Ezek voltak a válság legjobb befektetései

3 hozzászólás

2008 szeptember 15-e megrengette a pénzügyi világot, majd a globális gazdaságot is, évtizedek óta nem látott visszaesést okozva. Ugyanakkor ez nem jelentette azt, hogy ne lehetett volna pénzt keresni – volt több olyan pénzügyi befektetés, amely kiemelkedő hozamot ért el ebben az időszakban. Tekintsük át ezeket!

Az összehasonlíthatóság kedvéért egységesen amerikai dollárban vizsgáltuk a hozamokat, forintban nézve a sorrend nem, csupán az értékek változnának. A számítás alapja az utolsó „békebeli” nap, 2008. szeptember 12. óta eltelt öt évben elért hozam – teoretikusan azt feltételezzük, mintha valaki anno azon a pénteken vett, majd 5 évvel később eladott volna, lehetőség szerint a közben beérkező cash-flow-t újra befektetve.

Devizák

Először megvizsgáltuk azt, hogy a folyószámlán tartott, praktikusan 0% kamatozású amerikai dollárral szemben az időközben keletkező rövid futamidejű betéti kamattal együtt mely devizák hoztak a legjobban. Ha valaki sok pénz akart keresni, messzire kellett mennie – legalábbis elméletben – az új-zélandi dollár 43 és az ausztrál dollár 40 százalékos hozama a világ élére repítette ezt a két devizát. Jól teljesített ugyanakkor több dél-amerikai ország, így Peru, Kolumbia és Chile fizetőeszköze is. Nem jártak rosszul a svájci frankot vásárlók sem, bár sajnos itthon inkább az ebben a devizában történő eladósodás volt a jellemző. A lista végén áll a lengyel zloty majdnem -10 és az angol font -7,5 százalékos hozamával.

 

A forint lényegében ugyanannyit ér a dollárral szemben, mint 5 évvel ezelőtt. Ebből látszik egyébként a kamatok ereje: egyrészt a fejlett világ a kamatcsökkentések ellenére még mindig legmagasabb kamatszintjét nyújtó ausztrál dollár nagyon jól teljesített, de a forint árfolyamának gyengeségét is kompenzálta – eddig legalábbis – a magas kamat.

Részvények

A világ legjobb részvényindexe a venezuelai volt, dollárban nézve 1128 százalékos hozammal. Ez azonban csak a hivatalos devizaárfolyamon igaz, a tőkeműveletek korlátozása és a sokkal gyengébb feketepiaci devizaárfolyam miatt ez a szám csalóka. A szabadon elérhető piacok közül az első helyen áll a jelentős gazdasági növekedést elérő, valamint ezzel párhuzamosan erőteljes kamatcsökkenést is megvalósító Fülöp-szigetek, melynek indexe 180 százalékkal emelkedett – dollárban. Őt követi Thaiföld, Srí Lanka és az elmúlt hetek zuhanása ellenére is hosszabb távon jól teljesítő Indonézia.

A német DAX 38, míg az amerikai S&P 500 index 47,7 százalékot hozott. A régióban már nem volt ilyen fényes a hozam: osztalékokkal korrigálva a lengyel WIG20 index 17,9, míg a hazai BUX 15 százalékkal került lejjebb amerikai devizában számítva. A Hang Seng China Enterprises kínai index ennél sokkal jobb volt, több mint 20 százalékot lehetett keresni vele.

 

Az OTP részvényesei lényegében lefelezték vagyonukat, míg a MOL tulajdonosai 21 százalékot veszítettek. Ennél is rosszabbul jártak a német Commerzbank részvényesei, akik 92 százalékot írhattak le befektetésükből. Ez persze nem jelenti azt, hogy egyedi részvényekkel ne lehetett volna keresni. Az internetes videostreaming szolgáltatást nyújtó, alapvetően még leginkább  az amerikai piacra fókuszáló Netflix részvényeinek árfolyama majdnem 900 százalékkal emelkedett, míg az online utazási szolgáltatásokat kínáló, itthon leginkább a Booking.com leánya révén ismert priceline.com árfolyama tízszerezett a vizsgált időszakban – persze nem túl valószínű, hogy valaki vagyona nagy részét egy részvényben parkoltassa, és közben ne remegjen meg a keze.

Kötvények

A hazai részvényekkel szemben sokkal jobban járt, aki kötvényeket vett. A hazai ultrarövid ZMAX és rövid RMAX kötvényindexek 2,7, illetve 4,9 százalékot hoztak volna, de legjobban a hosszú papírokat vásárlók jártak jól, itt a hozam 5 év alatt dollárban elérte a 15 százalékot. Mindezt úgy, hogy közben a forint még jelentősen gyengült is a zöldhasúhoz képest. Még többet keresett azonban az a befektető, aki a hosszú futamidejű amerikai állampapírokat vásárolta, ez a stratégia majdnem 30 százalékos hozamot biztosított.

 

Érdekesség, hogy ezen az időtávon a részvény és kötvénypiac nagyjából hasonlóan teljesített, mindezt úgy, hogy az utóbbi fél évben a részvényárak jelenősen emelkedtek, a kötvényárfolyamok pedig zuhantak. Aki tehát időben lépett, még ennél is jóval többet kereshetett. A kiváló devizapiaci teljesítmény miatt a már említett Ausztrália és Új-Zéland állt azonban a kötvénypiac csúcsán, az utóbbi állam kötvényeivel dollárban 72 százalékot is el lehetett érni. A legnagyobbat pedig a görög kötvényeken buktak a befektetők, de ez a 2012 márciusi adósságleírás fényében valószínűleg nem nagy meglepetés, a hosszú futamidejű görög kötvényeken lenegyedelték magukat a tulajdonosok.

Nyersanyagok

Ne feledkezzünk azonban meg a nyersanyagpiacokról sem, hiszen ezek is népszerűek voltak az elmúlt években. A sokáig slágertermék arany az utóbbi időben gyengélkedik, de közvetlenül a Lehman csőd előtt vásárolva még így is 78 százalékot hozott volna, megelőzve a legjobb kötvénypiac teljesítményét is, az ezüst pedig ennél is jobban, 112 százalékkal emelkedett. Ezzel ellentétben az olajár csak mérsékelten, 14 százalékkal nőtt. A nemesfémek tehát a múltban, a recesszióra adott válaszként bevezetett extrém laza jegybanki monetáris politika időszakában kifejezetten jó befektetésnek számítottak, de fontos hangsúlyozni, hogy ez semmilyen indikációt nem jelent a jövőre nézve, főként akkor nem, ha az amerikai központi bank szerepét betöltő FED egyszer majd a monetáris szigorítás mellett dönt.

Mi a tanulság?  Bár közhelyszerű az alábbi megállapítás, de ettől még igaz: az egyedi részvényekkel nagyon sokat lehet keresni, de veszíteni is. A kockázat-hozam arányt tekintve a részvény és a kötvénypiacok is vonzók voltak az elmúlt időszakban, de itt sem volt mindegy, hogy mit vettek a befektetők, ilyen időtávon már számítottak a fundamentumok. Érdemes volt megpróbálni pénzt keresni az országhatáron kívül, a fejlett országok abszolút favorit befektetési célpontnak számítottak, ezen belül pedig a kötvények hoztak a legjobban. Még egyszer érdemes azonban kiemelni, hogy a múlt nem mindig determinálja a jövőt, nem kizárt, hogy a következő 5 évben az eddigi „agyonvert” befektetések hoznak majd a legjobban.