Kölcsönt szeretnénk, de van már hitelünk? Így kivitelezhető a dolog!

Gyakori, hogy valakinek több hitele is van egyszerre, ami lehet például lakáshitel, autóhitel vagy éppen a manapság oly népszerű Babaváró hitel. A bankoknak éppen ezért már bejáratott gyakorlata van a helyzet kezelésére, ám az nagyon nem mindegy, jelenleg milyen hitelt törlesztünk, illetve emellé milyet szeretnénk pluszban felvenni. Mutatjuk a lehetőségeket, és persze mentőötletünk is van, ha elakadna a dolog.

Nagyon sokszor találkoznak azzal a Bankmonitor.hu hitelszakértői, hogy olyan ügyfél kéri a segítségüket hitelfelvételhez, akinek van már valamilyen hitele. Nagyon nem mindegy ugyanakkor, hogy valakinek milyen hitele vagy hitelei vannak jelenleg, illetve milyet szeretne pluszban felvenni. Jó tudni, hogy a bankoknál a náluk vezetett bankszámla, valamint az ide történő jövedelem-érkeztetés általában kamatkedvezményt ér, ám ha a meglévő hitelünknél már kihasználtuk ezt a lehetőséget, akkor nem biztos, hogy ez az újnál is menni fog.

Ha van már lakáshitelünk, most pedig szeretnénk személyi kölcsönhöz jutni, akkor ez viszonylag egyszerűen megvalósítható. Ebben az esetben kizárólag a jövedelem jelenthet szűk keresztmetszetet, ugyanis ennek el kell bírnia a meglévő lakáshitel és az új személyi kölcsön havi törlesztőit egyaránt. Hogy mekkora hiteltörlesztőt bír el egy jövedelem, azt az úgynevezett JTM-korlát (jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató) határozza meg. Eszerint 500 ezer forint havi nettó alatt legfeljebb a jövedelem 50%-a fordítható hiteltörlesztésre egy 10 éves kamatperiódusú lakáshitel, vagy egy végig fix kamatú személyi kölcsön esetében. Ez azonban csak a jogszabályi plafon, amitől a bankok szigorúbbak is lehetnek, például dönthetnek úgy, hogy 40%-nál húzzák meg a határt.

Ebben az esetben sincs probléma, kizárólag azt vizsgálja a bank, hogy a már említett JTM-korlát alapján felvehető-e az újabb hitel.

A lakáshiteleknél minden esetben elvárja a bank a megfelelő típusú és értékű ingatlanfedezetet. Az ingatlanfedezet esetében fontos szabály, hogy a becsült forgalmi érték maximum 80%-a hitelezhető, vagyis lakásvásárlásnál vagy építésnél legalább 20% önerővel rendelkeznünk kell. Ez azonban ismét csak jogszabályi korlát, jelenleg inkább 70%-ig hiteleznek a bankok Budapesten és a nagyvárosokban, de például a kisebb településeken az 50-60%-os arány is reális lehet.

Az újabb jelzáloghitel esetében a jövedelmen túl tehát az ingatlanfedezet lehet még a szűk keresztmetszet, hiszen a két hitelnek együttesen bele kell férnie az említett 50-80%-os hitelezhetőségi arányba. Ha csak emiatt nem kapnánk meg a jelzáloghitelt, de a jövedelmünk egyébként elbírná a törlesztőket, akkor még az elsőként említett személyi kölcsön jöhet számításba, hiszen ott nincs szükség ingatlanfedezetre. Hogy mennyi személyi kölcsönt kaphatunk, azt ezzel a kalkulátorral ellenőrizhetjük.

Ha az újabb jelzáloghitelt nem vásárlásra vagy építésre fordítanánk, akkor szabad felhasználású jelzáloghitelt igényelhetünk ugyanazon fedezetre. Ilyenkor az jelenthet problémát, hogy a bankok nem állnak be egy másik bank mögé zálogjogosultként.

Ebben az esetben két lehetőségünk van:

• Ugyanattól a banktól kell az újabb jelzáloghitelt igényelnünk, amelyik a meglévőt is adta.
• Másik pénzintézettől is igényelhető hitel, de ebben az esetben az új hitel egy részéből előbb ki kell váltani a régi hitelt, és a fennmaradó rész jelent csak plusz pénzt.

Ha ugyanazon banktól vennénk fel az új kölcsönt, mint a meglévőt, akkor ezzel jelentősen csökken annak az esélye, hogy a piacon elérhető legjobb ajánlatot sikerül kifognunk. Amennyiben vállaljuk a hitelkiváltást is, akkor ezzel nem kötjük meg a kezünket.

Amennyiben az új lakáshitelt vásárlásra vagy építésre fordítanánk, vagyis új fedezetet vonnánk be, akkor ezeken múlhat a sikeres igénylés:

• A meglévő és az új hitelt együttesen el kell bírnia a jövedelmünknek.
• Az új lakáshitel esetében is figyelni kell arra, hogy az ingatlan értékének legfeljebb 50-80%-a lehet a hitelösszeg, emiatt 20-50%-os önerőt kell tudni biztosítani.

Az új kölcsönt igényelhetjük a meglévő hitelünket folyósító banktól, illetve egy másik pénzintézettől egyaránt, az utóbbi itt is hitelkiváltással oldható meg.

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a hitelkártya és a hitelkeret 5%-a havi törlesztőnek minősül JTM szempontból, vagyis egy 500 ezer forintos hitelkeret 25 ezer forintos havi törlesztőnek felel meg. Mégpedig akkor is, ha abból egyetlen fillért sem használtunk fel. Ezért, ha a jövedelem nem bírja el ezzel együtt a havi törlesztőt, a hitelkeret megszüntetése még mentőötlet lehet.

A cikk az Index és a Bankmonitor közötti szponzorált tartalmi együttműködés része.