Tartósan leszakadhatnak a megújulni képtelen hotelek

  • Soha annyi bel- és külföldi vendég nem szállt meg magyarországi szálláshelyeken, mint 2017 első felében.
  • Budapesten egy időben zajlott a vizes vb és a Forma1-es futam, így ezekben a napokban a 95 százalék feletti szállodai szobakihasználtság sem volt ritka, de a rangos eseményektől függetlenül is nagyon erős a szállodák iránti kereslet.
  • Míg 2 éve, a már akkor is dinamikus vendégszám-növekedés miatt többen a szobakapacitás hiányától féltek, ma úgy fest, hogy idén és jövőre 4000 új szállodai szobával gyarapodik az ország.
  • A képet árnyalja azonban az ágazatban tomboló munkaerőhiány. Aki nem tud szintet ugrani a szakmában, az tartósan lemaradhat.

Lassan nyolc éve töretlenül emelkedik a vendégéjszakák száma Magyarországon. A 2009-es mélyponthoz képest 2016-ig közel 9 millióval nőtt a vendégéjszakák száma, ez nagyjából fele-fele arányban oszlik meg bel- és külföldi turisták között. Tavaly rekordnak számító 27,6 millió feletti vendégéjszakát regisztrált a KSH. idén az első félévben – azaz a vizes vb és a rekord nézőszámot produkáló Forma1-es futam előtt – pedig 10 százalék feletti növekedést mértek az előző év hasonló időszakához képest. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) adatai szerint az első fél évben Budapesten 71, a Balatonnál pedig  47,7 százalékos volt a szobakihasználtság.

A szakmában két évvel ezelőtt kezdtek először aggódni amiatt, hogy ilyen növekedés mellett pillanatokon belül szűk keresztmetszetté válhat a szobakapacitás. E félelmek az elmúlt években egyre több szállodaipari beruházásnak adtak alapot, miközben a bankok ismét elkezdték hitelezni a válság óta fekete báránynak tartott hotelszakmát. Ennek eredményeként a MSZÉSZ adatai szerint tavaly nyár végén 2000 darab 2017-ben és 2018-ban átadandó szállodai szobafejlesztésről lehetett beszélni, és közülük mintegy 900 az ötcsillagos kategóriába tartozott.

Ehhez képest az MSZÉSZ májusban közzétett legfrissebb adatai szerint 2017-ben eddig 773 szállodai szobát adtak át Magyarországon, és 2018 végéig várhatóan további 2800 készül el, vagyis a fejlesztés alatt álló kapacitások száma meghaladja a 3500-at, vagyis nem egészen egy év alatt 75 százalékkal növekedett. Ez a szám már eloszlatja a magyar szállodaipar kapacitás-problémája miatti aggodalmakat (sőt, akár túlkínálatot is eredményezhet), ám

most egy újabb szűk keresztmetszet, a munkaerőhiány keseríti meg a szakma életét.

 

Kevesebb az 5 csillagos

Az ebben a két évben átadandó szállodák között ugyan csökkent az 5 csillagosok aránya (tavaly 900 ilyen szoba fejlesztéséről lehetett tudni, most 1025-öt mutatnak az adatok), de a 4 és 5 csillagosok együtt messze viszik a prímet. 3 csillagosból 293 szoba fejlesztéséről van információ, annál alacsonyabb kategóriáról pedig egyáltalán nincs hír. Összehasonlításul: 2014-ben és 2015-ben összesen egyetlen 5 csillagos szállodát adtak át Magyarországon, idén és jövőre legalább 7-et fognak.

10-15 évvel ezelőtt 1-2 év éjszakai portás műszakban eltöltött idő volt a feltétele egy nappali műszakos beosztásnak. Ma gyakorlatilag bárkit felveszünk nappalira, de amint betanul, tovább is áll nyugatra” - így érzékelteti a helyzet súlyosságát egy nyugat-magyarországi szálloda igazgatója. Hotelben üzemelő bárok és éttermek szűnnek meg, vagy korlátozzák a nyitva tartásukat a munkaerőhiány miatt, és bár nyilvánvaló, hogy az 5 csillagos kategóriában ez megengedhetetlen, tudunk olyan szállodáról, ahol a portás olykor sört is csapol a bárban.

Könnyen mondható, hogy fizetésemeléssel lehetne orvosolni az égető emberhiányt, de a helyzet nem ilyen egyszerű.

Az Ausztriában egyszerűen elérhető 1500 eurós bér, vagy a tapasztaltabb munkavállalóknak fizetett 2000 euró Magyarországon a bérek duplázásával, vagy még nagyobb arányú emelésével lenne egyenértékű. Ezt a különbséget sok szállodaigazgató szerint egyszerűen nem lehet megugrani, az árak ugyanis nem emelhetők olyan mértékben, hogy ezt ki lehessen gazdálkodni egy alapvetően munkaerőigényes ágazatban.

Az egyik probléma, hogy az elmúlt években a tulajdonosok csak a legszükségesebb beruházásokat végezték el, olyan felújítás pedig elvétve akadt, amivel egy hotel jelentős fejlesztéseket tudott volna eszközölni. Egy ezredfordulón kialakított szobabelsőről minden fotó az akkori enteriőrt tükrözi, de ha más nem, a látogatói kommentekből kiderül, hogy az adott szálloda „nem a legjobb”. Márpedig ilyenkor a vendégek egyből másik szálláshely után néznek. Ha nincs minőségi változás, akkor jönnek az olcsó megoldásokat kereső turisták, akik semmilyen kiegészítő szállodai szolgáltatást nem vesznek igénybe. Ilyen vendégkörrel nem termelhetők ki a megemelt bérek, és ezzel a kör be is zárult.

Airbnb

Külön fejezetet igényelne az airbnb jelentette kihívásokhoz való alkalmazkodás. Nem kérdés, hogy a szállodai szolgáltatásoknak mindig lesz kereslete, hiszen egy konferenciaszervező számára nem megoldás, hogy 200 különböző airbnb szolgáltatóval tárgyaljon 400 fő elhelyezéséről, de az új piaci szereplő jelenléte világos irányokat jelöl ki a hotelszakma számára is. Előtérbe kerülnek a fiatalos „lifestyle” brandek, ahol a vonzerőt a design és a személyre szabott szolgáltatások jelentik. Mindenki az „újat”, vagy a „mást” keresi, valósággal menekülnek a klasszikus sémáktól és megoldásoktól. Igaz az is, hogy előtérbe kerülnek azok a minőségi hostelek, amik akár több árszegmenst is meg tudnak célozni. Ezeknél a foglalók elsődleges szempontja az ár, az elhelyezkedés, valamint a létező összes technológiai vívmányhoz való hozzáférés. A free wifi már rég nem extra, sőt alapelvárás a jó internetkapcsolat.

Mindez azt jelenti, hogy a következő főszezonra kritikussá válik az újonnan épített, vagy átépített, és stratégiai szinten is újragondolt szálláshelyek, illetve a 2000, vagy annál régebb óta változatlanul üzemeltetett szállodák közötti szakadék. Az újak képesek lehetnek kitermelni a versenyképes béreket, éppen ezért el is szívják a munkaerőt onnan, ahol a tulajdonosok nem tudnak, vagy nem hajlandók komoly fejlesztéseket végrehajtani.

Az új és a „régi” közötti olló elnyílását ideig óráig ellensúlyozhatja, hogy Magyarország egyre vonzóbb turisztikai célpont (Budapest számos turisztikai magazin szerint a TOP10 utazási desztinációba tartozik), de ez a felállás sokáig nem tartható, hiszen, amint azt már bemutattuk,

a közeljövőben óriási új hotelkapacitás lép működésbe Magyarországon,

és ezek biztosan ki fogják elégíteni az új idők új – és fizetőképes – érdeklődőit.

Nem kérdés, hogy a magyar szakember – ideértve a pincéreket, szobalányokat, és takarító személyzetet is – állomány megindul ezek felé az intézmények felé, és ez a külföldön szerencsét próbálókkal együtt végzetes kihívások elé állítja a hotelszakma megújulás nélküli, azaz nagyobbik hányadát.