Elkerülhetetlen a hiteldrágulás áprilistól

2022.02.17. 14:56

A blogról

A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.
Bár az elmúlt években a banki verseny miatt nem használták ki törvény adta jogukat a bankok, és az előző évi infláció alatti mértékben emelték a banki díjakat és költségeket, idén az inflációs nyomás miatt kimaxolják majd a lehetőségeiket. Ez pedig a banki díjak 5,1 százalékos emelését jelentheti majd, ami minden hitel, így a kamatstopban lévő és a hosszan fix kölcsönök törlesztőrészletét is megemeli.

Áprilistól nemcsak a változó, de már a hosszan fix kamatozású hitelek tulajdonosai sem ússzák meg, hogy szembesüljenek az infláció okozta hatásokkal, minden hitelesnek nagyot drágulhat majd a hitele, emelkedhet a törlesztőrészlete – hívják fel a figyelmet a money.hu szakértői.

Ennek oka, hogy a bankok a termékeikhez kapcsolódó díjak és költségek esetében évente jogosultak arra, hogy azok értékét a mindenkori fogyasztóiár-változáshoz igazítsák, indexálják. A hatályos jogszabályok szerint erre minden év áprilisban van lehetőségük a bankoknak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az elmúlt évben a fogyasztói árindex mértéke 5,1 százalék volt, vagyis maximum ilyen mértékben növelhetik a bankok az ügyfelektől kérhető díjakat. Ez már jelentős díjemelést jelent majd.

Az első fecske

Az OTP Bank már be is jelentette, hogy a személyi kölcsönöknél teljes mértékben élni fog a jogszabály adta lehetőséggel. Így például az ügyintézési díj és az előtörlesztési díj (részleges előtörlesztés esetén) 9162 forintról 9629 forintra, teljes előtörlesztés esetén pedig 49 011 forintról 51 510 forintra nő majd. A szerződésmódosítási díja 13 693 forintról 14 391 forintra változik, a monitoringtevékenység díja pedig általános esetben a korábbi 1229 forint helyett 1291 forint lesz április 1-től.

A verseny lenyomta a díjemelést

A banki díjak indexálása egy lehetőség, amellyel nem kötelező élni. A bankok szabadon dönthetnek arról, hogy milyen termékeknél milyen mértékben érvényesítik a fogyasztói árak változását díjaikban. Korábban, amíg alacsony volt az infláció, a banki verseny miatt nem is érvényesítették maximális mértékben az indexálást a bankok. A KSH kimutatása szerint 2018-ban 2,8, 2019-ben 3,4, 2020-ban pedig 3,3 százalékos volt az infláció mértéke, ám az azt követő évben egyedül tavaly emelkedtek a jogszabály adta korláton belül a banki díjak. A KSH ugyanis 2021-ben 3,3 százalékos drágulást mért a banki szolgáltatások díjait illetően. Egy évvel korábban, 2020-ban a 2019-es 3,4 százalékos pénzromlás ellenére csak 2,1 százalékkal emelkedtek a banki díjak, 2019-ben pedig a törvény adta 2,8 százalékos emelési lehetőség helyett csak 1,2 százalékos volt a díjindexálás átlagos mértéke.

Ettől nem véd meg a kamatstop sem

Miután idén a vártnál is erősebb az inflációs hatás – amit a bankok vélhetően a költségeik növekedésében is megéreznek –, a money.hu szakértői szerint a pénzintézetek többsége maximálisan élni fog a más területekhez képes egyébként moderált áremelkedés lehetőségével.

A banki díjak emelkedése minden hiteltermékre vonatkozik majd, ettől a drágulástól nem védi meg az adósokat a kamatstop sem, a törlesztőrészletük így nekik is emelkedhet majd.

Míg a kamatok infláció miatti emelkedése komoly kihívást jelent a törlesztőrészletekre, a banki díjak emelkedése maximum pár száz forintos többletköltséget okoz majd éves szinten. A kamat mellett a járulékos díjakat és költségeket tartalmazó teljes hiteldíj mutató (THM) néhány bázispontos emelkedésével lehet számolni. Épp ezért a money.hu szakértői szerint a díjak emelkedésének semmilyen hatása nem lesz majd a fizetési fegyelemre.

A hosszú távú fixesítésnek nincs alternatívája

Bár a banki költségek emelkedése érinti a hosszan fix hiteleket is, a hitel-összehasonlító portál szakértői továbbra is azt ajánlják, hogy a jelenlegi helyzetben hitelt felvevők, hitelcserében gondolkodók a minél hosszabb időre fix kamatozást kínáló konstrukciókat válasszák. Az inflációs hatás miatt ugyanis az elmúlt hetekben a rövid referenciakamatok (a BIRS-értékek) olyan mértékben emelkedtek, hogy a 20 évre fixált hitelek kamatbázisa immár 0,26 százalékponttal alacsonyabb, mint az 5 éveseké, és csak 8 bázisponttal haladja meg a 10 éves kamatciklusú hitelekét. Azaz lényegében eltűnt a kamatokból a végig fix törlesztés biztonságáért kért felár, amely tavaly ősszel még akár 30 százalékos kamatkülönbséget is okozott.