Évekig hülyére vettek bennünket

Guruló Hordó vendégposzt

000 DV2141904
80 hozzászólás

„Évekig hülyére vettek bennünket” - ezzel a címmel jelent meg az Auto Bild augusztus eleji száma, ami jól mutatja a német szakújságírók lesújtó véleményét a hazai autógyártás szinte egészéről. Korábban példa nélküli volt, hogy a konvencionális, időnként talán részrehajló német autóipari sajtó ilyen mértékben ostorozza a hazai gyártók három legnagyobbját.

A dízelbotrányok sorozata után a németországi autóvásárlók látványosan módosítják autóválasztási döntéseiket. Miután 2015 szeptemberében napvilágra került Kaliforniában, hogy a Volkswagenek egyes motorjai szabálytalan vezérlést alkalmaztak a károsanyag-kibocsátási mérésekhez, a dízelmotorok részaránya a nyugat-európai újautó-eladásokban még nem mutatott különösebb megingást.

2016-ban nagyjából folytatódott az az enyhe térvesztés, ami 2012 óta zajlott. A dízelautók részaránya a személyautó eladásokban Nyugat-Európában 2011-ben volt az 55,7 százalékos csúcson, ami 2016-ra fokozatosan 49,5 százalékra olvadt.

Úgy tűnt, hogy a gazdaságossági, illetve kedvező motornyomaték-jellemzők fontosabbak voltak, mint a károsanyag-kibocsátással kapcsolatos aggodalmak, így a nyilvánosságra került tényleges károsanyag-kibocsátási szintek nem rendítették meg a dízelautók iránti keresletet. Legalábbis rövidtávon.

Ami a németországi adatokat illeti, ahol ugye erős a hazai autóipar, és ahonnan a dízelbotrány is kirobbant, a Nyugat-Európaihoz hasonlóan alakult az utóbbi évek dízelaránya. Ott a csúcsot 2012-ben érte el 48,1 százaléknál, majd fokozatosan csökkent 45,8 százalékra 2016-ra.

2017-re azonban Németországban valami megváltozott,

és a január-júliusi adatokban már látszik egy erősebb csökkenés a dízelmotorok részarányában. A 2016. decemberi 45,9 százalék után februárban 43,4 százalék, a márciustól júliusig terjedő időszakban pedig már csak 41 százalék körüli ez az érték.

Miközben a németországi autópiac összességében bővül, és a benzines motorok aránya a 2016 decemberi 52,1 százalékról a március-július időszakban 56 százalék körülire nőtt, júliusban évi 11,2 százalékkal növelve a benzinesek összeladásait, addig

a dízelautók eladásai júliusban az előző év júliusához képest 12,7 százalékkal csökkentek.

Tehát miközben a dízelarány egy bő félév alatt 5,2 százalékpontot esett, addig a benzinarány 4 százalékpontot emelkedett. A dízel és benzin együttes aránya így 98 százalékról 96,7 százalékra csökkent. Ez azt jelenti, hogy bár az alternatív meghajtású járművek (elektromos, tölthető hibrid és gázüzem) látványos növekedést produkáltak 2 százalékról 3,3 százalékra,

az elveszített dízelesek java részét egyelőre még a benzines motorok vették át.

A tényleges eladások áttekintése után most nézzük meg, mi várható a közeljövőben, mit tudunk kiolvasni a németországi közhangulat alakulásából.

Egy márciusi felmérés az Araltól a németországi autóvásárlási tervekről azt mutatja, hogy az autóvásárlási szándék idén csúcsokat döntöget. Másféléves távon új vagy használt autót a válaszadók 41 százaléka tervezett venni, ami a legmagasabb érték, amióta 2003-tól ezt a felmérést kétévente elvégzik, ráadásul a válaszadók negyede újautót venne, ami szintén rekord magas.

Miközben a növekvő trendnek a benzin és a hibrid meghajtások a nyertesei, addig a felmérésből is az látszik, hogy a következő másfél évben a dízelekre további visszaesés vár:

csak 18 százalék jelezte, hogy dízelmotort választana, ami óriási csökkenés a 2015-ös 31 százalékhoz képest.

A növekvő újautókereslet és a visszaeső dízelarány együtt azt mutatja, hogy a dízelmotorok piaca 9 százalékkal szűkül a kérdőív eredményei alapján. Ugyanakkor a benzinest választani tervezők aránya két év alatt 42-ről 52 százalékra nőtt, a hibridek 15 százalékon állnak, a villanyautók pedig 5 százalékon (továbbá 3% gázüzem és 7% nem tudja). A legdinamikusabban tehát a hibrid és a villanyautók közönsége bővül, és előbb-utóbb átveszik a vezetést, de másfél éves távlatban a legnagyobb volumen még a benzinesek mellett áll.

Screen Shot 2017-09-24 at 09.43.37.png

Természetesen a kérdőíves felmérések eredményei és a tényleges eladások között lehet különbség, mint ahogy volt is az elmúlt évtizedben. Míg az Aral felméréseiben 2003-tól rendszerint 31-32 százalék jelezte, hogy dízelt választana, addig az újautó eladásokban a németországi dízelarány ugyanabban az időszakban inkább a 40-50 százalék közötti sávban mozgott. Ugyanakkor a visszaesés, ami a 2017-es eredményekben látszik 2015-höz képest, elég jelentős ahhoz,

hogy számíthassunk az újautóeladásokban további dízel térvesztésre.

Ebben a lejtmenetben találja a dízel motorokat a dízelbotrány idei folytatása, amiből megtudhattuk, hogy a dolog nem csak egy gyártó problémája, hanem több nagy német autómárka is érintett benne, immáron a dízelmotorokhoz kapcsolódó AdBlue-féle kartellgyanú nyomán.

A VW csalások hírének negatív hatása másfél év késéssel kezdett meglátszani a németországi újautóeladásokban, de annak hírére, hogy a VW mellett több nagy német gyártó is érintett, további térvesztés előtt állhatnak a dízel motorok. Az Auto Bild cikkébe („Évekig hülyére vettek bennünket”) hosszabban belelapozva az is kiderül, hogy milyen témákban tévesztették meg az autógyártók korábban a vevőiket – nem egyszerű lista ez, inkább bűnlajstrom.

A dologban mégsem az az érdekes, hogy ezt valaki így összeszedte, sokkal inkább az, hogy hol jelent meg: korábban egy ilyen cikk, ilyen környezetben szinte elképzelhetetlen lett volna. Talán ez is azt mutatja, hogy az autóvásárlókban meglévő bizalom a nagy gyártók iránt repedezni látszik.

Márpedig erre a szavahihetőségre és bizalomra van a legnagyobb szükség egy tartós fogyasztási cikk vásárlásakor. Bár az erózió már elkezdődött, úgy fest, rövid távon ezen a benzinmotor nyer és elsősorban a dízel veszít – tehát a konvencionális hajtás még egyelőre nyeregben van.

Borítókép: Patrik Stollarz / AFP.

A cikk a Guruló Hordó blog vendégposztja