősorban kulturális és csak másodsorban pénz kérdése"
Ezzel az a baj, hogy ha valaki 800 Forintot keres, de 1000-böl lehet megélni (lakás, étel) akkor ez nem álja meg a helyét. Ugyanígy aki lakást akar venni, az inkább hitelre megveszi, minthogy 30 évig gyüjtsön, majd pedig az unokájának átadja...
Ezek a gazdasági kamuszakemberek nagyon okosak, ha van felesleges pénzük beteszik a bankba. Elég stuccviselkedés ezt otthon általánosan elvárni.
Elöbb termelö gazdaság kell, aztán lesz a társadalomnak pénze féretenni. Azt pedig nem a közgazdászok fogják felépíteni, hanem a mérnökök. Ide kell a pénz, ide kell beruházni. A képzésbe is mert az szintén nem lehet, hogy a Müszakin 200e nettót keressen egy adjunktus, miután 5 évig 70-90e-böl élt a doktori idöszak alatt.
[link]
Lehet h neki sem a fejében döl el a spórolási kedve... ha mondjuk azt kivesszük a spórolási körböl, hogy, 1 gyereknél többet nem vállal, mert nem tudja etetni. Meg azt, hogy másik munka után néz.
[link]
2011.06.30 20:31:41lima31
Remélem a "hozzászólási" esély itt legalább megmarad... index..
2011.06.30 22:02:34Zabalint
@mernokbazis.hu:
Na ne mondjad. Akkor miért van az, hogy egyesek 300 ezre nettó bérrel sem takarítanak meg semmit, míg mások meg minimálbérnél alig többől is képesek rá?
"Müszakin 200e nettót keressen egy adjunktus, miután 5 évig 70-90e-böl élt a doktori idöszak alatt."
Egyetemi oktatónak eleve az megy, aki nyugis életet akar, és nem akar a versenyszférában elhelyezkedni. Ez így van nálunk is, meg nyugaton is. Nálunk a versenyszférában elhelyezkedő mérnök is ugyanolyan arányban kevesebbet keres német kollégájánál, mint az adjunktus. Akkor miért fizessen többet az állam az alkalmazottainak, amíg a versenyszféra a hátteret nem képes megteremteni?
Egyébként meg a gazdaság fellendüléséhez az is kellene, hogy ne essen adósságcsapdába a lakosság, bármennyire is szegény. Lásd pl. rövidtávon a devizahitelek erősítették a gazdaságot, de hosszútávon akkor is gyengítenék, ha egy sem dőlt volna be, egyszerűen a fogyasztás csökkenése miatt.
2011.07.01 12:13:06Akitlosz
Talán példát mutathatnának ott fent.
Amíg hitelből él az ország, addig elég átlátszó, hogy csak azért akarják a lakosságot megtakarításokra serkenteni, hogy a lakossági megtakarításokat is az állam élhesse fel.
Ha az állam állítólag felelős vezetőinek sincs "pénzügyi kultúrája", akkor mit akarnak a gyerekektől elvárni?
Az államnak sem lenne tilos hitelből dorbézolás helyett takarékoskodnia és felhalmoznia.
2011.07.03 09:34:47xclusiv
A kommentekben mindenki szépen összefoglalta, hogy miért is nincs öngondoskodás.
1. Bérek és árak (nyugati árak ötödakkora bérekkel)
2. Állam tevékenysége (mnyp, kommunikáció)
3. Akinek lenne miből az nagy eséllyel benne van devizahitelben, a bankok szopatják
Ezek egyikén se lehet oktatással segíteni...