A jövő bankja: ökotakarék

A blogról

A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.

A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság kapcsán felvetődött a bankok egyetemleges felelőssége, hiszen a globalizált kereskedelmi bankrendszerben, ahol a tulajdonos eltávolodott a banküzemtől a menedzsmentnek lehetősége nyílt arra, hogy a rövid távú kiemelkedő javadalmazás érdekében hosszú távon vállaljon magas kockázatokat. Ám a válság rámutatott: ez a fajta piaci viselkedés hosszú távon egyetlen szereplőnek sem tesz jót: sem a betéteket elhelyező lakosságnak, sem a hitelre számító vállalatoknak, sem a kereskedelmi bankok hosszú távú nyereségességének.

A bankok iránti bizalom megrendült, és egy a közelmúltban készült felmérés szerint a pénzügyi intézményekkel kapcsolatos elvárások között megjelent a társadalmi hasznosság is. A társadalom felelős viselkedést vár el a bankrendszer tagjaitól, ami ma már nem pusztán a prudens működést jelenti, hanem sokkal többet! Aktív közreműködést a fenntartható fejlődés előremozdításában, a szociális és környezeti feltételek javításában, valamint az etikus finanszírozási célok támogatásában.

Nyugat-Európában az alternatív, vagy etikus bankok tudtak választ adni arra a társadalmi elvárásra, hogy a bankok döntéseikben vegyék figyelembe a hosszú távú fenntarthatósági elveket is. Ezek a pénzintézetek alapértéknek tekintik a fenntarthatóságot, a felelősségvállalást, az elszámoltathatóságot, és az átláthatóságot. Kötelezettséget vállalnak arra, hogy megelőzik és csökkentik a közvetlen és közvetett tevékenységükből származó káros környezeti és társadalmi hatásokat, fejlesztik a szociális és környezeti feltételeket. Jellemző rájuk, hogy helyi pénzügyi körfolyamatokat alakítanak ki, vagyis helyi pénzből előremutató helyi célokat valósítanak meg.

A fenntarthatóságot szem előtt tartó pénzintézetek kedvezményes hitelkamatokat biztosítanak az előremutató társadalmi, környezeti célok megvalósításához, amelyek a fenntarthatóság irányába viszik a társadalmat. Elkötelezettek az etikus hitelezés iránt, amely a finanszírozási célok elemzése során pozitív, vagy negatív szűrő alkalmazását jelenti. A hitel elbírálás során kizáró okként kezelik a környezetkárosító technológia, vagy szolgáltatások finanszírozását, így például nem hiteleznek a dohányipar számára, de a környezetkárosító termékekkel kereskedő cégeknek sem. Kedvező megítélés alá esnek ugyanakkor náluk az energiahatékonysági beruházások, a környezetkímélő mezőgazdasági fejlesztések, vagy a társadalmi haszonnal járó üzleti kezdeményezések, mint például az alternatív foglalkoztatási modellek.

Megvizsgálva ezen alternatív bankok ideológiai gyökereit megállapítható, hogy alapvetően a szövetkezeti gondolatkörből erednek, amit a mai kor elvárásainak megfelelően modernizáltak. Egy szövetkezeti alapon működő hitelintézet, amely saját közösségében gyökeredzik, és tevékenysége során a profiton kívül a helyi társadalmi és környezeti célokat is támogatja, s ezzel hozzájárul a közösség fenntartható fejlődéséhez, képes megfelelni a megváltozott társadalmi elvárásoknak.

A takarékok üzleti modelljének egyik lényegi eleme, hogy azokon a településekre is elvigyék a korszerű pénzügyi szolgáltatásokat, ahol a bankok a szigorú méretgazdaságossági szabályok miatt nem akarnak jelen lenni. A hazai takarékok szolgáltatási palettája az elmúlt néhány évben felnőtt a kereskedelmi bankokéhoz, a fejlesztések eredményeként adódik a lehetőség, hogy Magyarországon az etikus bankok feladatkörét a takarékok lássák el.

A globális gazdaságban szükség van a helyi gazdálkodók és fogyasztók igényeit rugalmasan kiszolgáló kisebb pénzintézetekre, amelyek felelős termékkínálattal, a civil szervezetek, és a társadalmi kezdeményezések finanszírozásával ökotakarékokként működhetnek, s így a nyereségen kívül a létrehozott társadalmi-környezeti haszon is fontos mérőszáma lesz tevékenységüknek.