Megkerülhetetlenné váltak a fesztiválok

Bár a Sziget története még az elmúlt évszázadban indult, a nemzetközi fesztiválipar elképesztő ütemű növekedése és valódi iparággá válása igazi XXI. századi jelenség. Szükség volt hozzá a zenei streaming elterjedésére, vagyis arra, hogy a lemezkiadás helyett ismét a koncertezés váljon a zenészek fő bevételi forrásává.

Enélkül valószínűleg ma is a rétegműfajok előadói, DJ-k és a 90-es években jellemző playback bandák uralnák a terepet. Ugyancsak a fesztiválipart támogató jelenség az olcsó repülés és az Airbnb. Kétségtelen, hogy a fesztiváloknak továbbra is nagy vonzereje a helyben lakás, azaz a sátrazás, de ahogy a fesztiválozók átlagéletkora (és anyagi ereje) is növekszik, nő a kényelem utáni vágy is, így egyre többen szállnak meg a fesztivál területeken kívül, akár hotelekben, akár kiadott privát lakásokban.

Mindez persze önmagában kevés lett volna a mai fesztiválkultúra kialakulásához. Manapság a fesztiválozás közösségi médiás jelenség, a résztvevőknek nem csak a jelenlét fontos, hanem az is, hogy ezt kifelé is meg tudják mutatni. Eközben viszont hiába csökkent az utazási költség, a fesztiválok egyre drágábbá, komplexebbé váltak, így a mára kialakult népszerűségéhez kellett az is, hogy a millenniumi generáció a pénzének egyre nagyobb hányadát akarja – például felhalmozás helyett – élményadó tevékenységekre, utazásra, bakancslistákra, kultúrára, vagy más azonnal posztolható eseményekre fordítani. Az eredmény látványos: egész nyáron érkeznek a hírek a különböző fesztiválokról, és

Az ausztrálok, a svédek és a norvégok költenek a legtöbbet fesztiválokon. Forrás: Festicket Festival Insights 2018

Ahogy a 80-as 90-es években kicsiként induló, erős civil romantikával áthatott rendezvények, növekszenek, skálázódnak, sikeressé válnak, a romantika úgy megkopik, cserében jön a professzionalizmus, kiszámíthatóság, a jobb kiszolgálás, fejlesztések, ezeknek mind egyenes következménye az áremelés is. Nemzetközi és hazai pályán is adottak a minták, az iparág konszolidálódik, egyre több a nagyobb szervező és lebonyolító hálózat. Így vált a Sziget is a növekedés egy bizonyos pontja után egy nagyobb rendszer részévé a stratégiai befektető általi felvásárlással.

Az igazi nagyság azonban csak kevés fesztivál kiváltsága, a nagy méret valódi profi folyamatszervezést és tervezést igényel, ennek technikái leginkább a nagy nemzetközi sportrendezvények körül leshetők el. A fesztiváliparnak progresszív előképei amúgy is valahol ott, a sportrendezvények környékén keresendők.

A magyar turizmusban is a két legismertebb, leginkább márkázott esemény a Sziget és a Formula 1 Magyar Nagydíj. Ez a két esemény Budapest külső megítélésében és a konkrét beáramló értékben is évtizedek óta a kiemelkedő tényező. A Sziget a mostanra 500+ ezres nézőszámával – a napok közti halmozódást leszámítva is – egészen kiemelkedő turisztikai vonzerőt jelent, ahogyan a Formula 1 is az, ha azt tekintjük, mennyien döntenek kizárólag emiatt évente egy magyarországi látogatás mellett.

A Sziget kiemelkedik a magyarországi fesztivál események közül, a mögötte következő 100-200 ezres klub tagjai (Balaton Sound, Volt, EFOTT, Campus, SZIN) ugyancsak jelentős vendégforgalmat generálnak (a Balaton Sound külföldi vendégeinek aránya az évek alatt 5-ről 30 százalékra emelkedett), de szerepük az összképet tekintve nem fogható a Szigetéhez. Annál fontosabbak viszont a kül- és belföldi turizmus térbeli és időbeli eloszlatásában, aminek jelentőséget nem lehet eléggé hangsúlyozni.

Nyugat-Magyarország és benne kiemelten Sopron turisztikai jelentőségének ma már meghatározó tényezője a VOLT fesztivál, ami évente több tízezer olyan embert vonz a városba, akik enélkül aligha ismernék meg a Templom utca páratlan hangulatát. A Balaton Sound, mint július eleji program, igencsak fontos szerepet játszik a dél-balatoni vendégforgalom időbeli széthúzásában, csakúgy, mint az augusztus végi Strand és az egész régiót megmozgató Nagyon Balaton fesztivál.

De a fesztiváloknak mindezen túlmutató pozitív gazdasági hatásai is vannak. Ezek közül a vendégéjszakák számára, az adófizetésre, vagy a GDP növekedésére vonatkozó adatok elég jól becsülhetők, bár az egész szektor ilyen eredményére vonatkozó tanulmánnyal nemigen találkozni, néhány eseményről azért készülnek olykor hatástanulmányok. Nehezebben mérhető, és igazolható az ismertség növekedése, a reputáció és az országimázs növelése. Az ezzel foglakozók általában a Tour de France, vagy a Giro d'Italia eredményeit hozzák fel példának, de ezek leginkább a televíziós közvetítésen keresztül ható események, szemben mondjuk egy Sziget fesztivállal, amelynek a vendégeken keresztül a közösségi média elérése a domináns.

A klasszikuson is túl vannak pozitív hatások, amik mellett nem lehet szó nélkül elmenni. A Szigetre már hosszú évek óta elsődleges branding célpontként tekint számos magyar és külföldi vállalat, a kisebb, vagy friss termékkel bemutatkozó cégeknek pedig a fesztivál remek lehetőséget biztosít arra, hogy – szó szerint – ország világ előtt megmutassák magukat.

Ugyanez – más léptékekben persze – de igaz a többi nagy fesztiválra is, ahogyan az is, hogy létük előbb-utóbb infrastrukturális fejlesztéseket is maga után von. A területileg illetékes önkormányzatok érdekeltté válnak a térség fejlesztésében, a jobb közlekedési lehetőségek kialakításában, a fesztivál területek csatornázásában, vezetékes víz kiépítésében, és más fejlesztésékben, valamint javul az együttműködésük az ezekre építeni akaró vállalkozásokkal is.

Lehet ugyan egyszerűsíteni vagy kiragadni egy-egy esetleg negatív tényezőt, de közben be kell látni, hogy a fesztiválozás mára professzionális iparággá vált, mely önmaga eredményein túl képes egy-egy régió életét befolyásolni, arculatát formálni – és nem csak azon az egyetlen egy héten keresztül, hanem éves, évtizedes távlatokban is.

(Borítókép:  Vasvári Tamás / Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!