Ki fizesse a tanulópénzt?

Tegyük fel egy pillanatra, hogy a kormány végre előáll egy világos tervvel, ami minőségi javulást érhetne el a felsőoktatásban. Még mindig marad egy egyszerű kérdés: honnan lesz rá pénz?

Ahogyan néhányan szégyenlősen megjegyezték, a tandíj önmagában nem ördögtől való. Az átlag magyar diplomás kétszer annyit keres és harmadakkora eséllyel lesz munkanélküli, mint akinek nincs diplomája. Az az ötlet, hogy cserébe a diplomája költségének egy részét neki kéne állnia, elég igazságosan hangzik. A probléma az, hogy a jelentős részben tandíjból fedezett felsőoktatatás koncepciója a mai Magyarországon nem valósítható meg.

A magyar családok csak akkor tudnák kifizetni a tandíjat, ha az párosulna egy tervezhető, biztosítási elemeket is tartalmazó hitelkonstrukcióval. Egy jó példa a brit megoldás, ahol a diplomások aktuális keresetük kilenc százalékát fizetik vissza, azt is csak akkor, ha jövedelmük elér egy bizonyos (egyébként elég alacsony) szintet. Egy ilyen hosszú távra szóló hitel feltételeit azonban évtizedekre előre kéne látnia annak, aki felveszi. Ma a kormánynak azt sem hiszik el, hogy akár egy hétig következetes marad, és nem teszi az ellenkezőjét annak, amit ma megígért.

A probléma hasonló a nyugdíjakéhoz. Egy öregedő társadalomban kívánatos volna, hogy a mostani megtakarítások kamatai fedezzék a jövőbeli nyugdíjak egy részét. Ehhez azonban bíznunk kéne abban, hogy megtakarításaink biztonságban vannak. A  magánnyugdíjak államosítása után azonban ez a bizalom elfogyott. Ezért az egyébként nagyon drága felosztó-kirovó nyugdíjrendszer még hosszú ideig velünk fog maradni.

De ki fizesse a mostani diákok tandíját, ha nem tudunk hihető hosszú távú hitelt nyújtani nekik? Szerintünk a diplomások. Az aktívak elfogadják, hogy ők fedezik a jelenlegi nyugdíjasok ellátását, mivel ők is lesznek egyszer nyugdíjasok. Ugyanígy nekünk, diplomásoknak is el kellene fogadnunk, hogy a jelenlegi diákok tandíját fizetnünk kell, hiszen mi is voltunk egyszer egyetemisták.

Ez lenne a diplomásadó. Mindenki, akinek diplomája van, akár egy éve szerezte, akár húsz, fizessen 1,5 százalék többletadót az szja -köteles jövedelme után. A többletbevétel fedezné a kormány által jelenleg elvárt tandíjat. Az egyetemek és főiskolák központi támogatását 2010 és 2013 között közel 50 milliárd forinttal csökkentené a kormányzat. A diplomával rendelkező alkalmazottak összes bérjövedelmének – tehát az egyéb szja alá eső jövedelmet még nem is számoltuk – a 1,5 százaléka hozzávetőlegesen 60 milliárd forint. Vagyis ebből még az adóbeszedés költségeire is jut.

A diplomásadó igazságosan teríti szét a felsőoktatás költségeit generációk és jövedelmi csoportok között. Az is fizeti, aki a múltban szerzett diplomát, és majd az is fizetni fogja, aki még csak ma jár egyetemre (feltéve, hogy azt eredményesen be is fejezi). Nemcsak a leendő egyetemistáktól várjuk el, hogy fizessenek azért, amit szüleik, nagyszüleik még ingyen kaptak. És mivel jövedelemmel arányos lenne, egy 50 ezer forintot kereső félállású pedagógus csak havi 750 forintot fizet, míg egy  egymilliót kereső menedzser havi 15 ezer forinttal járul hozzá a felsőoktatás költségeihez.

Hogy nézne ki mindez a gyakorlatban? Az állam már most is minden vállalat minden dolgozójáról pontosan tudja, hogy milyen munkakörben dolgozik. A munkaadó levonja és befizeti az 1,5 százalék diplomás adót mindazon dolgozói után, akiket diplomás munkakörben foglalkoztat. Az egyes munkakörök egyébként már most is eltérően adóznak. Példa erre az ekho vagy a „munkavédelmi akcióterv” alacsony képzettségű dolgozók számára nyújtott adókedvezménye.

Hogy ez majdnem ugyanaz, mint visszahozni a kétkulcsos adórendszert? Hát igen, az sem volna ördögtől való.

A szerzők a Közép-európai Egyetem docensei, akik sokat köszönhetnek az ingyenes magyar felsőoktatásnak és a magas tandíjon alapuló (de számukra ingyenes) angolszász felsőoktatásnak egyaránt.

Számoljon ön is!

A munkaerőpiaci tények és statisztikák forrása a Munkaerőpiaci Tükör 2012 (MTA KRTK), továbbiakban MT:

  • ●        Munkanélküliségi ráta az iskolai végzettség szerint: MT 5.2 táblázat, ábrán lásd itt.
  • ●        Egyetemek, főiskolák központi támogatása: 2013-ban 134,7 milliárd Ft (XX/5. költségvetési cím), 2010-ben 182,9 milliárt Ft (XX/2. költségvetési cím).
  • ●        Diplomások összes keresete: Szerzők saját számításai az MTA KRTK Adatbankja alapján. A diplomások átlagkeresete 2011-ben hozzávetőleg bruttó 380 ezer Ft/hó, arányuk az összes foglalkoztatott között kb 25 százalék (875 ezer fő), így a diplomás alkalmazottak összes bérjövedelme nagyjából 4,000 milliárd Ft évente.