Soha nem látott összegű, 144,8 milliárd forint értékű lakáshitelt folyósítottak ügyfeleiknek a bankok 2022 áprilisában. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közölt adatok szerint márciushoz képest 9 milliárd forinttal nőtt a családok által felvett hitel összege, éves időtávban ugyanakkor harmadával nőtt a bankok által folyósított összeg.
Infláció ide, orosz–ukrán háború oda, a hitelpiacon minden rendben van – gondolhatnánk. A money.hu szakemberei ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az adatokat alaposabban elemezve komoly problémák látszanak. A mostani növekedést ugyanis kizárólag a támogatott lakáshitel-konstrukcióknak köszönheti a lakáshitelpiac.
A közel 145 milliárd forintnyi folyósításnak Az 52 százaléka ugyanis valamilyen támogatott konstrukcióhoz, ezen belül kiemelten az Időközben már meg is szüntetett zöldhitelhez kötődik.
A bankok 75 milliárd forint értékben folyósítottak valamilyen támogatott kölcsönt idén áprilisban. Egy évvel ezelőtt a támogatott hitelek összege nem érte el a 21 milliárd forintot, részarányuk a 20 százalékot.
Itthon az elemzők szerint az elmúlt hónapok eseményei ellenére stabilak a növekedési kilátások, az idei évre várható konszenzus 4,9-ről csak 4 százalékra mérséklődött.
A növekedés alapja a fogyasztás lehet – köszönhetően főleg az első negyedévi pénzesőnek. Annak ellenére nem várható visszaesés a fogyasztásban, mert az infláció és a dráguló kamatok ellenére is támaszt nyújt majd a feszes munkaerőpiac és a komoly bérnövekedés. Trippon Mariann szerint ráadásul a kisebb jövedelműeknél lesz nagyobb a bérdinamika, a magasabb jövedelműeknél viszont a meglévő megtakarítások felhasználása támogathatja a fogyasztás fenntartását
Az új – részben a tegnapi jegybanki iránymutatás alapján számított - pályák szerint nyári hónapokban 11 százalékos szint felett tetőzhet az infláció, s az év hátralévő részében 10 százalék felett lehet majd a pénzromlás, ami azt árstopok nélkül akár 15-16 százalékos szintet jelentene. Egy év múlva is még messze a jegybank 3 százalékos célsávja felett, 6,5-7 százalék között lehet az infláció.
Míg az Qxford Economics és a CIB is úgy vélekedik, hogy az EU-ban jövőre a 2 százalékos célérték alatt lehet az infláció, nálunk nem oldódik majd meg a probléma az energiaárak miatt.
Relatív egyszerű eszköz a bankkártya – legyen szó betéti vagy hitelkártyáról. Egy plasztiklap, rajta a régből maradt mágnescsíkkal és a modern csippel. A plasztikunkhoz kapcsolódik hozzá egy bankszámla – még akkor is, ha hitelkártyánk van, igaz, ez esetben csak elszámolási számláról beszélünk –, amelyen a tranzakcióink (vásárlások, pénzfelvételek) értékét tartják nyilván. Összességében egyszerű dolog a kártya, nincs túl nagy mozgástér a csicsázásra, azaz arra, hogy exkluzivitást sugározzon. Persze voltak már próbálkozások forradalmi dizájnra – érdekes kezdeményez volt az áttetsző plasztik, illetve több bank is lehetővé tette, hogy az ügyfél részben vagy teljesen saját arcára szabja a bankkártyát saját kép feltöltésével.
Az utóbbi időben a fenntarthatóság is helyet követel magának a bankkártyapiacon. Tavaly a spanyol CaixaBank kezdte el egy teljesen természetes, növényi forrásból származó, kukoricakeményítőből kivont lebomló anyagot – PLA-t – tartalmazó bankkártyák kibocsátását. Emellett a TSB nevű új-zélandi bank jelentette be lebomló anyagból készült plasztik kibocsátását a Mastercarddal közös projektben. Ebbe az elit körbe került tavaly a Gránit Bank, amely olyan bankkártya bevezetését jelentette be az elmúlt év végén, amely komposztálási körülmények között – tehát nem a zsebben vagy a pénztárcában – hatvan napon belül elkezd lebomlani. A Takarékbank teljesen újrahasznosított anyagból készíti Visa Zöld bankkártyáját, amelynél minden bankkártyás vásárlás után 0,2 százalékot utalnak az Országos Magyar Méhészeti Egyesület méhek megmentését szolgáló programjaira. Az OTP Bank – amely Junior kártyát igénylő ügyfeleknek már indított újrahasznosított kártyát kínáló pilotprogramot – májusban debütált saját PLA biopolimer kártyájával, amelynek előállítása takarmánynövényből történik, így nem veszi el a kukoricát az emberek élelmiszer-ellátásából, sőt továbbra is fel tudják használni a gyártás során fennmaradó növényi fehérjét az állatok takarmányozására. A kártya gyártása harmadával kevesebb fosszilis energiaforrást igényel, és mintegy hetven százalékkal kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátásával jár. A növényi „plasztik” lebomlási ideje hat hónap.
A fenntarthatóság érdekes módon ma az elit körében kulcsszó, így nem meglepő, hogy a Mastercard Word Elite Limited Edition típusú kártyát elsőként az OTP 24 ezer privátbanki ügyfele kapja meg.
Az elmúlt hónapokban sajnos már nem múlik el nap, hogy ne hallanánk mindenhonnan a Magyarországot és a világ egészét próbára tevő drágulásról. Az infláció nemcsak a fizetéseket, de gyermekeink zsebpénzét is megcsappantja: komolyan drágulnak a fiatalok által kedvelt termékek és szolgáltatások is. A vasárnapi gyereknap jó apropót ad arra, hogy megmutassuk nekik a takarékoskodás felé vezető utat, amely akár állami támogatással is menedzselhető.
Babakötvénynek hívják az állami szerepvállalással igénybe vehető konstrukciót. A lényege, hogy a megtakarítás mellé az állam 10 százalékot, évente maximum 12 ezer forintot ad extraként. (Az államtól minden újszülött 42 500 forintos életkezdési támogatást kap, amit a kincstárnál vezetett Start-számlán elhelyezve indulhat a jövőbeli megtakarítás.)
Összességében a kockázatmentes befektetések közül ma a piacon elérhető legjobban fizető, a pénzromlás mértékét semlegesíteni tudó konstrukcióról van szó. A babakötvény ugyanis az előző évi infláció +3 százalékos szinten kamatozik. Ez idén 8,1 százalékot jelent, jövőre – a mostani inflációs adatokat látva – bizonyosan két számjegyű lesz a kamat, ami a kormány által várt 5,2 százalékos inflációhoz képest minimum kétszeres reálkamatot jelent majd.
Alaposan átalakult a személyihitel-piac: bár sok bank még mindig számlanyitást követel meg tőlünk, egyre több helyen anélkül is kisebb törlesztőrészlet mellett kapunk kölcsönt, hogy a jobb kamatért bankot kellene váltanunk. Az elmúlt időszakban számottevően egyszerűsödött a személyi hitelek felvétele.
Ma már a legtöbb esetben nem is kell bemennünk a bankhoz, nem kell semmiféle extra igazolást beszereznünk, és ami további kedvező változás: az igényelt hitelösszeg pár órán belül a számlánkon lehet.
A legmegfelelőbb ajánlat kiválasztásakor a személyi kölcsön felvételében gondolkodók ugyanakkor azzal szembesülhetnek, hogy a pénzintézetek jelentős része az ajánlatban feltüntetett kedvező kamatot feltételekhez köti. A legtöbb esetben az elvárás az, hogy az ügyfél a kölcsönt nyújtó banknál számlát nyisson, és arra minden hónapban előre meghatározott összeg érkezzen.
Szerencsére már a kötelező számlanyitás nélkül kínált személyi kölcsönök piacán is komoly verseny van. Egyrészt a feltételekben, másrészt a hitelnyújtás gyorsaságában is versenyeznek a hitelintézetek.
A money.hu adatai szerint a jövedelemutalás nélküli személyikölcsön-piacon a fenti példában már szereplő 5 millió forintos, 7 éves futamidőre felvett hitelt a legkedvezőbb kondíciókkal ma a Raiffeisen Banknál tudunk felvenni. A kölcsön kamata 10,45 százalék (a teljeshiteldíj-mutató – THM 11,33 százalék), a kölcsönt igénylő ügyfélnek havi 80 473 forintot kell visszafizetnie. Fontos szempont, hogy a Raiffeisen a kedvezményes kölcsön igénylőjétől mindössze havi 250 ezer forintos nettó jövedelem igazolását várja el – manapság már a legtöbb pénzintézet topajánlatához 350-400 ezer forintos nettó jövedelmet kell felmutatnunk. A már említett 250 ezer forintos jövedelemsávban az ajánlati listán a kamat 10,45 és 18 százalék között mozog, a havi törlesztőrészlet esetében 80 473 és 105 089 forint között szórnak az ajánlatok. A fentiek miatt fontos tehát, hogy a banki ajánlatokat minden esetben hasonlítsuk össze, hiszen ezzel – ahogy látjuk – már havi szinten is tízezreket spórolhatunk.
A magyar bankok számára számos működésre ható kockázatot nevesített a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi stabilitási jelentése. Dancsik Bálint főosztályvezető szerint ezek a következők:
Általában a bankrendszer magasabb kamatkörnyezetben magasabb profitabilitással tud dolgozni, ám az emelkedő kamatok a kockázatokat is emelik.
A lakossági hitelállomány tavalyi 15 százalékos bővüléséhez képest az idei első negyedévben már csak 13 százalékos bővülést mért az MNB. Ennek ugyanakkor az egyik oka az, hogy az ügyfelek döntő része immár kikerült a moratóriumból, és törleszteni kezdte a hitelét. Emellett az MNB szerint a korábban MÁP+-fedezet mellett felvett lombard hiteleket a kamatok emelkedése miatt a felvevők visszafizették.
Bár az új hitelek kibocsátása tavaly nominális csúcsot döntött, reálértéken a lakossági hitelfelvétel összege messze elmarad a 2008-as csúcsév adataitól. Ráadásul az idei évben a folyósított lakáshiteleken belül már 43 százalékot tett ki a támogatott hitelek aránya. Ez nagyban torzítja a kamatstatisztikákat, hiszen a támogatott kölcsönök fix kamata mellett az ügyfelek a piaci hitelkamatok meredek emelkedését látják.
Az MNB értékelése szerint a jegybanki kamatemelések hatásai 3-4 hónapos késéssel jelennek meg a piaci hitelkamatokban.
Idén március végén a hazai befektetési alapok nettó eszközértéke közel 9129 milliárd forintot tett ki. Ez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikái szerint decemberhez képest 95 milliárd forintos, 1 százalékos növekedést jelent, míg éves viszonylatban 17,6 százalékkal 1366 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapok nettó eszközértéke.
A kép ugyanakkor csalóka. Az idei első negyedév növekedésének teljes egészét a kis gömböcként bővülő, speciális, az alapban kezelt pénzek tulajdonosainak extra névtelenséget biztosító magántőkealapoknak köszönhetjük. Ezek eszközértéke decemberhez képest 346 milliárd forinttal nőtt és meghaladta az 1076 milliárd forintot. Egy évvel ezelőtt, 2021 március végén a magántőkealapok nettó eszközértéke mindössze 224 milliárd forint volt. Akkor a befektetési alapokban kezelt vagyonnak mindössze 2,9 százalékát tették ki ebben a speciális befektetési formában lévő vagyonelemek, a magántőkealapok részaránya idén március végére 11,8 százalékra hízott.
A magántőkealapok teljesítménye nélkül befektetési alapok nettó eszközértéke az idei első negyedév végén 8052 milliárd forint volt. Ez 250 milliárd forintos csökkenést jelent a december végi 8303 milliárd forinthoz képest és az éves növekedés is mindössze 513 milliárd forint volt, ami 6,8 százalékos növekedést jelent.
A befektetések aktuális értékéből számolt nettó eszközérték alapján az idei első negyedévben nem túl sok pozitív teljesítményt lehetett felmutatni. A legnagyobb értékben a kiegyensúlyozott vegyes alapok tudták növelni az év első három hónapjában az eszközértéküket, a növekedés 57 milliárd forint volt. Emellett érdemi növekedést az ingatlanalapok tudtak felmutatni az év első három hónapjában. A közvetlenül ingatlanokba fektető alapok eszközértéke 40,5 a közvetett ingatlanokba fektető alapok eszközértéke 21,3 milliárd forinttal tudott növekedni az idei év első három hónapjában.
Több szempontból is új időszak indult el a lakáshitelezésben az elmúlt hónapokban. Persze nem egy adott pillanatról van szó, hanem több, párhuzamosan kialakuló, de egymásra hatással lévő folyamatról. Az infláció miatt megkezdődtek a jegybanki kamatemelések a múlt év közepén, ezek pedig – lassan és nem teljes mértékben, de – beépülnek a lakáshitelkamatokba. A koronavírus-járvány és az orosz–ukrán háború kedvezőtlen gazdasági hatása bizonytalanabb gazdasági környezetet hoztak.
Ráadásul az elmúlt hetekben lényegében kifutott a magyar lakáshitel-történelem egyik legjobb konstrukciója, a zöld lakáshitel, amelyet energiatakarékos új lakásokra lehetett igényelni szuperkedvezményes kamat mellett.
Márciusban az új lakásokra felvett kölcsönök 90 százaléka zöldhitel volt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a jegybank újraindítja-e a programot, az MNB jelezte nyitottságát, ám azt jelezte, hogy csak egy szélesebb gazdaságpolitikai koncepció keretében látja megvalósíthatónak a folytatást, amelyben a kormány és a bankok részt vállalnak.
További fontos kérdés lesz, hogy a most megalakuló új kormány és a különböző minisztériumok milyen lakáspolitikai, lakáshitelezési lépéseket tesznek, milyen programokat indítanak a meglévők mellett. A miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatóján jelezte, hogy a családtámogatási program elemeit az új kabinet fenn akarja tartani, lehetőség szerint szélesíteni fogja.
Mindezek a korábbi, elsősorban a pandémia előttihez képest új korszakot vetítenek előre.
Az emelkedő kamatok miatt a hazai kereskedelmi bankok már érzik a lakáshitelek iránti kereslet megtorpanását. Mivel érdekük az, hogy az ügyfelek továbbra is igényeljenek kölcsönt, ezért – azon túl, hogy továbbra is csak a jegybanki kamatemelések egy részét hárítják át a hitelfelvevőkre – új és új módon próbálnak partnereik kedvére tenni.
A lakásvásárlás beruházás. Talán ezt felismerve importálta a vállalati beruházási hiteleknél bevett gyakorlatot az OTP Bank, amely a money.hu információja szerint május 15-től mind a piaci, mind a fogyasztóbarát, sőt még a kamattámogatásos lakáshitelek esetében lehetővé teszi a türelmi idős törlesztést. Ebben az esetben a kölcsön felvételét követő egy évben az ügyfeleknek csak hiteleik kamatát kell megfizetniük, a tőketörlesztés csak a 13. hónaptól indul.
Mindez egy 20 milliós, 20 évre felvett kölcsön esetében az első évben mintegy 350-360 ezer forint megspórolását jelenti az adósok számára, akik ezt az összeget így az új lakáshoz kapcsolódó egyéb költségek fedezetére költhetik. Miután az előttünk álló hónapokban 10 százalék körüli inflációval és – remélhetőleg – a pénzromlást némileg ellensúlyozó béremeléssel számolhatnak a családok, a konstrukciót igénybe véve tőketartozásunk jelenértéke jelentősebb mértékben csökken majd, mint a meg nem fizetett tőkerész és az arra esedékes kamat. Így nyerhetnek az ügyön.
Miközben a nagyobb pénzintézeteknél továbbra is csak nagyítóval lehet találni érdemi betéti kamatokat a megtakarításokra, szemmel láthatóan elindult a verseny a kisebb pénzintézetek között. A money.hu körképe szerint az újonnan a bankokba érkező pénzek esetében már öt százalékot meghaladó éves kamatot is kaphatunk, és ehhez csak három hónapos lekötést kell vállalnunk. A money.hu tapasztalatai szerint a betétlekötési versenyben jelenleg a Gránit és a MagNet Bank számít a legaktívabb szereplőnek.
A pénzintézetek döntő része ugyanakkor jelentős látraszólóbetét-állománnyal bír, épp ezért egyelőre nem nyitnak a döntően éven belüli lekötéseket kereső, a pénzüket a bankok között rendszeresen költöztető kamatvadász megtakarítók felé. Ugyanakkor egyértelműen látszik egy másik trend – és itt már a nagyobb bankok is versenybe szállnak –, hogy az éves és éven túli lekötések esetében már hajlandók a nagyobb bankok is látható kamatot adni az ügyfeleknek. Igaz, ehhez egyéb módon is igyekeznek magukhoz kötni az ügyfeleket – az OTP-nél a magasabb kamat feltétele például rendszeres jövedelemutalás érkezése a számlára.
Újra van bank, amelynél – vélhetően csak átmeneti jelleggel, de – befogadnak zöldhiteligénylést – hívják fel a figyelmet a Money.hu szakértői. Korábban néhány napig az OTP és az Erste nyitotta meg a lehetőséget, most pedig a portál szakértői arra bukkantak, hogy a Raiffeisen Bank május 9-től újra befogad igényeket. A kölcsön csak már használatbavételi engedéllyel rendelkező új lakás vásárlására igényelhető, és ehhez végleges és aláírt adásvételi szerződéssel kell rendelkezni. Ugyancsak elvárás, hogy az adósnak – az adóstárs jövedelme nélkül – önmagában legalább négyszázezer forintos havi jövedelme legyen.
A Raiffeisen lépése annak köszönhető, hogy a jelek szerint a banknál már csőben lévő szerződések nem merítették ki azt a keretet, amellyel a bank rendelkezett. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kétszázmilliárd forintos keret első 120 milliárd forintját a jelentkezések sorrendjében osztotta szét, ezt követően a fennmaradó nyolcvanmilliárdot, illetve a limitemelést követő újabb százmilliárdot pedig az első időszak banki aktivitása kapcsán osztotta szét a pénzintézetek között.
Soha eddig még nem kellett ennyire bíznia a lakásvásárlást hitelből tervezőknek a Magyar Nemzeti Bankban (MNB), mint a következő hetekben-hónapokban. Ha ugyanis bejön az MNB számítása, akkor csillapodhat a lakáshitelkamatok elmúlt időszakban látott drasztikus emelkedése – hívják fel a figyelmet a money.hu szakértői. Ez pedig azok számára, akik csak később jutnak el álmaik lakásának megvásárlásához, azzal járhat, hogy nem kell drasztikusan magasabb törlesztőrészletet vállalniuk (ha tudnak) a vásárlás finanszírozásához.
Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a Világgazdaság május 12-i konferenciáján arról beszélt:
AZ MNB AZ INFLÁCIÓ FOLYAMATOS EMELKEDÉSE MIATT NEM MONDHAT LE A KAMATEMELÉS FOLYTATÁSÁRÓL, ÁM AZ AGRESSZÍV KAMATEMELÉSEK IDŐSZAKA VÉGET ÉRT,
ezután fokozatos megközelítésre lehet majd számítani.
A digitális csalási kísérletek száma negyedével csökkent éves összevetésben 2022. I. negyedévében a TransUnion csaláselemzési jelentése szerint. A társaság – amely több mint negyvenezer webhely és alkalmazás több milliárd tranzakciójának adatait elemzi – arra jutott, hogy a pandémia elcsitulásával az online értékesítésben is új szelek fújnak: a gyors digitális átállás, majd az ezt követő visszaélésekből származó bevételkiesés miatt egyre több vállalkozás hajt végre csalásmegelőzési intézkedéseket.
Nemcsak a megvalósult visszaélések, de a feltételezett online csalási kísérletek száma is visszaesést mutat – itt 22,6 százalék a társaság becslése. A csalásgyanús arány éves összevetésben leginkább a korábban elsődleges célpontnak számító iparágakban esett vissza, mint a pénzügyi szolgáltatások (–63,6 százalék), a távközlés (–20,4 százalék) és a kiskereskedelem (–7,6 százalék). Eközben a csalók jelentősen növelték aktivitásukat olyan ágazatokban, mint a logisztika (+42,7 százalék), a szerencsejáték (+50,1 százalék) és a biztosítás (+134,5 százalék) – mondta Shai Cohen, a TransUnion globális csalási megoldásokért felelős alelnöke.
Az áprilisi 9,5 százalékos inflációnak köszönhetően immár egy éve tartósan a pénzromlás szintje alatti kamat mellett tudnak piaci lakáshitelt felvenni az ügyfelek a bankokból – hívják fel a figyelmet a money.hu szakértői.
A 2000-es évek elején a forint lakáshitelkamatok rendre 10 százalékkal magasabbak voltak, mint az inflációs mérték – a money.hu értékelése szerint egyebek mellett ez ágyazott meg a devizahitelezés felfutásának hazánkban. Az ezredforduló óta az elmúlt év áprilisáig mindössze két hónapban – 2020 januárjában és februárjában – volt példa arra, hogy a lakáshitelkamatok az inflációs szint alá csúsztak. Akkor ezt a 2012 decemberét követően ismét 4 százalék fölé emelkedő pénzromlás mellett a bankok között kibontakozó komoly árazási verseny okozta. Arra azonban eddig nem volt példa a hazai banktörténetben, hogy a lakáshitelkamatok tartósan az inflációs szint alatt maradjanak.
Miközben a lakáscélú hitelek átlagos kamata 2019 júniusát követően tért vissza idén márciusban a 4,51 százalékos szinthez, a lakossági lekötött betétek statisztikáit szemlélve kilenc évet, 2013 júliusáig kell visszamenni ahhoz, hogy az év harmadik hónapjában kimutatott 3,33 százalékos átlagos kamatnál magasabb összeget találjunk. Csak márciusban 122 bázisponttal növekedett a betétekre kínált átlagos kamat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint – hívják fel rá a figyelmet a Money.hu szakértői. Ezzel szemben a piaci lakáshitelek esetében mindössze 24 bázispontos volt a március havi átlagkamat-emelkedés mértéke. Idén márciusban három százalékkal magasabb kamatot fizettek a bankok a lekötött betétek után, mint egy éve.
A betéti kamatok komoly márciusi emelkedésének köszönhetően az emelkedő infláció ellenére féléves mélypontra esett a betéti kamatszint mindenkori pénzromláshoz számolt különbsége. Márciusban éven belüli betétlekötés esetén 5,1 százalékkal kisebb kamatot kaptunk, mint a hónapra kimutatott 8,5 százalékos inflációs mérték.
A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint az idei év márciusában a bankok által folyósított piaci lakáshitelek átlagkamata 5,26 százalékos volt. Azt, hogy mekkora kamatemelkedés történt az elmúlt hetekben, mindennél jobban mutatja, hogy a money.hu Kamattükre szerint a májusban eddig kamatváltozást bejelentő 6 bank esetében a legkedvezőbb kamat több, mint 110 bázisponttal magasabb, 6,39 százalék. Ráadásul míg a jegybank által kimutatott kamat átlagkamat – azaz a hitelfelvevők jó része ennél a szintnél olcsóbb hitelről álmodhatott – a mostani top kamat külön feltételekhez kötött, s így a nagyon jó adósoknak kínált termék. Az átlag alatti minősítésű adósoknak, illetve az 5 éves fixálás mellett kitartóknak úgy fest, a 2 számjegyű hitelkamatokhoz is hozzá kell szokniuk.
A fentiek miatt a money.hu szakértői szerint a piaci kamatozású lakáshitelek iránti kereslet további visszaesése várható – nagy kérdés, hogy a zöld hitelek kifutásával mennyire tudják majd a piaci igényeket kielégíteni és így a folyósított volument fenntartani az állami (kamat)támogatott hitelkonstrukciók. A money.hu szakértői a fentiek miatt úgy vélik, a piaci lakáshitelek esetében tovább folytatódhat a kereslet visszaesése – egyre inkább optimistának tűnik minden, éves szinten növekedést előrevetítő vélekedés.
A magyar bankrendszer az elmúlt 12 évben, 2010–2021 között 1873 milliárd forintos nettó nyereséget könyvelhetett el, ám ennek több mint fele osztalékbevétel volt, amelynek nincs túl sok köze a bankok teljesítményéhez – mondta Bencsik László, a legnagyobb (csak az idei első negyedévben 106 milliárdos) osztalékbevétellel büszkélkedő OTP Bank vezérigazgató-helyettese.
A szektor fent már jelzett, 856 milliárd forintos nyereségével szemben a magyar bankok e 12 év alatt több mint 1000 milliárd forint bankadót és 1800 milliárd forint tranzakciós illetéket fizettek a költségvetésbe, valamint 350 milliárd forintot meghaladó betétvédelmi, szanálási díjat, valamint felügyeleti díjat fizetett. A Sberbank-kártalanítás miatti rendkívüli OBA-befizetés 28 milliárd forintot fog kitenni az OTP-nél, amit a bank a II. negyedévre számol majd el. Azaz a büdzsé többet kapott, mint a részvényesek. A szektor megtérülési számai ennek fényében nem túl jelentősek alig több mint évtizedes távlatban – mondta a szakember jól érthetően a kormányzati körök felől már belengetett bankadóemelési szándékokra reagálva.
Drasztikusan csökkent a járvány miatt az elmúlt években a horvátországi utazások száma, idén egyelőre kérdés, hogy mennyit sikerült ledolgozni a hátrányból. Az infláció és az árfolyamok miatt nagyobb költséggel érdemes számolni, mint mondjuk 2019-ben, de vannak megoldások arra, hogy az érintettek valamennyit faragjanak a kiadásokon.
A külföldön nyaraló magyarok körében a legkedveltebb célpont Horvátország, az Adria partja. A koronavírus-járvány miatt az utóbbi két évben nagyon visszaesett a horvát tengerpartra utazók száma. A járvány előtt, 2019-ben 1,1 millió utazás keretében 4,5 millió napot – vendégéjszakát – töltöttek honfitársaink dél-nyugati szomszédunknál. A számla pedig több mint 57 milliárd forintról szólt, vagyis ennyit költöttek a Horvátországba utazók 2019-ben. A pandémia miatt 2020-ban a kiutazások száma 400 ezerre csökkent, és 2021-ben is csak 548 ezer útról volt szó, azaz még bőven van mit ledolgozniuk az Adria szerelmeseinek – emlékeztetnek a money.hu szakértői.
Az ATM-ek sokáig pénzkiadóként funkcionáltak az utóbbi egy-két évtizedben, a 2010-es évek közepén azonban megjelentek azok a berendezések, amelyekbe bankkártyával (betéti és hitelkártyával) készpénzt be lehet fizetni. Elég nagy sikert arattak.
Több mint öt évvel ezelőtt, 2016-ban 222 milliárd forintot nyeltek el a befizetésre alkalmas automaták. Majd fokozatosan nőtt az összeg.
Jött a múlt év, amikor 2028 milliárd forintot fizettek be az ATM-ekbe. A dinamikus bővülésnél figyelembe kell venni, hogy a befizetésre alkalmas ATM-ek száma 2016-ban alacsonyabb volt, mint – mondjuk – tavaly, tehát az infrastruktúra fejlődése is szerepet kapott a növekedésben. A jegybanki statisztikák szerint egy-egy befizetésre átlagosan közel 220 ezer forint jutott. Ez az összeg jóval mérsékeltebben emelkedett, 2018-ban ugyanis csak 180 ezer forintot tett ki.
Dél-Floridában a luxuslakások kínálata nem csupán szűkös, a helyzet sokkal rosszabb.
Ez nem csak a készletcsökkenésről szól, ez egy összeomlás
– mondta Jonathan Miller, a Miller Samuel értékbecslő és tanácsadó cég vezérigazgatója, ami a régió 14 ingatlanpiacát követi nyomon a Douglas Elliman brókereként.
A számok szerint ez nem túlzás. Miller adataiból kiderült, hogy az idei első negyedévben a dél-floridai „készletek” rekordalacsony szinten, 7906 darabon álltak. Ez a szám 2017 és 2019 között még átlagosan 27 ezer volt.
Első látásra elképesztő mértékű béremelkedés történt idén Magyarországon. A kedden megjelent KSH-adatok szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 546 000, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 558 600 forint volt idén februárban. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 363 100, a kedvezményeket is figyelembe véve 374 800 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt közel 32 százalékkal nőtt. Ez kvázi azt jelenti, hogy harmadával több került a zsebekbe.
Ugyanakkor a statisztikát kivételes tételek torzítják. A kiemelkedő növekedés döntő részben a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi fizetésének megfelelő szolgálati juttatásának, az úgynevezett fegyverpénznek köszönhető. Emellett a növekedésben szerepe volt az előre ütemezett béremeléseknek, valamint a minimálbér- és a garantáltbérminimum-emelésnek is. Az egyszeri juttatások nélkül számolt, úgynevezett rendszeres fizetések esetében a bruttó átlagkereset 445 000 forint volt, ez csak 14,5 százalékkal magasabb összeg, mint amennyit egy átlagos magyar foglalkoztatott 2021 februárjában kapott. Ez utóbbi adat jobban mutatja a tényleges tendenciákat.
Minden második (55 százalék) 16-74 éves uniós állampolgár számolt be arról, hogy sérüléssel, betegséggel, táplálkozással kapcsolatos egészségügyi információkat keresett az interneten 2021 utolsó negyedévében. Az egyes tagállamokban eltérő volt azoknak az aránya, akik magáncélból kerestek egészségügyi információkat online.
2021-ben a legmagasabb arányt Finnországban jegyezték fel, ahol a 16-74 évesek 80 százaléka keresett online egészséggel kapcsolatos témákat, őket követi Hollandia (77 százalék), Dánia (75 százalék) és Ciprus (74 százalék).
A bevezetése óta eltelt bő egy év alatt dinamikusan növekedett az Erste Bank új mobilplatformja, a George. A banknál a digitálisan aktív (minden hónapban legalább egyszer valamilyen online felületre belépő) ügyfelek száma 520 ezerre nőtt. Ezen belül a mobilmegoldást választók száma 400 ezer fölé emelkedett. A bank teljes lakossági ügyfélkörének 70 százaléka használ valamilyen digitális megoldást, s ezen belül a George jár elöl. Ráadásul a fejlesztéseknek köszönhetően ma már az ügyfelek 20 százaléka használja a mobilfizetési szolgáltatásokat (Apple Pay vagy Google Pay) is.
Az Erste folyamatosan fejleszti a mobilplatformját. Ennek újabb lépcsőfoka a Moneyback szolgáltatás, ahol a bank kártyáival fizetve bizonyos kereskedőknél jelentős, akár 10 százalékos kedvezményt lehet kapni. A termék újdonsága más pénzvisszafizetési platformhoz képest egyrészt az, hogy az ügyfél korábbi vásárlási szokásai alapján a kereskedő partnercég dönti el a kedvezmény mértékét. Így az ajánlati lista teljesen személyes lesz. A piacon eddig elérhető szolgáltatások egy-egy kereskedő vagy kereskedőtípus esetében adnak időről időre 1-2 százalékos visszatérítést, amelyet időszakonként megemelnek 1-2 százalékkal. Emellett van példa arra is, hogy kereskedőtől függetlenül kínálnak pénzvisszaírást a bankok. Minden eddigi megoldás ugyanakkor negyedévenként igen komoly limitben írt vissza pénzt – a legtöbb banknál negyedévente 5000-10000 forintos felső limit van a visszaírásokra.
A várakozások szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa (MT) keddi ülésén a jegybanki alapkamat 100 bázispontos emeléséről dönthet, aminek következtében az alapkamat 5,4 százalékra emelkedhet.
Ha így is tesz a jegybank, az egyébként jelentős, a márciusival teljesen megegyező szigorítás önmagában nem okoz komolyabb mozgást a piacokon, hiszen az irányadó kamatnak tavaly év vége óta az egyhetes betéti tendereken kialakult kamat számít. Ennek mértéke egy hónapja 6,15 százalékon áll.
A március 8,5 százalékos éves inflációval zárult, ami másfél évtizedes rekordot jelent. Egyben azt, hogy tavaly július óta minden hónap rálicitált az előzőre, vagyis egyre komolyabb az inflációs nyomás. Az árak emelkedése egy többéves időszakot zárt le. A 2008-ban elmélyülő gazdasági válság után a 2010-es években rendben voltak az inflációs mutatók, 2020-ban elsősorban a járványhatás miatt még moderált volt az infláció, de 2021 fordulatot hozott. Tavaly ugyanis az éves mutató 5,1 százalékot tett ki.
Korábban 2012-ben volt példa öt százalék feletti eredményre, akkor 5,7 százalékos volt az infláció. Ezt a kiugrást leszámítva 0,4–4,9 százalékos árindexek születtek 2010 és 2020 között, volt két esztendő, 2014 és 2015, amikor 0,2 és 0,1 százalékos csökkenésről szólt a mutató, ami lényegében stagnálást jelent.
Míg 1990-ben 1000 aktív korú magyarra 200, 65 éves vagy idősebb polgár jutott, addig 2022-ben már 303. A tendencia folytatódik, 2030-ban már 2,13 millió magyar lesz 65 éves vagy idősebb. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) példaszámítása szerint 2045-ben az eltartottsági ráta (az aktív korúakra jutó idősek aránya) már meghaladja majd a 45 százalékot, 2061-ben pedig 100 aktív, kereső korú magyarra 50, a 65. életévét betöltő idős jut majd.
Vannak ennél pesszimistább forgatókönyvek is. A Magyar Nemzeti Bank korábbi tanulmánya 2060-ra az aktív korúak 57 százalékára tette az akkor élő szépkorúak arányát, míg a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének 2015-ös várakozásai alapján számított különböző pályák szerint az elöregedő társadalomban 2060-ra 100 aktív korú magyarra 67-69 65 évét betöltött idős honfitárs juthat.
Komoly mértékben szigorítanák ingatlanhitelezésüket az Egyesült Királyság bankjai – derült ki a Bank of England (BOE) Bloomberg által idézett felméréséből. A BOE az orosz–ukrán háború 3. hetében vizsgálta a bankok várakozásait, ám a szakértők szerint pusztán az orosz invázió nem adott magyarázatot arra, hogy a bankok miért akarják szigorítani a hitelezésüket.
Rekordévet zárt az OTP, amely az elmúlt 3 év teljesítménye után részvényenként közel 430 forintot fizet majd ki osztalékként a tulajdonosoknak. Az orosz–ukrán háborút megérzik, ám ha be kellene zárni mindkét bankot, akkor is Európa legerősebb bankjai között maradna az OTP a pénzintézetet immár 30 éve elnök-vezérigazgatóként vezető Csányi Sándor szerint. A szakember a banki közgyűlést megnyitó Varga Mihályt arra emlékeztette: a hazai bankszektor nyereségéhez komoly mértékben járultak hozzá az OTP külföldi leánybankjai, nem lenne igazságos, ha emiatt növekednének itthon a banki különterhek.
Az ember mindig mérje fel a lehetőségeit és a korlátait. Egy sikeres bank közgyűlésén fontosabb lehet az osztalékról szóló javaslat elfogadása, mint egy miniszteri köszöntő – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az OTP Bank Nyrt. éves közgyűlésének megnyitásakor.
Észak-Amerikában él a legtöbb gazdagnak számító ember a világon, ami azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban és Kanadában is nagy a kereslet a luxuslakások iránt. A régióban csaknem 74 ezer rendkívül nagy – nettó – vagyonú egyén él, több, mint a világ bármely más régiójában.
Egy privát bankárok és vagyontanácsadók körében végzett felmérésből kiderült, hogy a tetemes vagyonnal rendelkező polgárok körülbelül 27 százaléka vásárolt új lakást 2020-ban, 2021-ben pedig 29 százalékra emelkedett ez a szám.
A jegybank március elején felpörgetett kamatemelése nemcsak a lakáshiteleknél, de a személyi kölcsönöknél is komoly kamatemelési hullámot indított. Az ügyfeleknek egyre több helyen kell hozzászokniuk ahhoz, hogy a bank két számjegyű kamatot fizetett velük a felvett hitel után. Ez alól a legtöbb banknál csak az igen komoly, esetenként négy-hatszázezer forintos jövedelemátutalást vállaló, korábban lakáshitelnek is beillő, hat-nyolcmillió forintos személyi kölcsönt igénylő topadósok számítanak kivételnek. Ők azonban – hívják fel az érdekességre a figyelmet a Money.hu szakértői – sok esetben ma már a folyamatosan emelkedő átlagos lakáshitelkamatokhoz igen közeli kamatszinten vehetnek fel fedezetlen kölcsönt.
Az UniCredit Banknál március 29-től a Stabil Kamat személyi kölcsön kamata emelkedett a legtöbb soron. Az emelés mértéke 50–81 bázispont – a komolyabb emeléssel az 1,6 millió forint alatti hiteligénylőknek kell megbarátkozniuk. A bank ugyanakkor az Aktív és Aktív Plusz kategóriában a hatmillió forint feletti hitelösszegnél egy bázispontos csökkentéssel tette szebbé az ajánlatot, a prémiumkategóriáknál ez a kamatsáv nem változott, a legjobb ajánlat – hatmillió forint feletti hitelösszegnél és a hitelfedezeti biztosítás megkötésével járó Prémium Aktív csomagban – 7,38 százalék.
A CIB Banknál kedvezménykategóriánként eltérő mértékű, 46–60 bázispontos kamatemelés történt az Előrelépő személyi kölcsönnél. A legkisebb, 7,5 százalékos kamathoz a legjobb ügyfeleknek kínált Magnifica kedvezménycsomag vagy minimum 750 ezer forint jóváírása szükséges.
Rovataink a Facebookon