Ahogy szinte minden szektor, az autóipar is szembesült a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásaival. Az iparágban is felléptek ellátási problémák, ezen belül leginkább a csiphiány, az alapanyag-drágulás és az infláció okoz gondot.
A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) az első három negyedévre vonatkozó értékelésében még októberben azt írta: 2021 harmadik negyedévére világossá vált, hogy az év végére a magyar újautó-piac további néhány százalékos lassulása várható. Ennek okai az immár krónikussá vált csiphiány mellett a más alkatrészek akadozó beszállítói rendelkezésre állása okozta szállítási késedelmek, valamint a gyártás drágulása, illetve Magyarországon a forint gyengülése okozta listaárdrágulás. Emellett az új környezetvédelmi normák bevezetése is növelte az újautó-árakat.
Az újautó-piac nemcsak Magyarországon torpant meg, hanem az uniós és az amerikai piacon is. Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) adatai szerint idén szeptemberben mindössze 719 ezer új autó talált gazdára az EU-s országokban, hasonlóan alacsony eladási számra 1995 óta nem volt példa. Az akadozó újautó-értékesítés ellenére a kereslet a járvány utáni újraindulás miatt fokozódott, emiatt sokan a használt autók felé fordultak. Az egyik mértékadó autós szaklap, a Drive szerint az Egyesült Államokban odáig fajult a helyzet, hogy az év utolsó heteire a használt autók iránti kereslet eredményeként 27,5 ezer dollárra, majdnem 9 millió forintos rekordszintre nőtt a használt autók átlagára.
Bár minden háztartást máshogy érint az idén novemberben 2007 óta nem látott szintre ugró infláció, a hivatalos statisztikai adatok alapján azért nagyságrendi változásokat be lehet mutatni a magyar lakosság fogyasztási adatai alapján.
Tavaly fejenként 1,37 millió forintot költöttek fogyasztásra a magyarok, szemben a 2019-es 1,33 millió forinttal. Vagyis a koronavírus-járvány évében – amikor óvatosabbá váltak az emberek, ráadásul a korlátozások idején sokan elhalasztották vásárlásaik egy részét – háromszázalékos volt a növekedés. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egyébként ennél nagyobb, 3,3 százalékos fogyasztóiár-növekedést (inflációt) mutatott ki a 2020-as évre nézve. Mindez azt jelenti, hogy nem fogyasztottunk többet, az árak emelkedése vett ki többet a pénztárcánkból.
Mindennapi életünkben is sok minden történhet egy perc alatt, de ha felmérjük az egyszerre történő internetes tevékenységek mélységét, az igazán rendkívüli. Ma körülbelül ötmilliárd internetfelhasználó létezik szerte a világon, a Domo éves infografikája pedig azt rögzíti, hogy egy adott percben mekkora tevékenység zajlik. A digitális világcégek milliókat keresnek rajtunk percenként, sőt már saját pénzügyi szolgáltatásokban gondolkodnak, amivel rendszerükön belül lehetne fizetni. Ezzel ugyanakkor több gond is van.
Literszám gurítjuk le az év utolsó éjszakáján torkunkon a pezsgőt, ám kevesen tudják, hogy honnan ered ez a szokás. A réges-régi népi hagyomány szerint szilveszterkor szokás volt zajt csapni, durrogtatni, robbantgatni, hogy végleg elüldözzük az óév minden gondját, búját, bánatát, s ha ez jól sikerül, az új esztendőben elkerülnek minket a szerencsétlenségek.
Egy másik hagyomány szerint viszont azért jó az éjfélkor azonnal nekiállni a pezsgőzésnek, mert ha az év első perceiben elit italt fogyasztunk, szűkölködés helyett bőség vár ránk a következő 365 napon.
Az elszabaduló infláció – amely novemberben másfél évtizedes csúcsra, 7,4 százalékra ugrott – ellen kamatemelésekkel küzd a Magyar Nemzeti Bank. Ennek eredményét, a hitelkamatok gyors emelkedését már tapasztaljuk, ám mit csináljon az ember, ha a megtakarításait akarja védeni az inflációs hatások ellen?
A jegybanki hivatalos statisztikák szerint a júniustól meginduló kamatemeléseknek köszönhetően a folyósított lakáshitelek átlagos kamatszintje a májusi 3,98 százalékról október végére 4,35 százalékra emelkedett, de ennél is beszédesebb, hogy december közepére már a legjobb adósok sem találnak 4 százalék alatt elérhető, piaci kamatozású lakáshitelt, a többségnek a money.hu adatai szerint inkább már 5-tel kezdődnek a banki hitelkamat-ajánlatok.
Az infláció tehát alaposan átrendezi a hitelpiacot, de mit csináljon az ember inflációs időkben, ha épp a statisztika másik oldalán áll, és megtakarítónak számít?
Első ránézésre sokan vannak így. A money.hu közlése szerint szeptember végén soha nem látott összegű, 63 804,2 milliárd forintnyi pénzügyi vagyon volt a lakosságnál. Bár a válaszadók 39 százalékának kisebb, 18 százalékának nagyobb anyagi megpróbáltatást okozott a pandémia, idén átlagosan 29 400 forintot tettek félre havonta a megtakarítani tudó magyarok, csaknem a harmadával többet, mint egy évvel korábban – derült ki az Erste Csoport által megrendelt kutatásból.
Naponta több mint 3,5 milliószor veszik elő a magyarok a bankkártyájukat, hogy árut vagy szolgáltatást vásároljanak – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb statisztikáiból. Az adatok szerint 2021 harmadik negyedévében 322,4 millió bankkártyás tranzakció történt a hazai elfogadóhálózatban, ami 20,9 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi értékhez képest, és több mint negyvenmillióval haladja meg az idei második negyedév eddigi abszolút csúcsnak bizonyuló számait.
A bankkártyák használatában furcsa, de az adott piac fejlettségét bizonyítja, ha a plasztikokkal végzett tranzakciók átlagos értéke csökken. Az idei harmadik negyedévben egy átlagos bankkártyás fizetés összege 7620 forint volt, miközben az ezt megelőző öt negyedévből négyben nyolcezer forint felett volt a bankkártyával fizetett átlagos kosárérték. Ez tehát azt jelenti, hogy egyre kisebb összeget fizetünk bankkártyával, vagyis valóban a mindennapi életben válik elterjedtté az elektronikus fizetés, már egy csomag rágóért is kártyával fizetünk.
Megszámlálhatatlanul sokszor láttuk őket, mégis minden évben leülünk a tévé elé. S bár kívülről fújjuk a nagy karácsonyi slágerfilmek történeteit, újra és újra végigizguljuk ajándékcsomagolás vagy vacsora közben, hogy Kevinnek sikerül-e túljárni a betörők eszén, hogy Hugh Grant iskolai csókjelenete után mi történik és hogy ellágyul-e a Grincs szíve a film végére.
De mennyit keresnek abból a filmstúdiók, hogy alkotásaikat megnézzük a moziban vagy streameljük otthonunkban? Nagyon is sokat, ugyanis például hiába harmincéves idén a Reszkessetek, betörők!, minden egyes streamelés vagy DVD-eladás után csilingel a stúdiók és az alkotók kasszája.
Új védelmi vonalat nyit meg a kormány az infláció ellen: az üzemanyagok árát követően rögzíti a már felvett jelzálogfedezetű hitelek kamatait – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök. Míg az üzemanyagár-rögzítés 3 hónapra szól, a hitelkamat-sapka 2022. június végéig él majd. A kamatplafon meghatározásának kezdő időpontja a money.hu értesülése szerint október 27. lesz – ekkor a 3 havi BUBOR szintje 2,02 százalék volt.
A money.hu számításai szerint egy októberben 6 százalékos, 3 havi BUBOR-hoz kötött változó kamatozással bíró, még 10 millió forintos tartozással bíró, januárban forduló hitel esetében az intézkedés azt jelenti, hogy az ügyfélnek 9 százalékkal kisebb törlesztést kell fizetnie. A miniszterelnöki bejelentés napján érvényes 3 havi BUBOR szintjével (3,94 százalék), mint kamatbázissal számolva ugyanis a törlesztőrészlet az októberi 111 021 forintról 120 905 forintra ugrana.
A pénzügyi szakportál közleménye szerint az első két hónap tapasztalatai alapján a bankok a vártnál is kevesebb problémával szembesültek a hiteltörlesztési moratóriumból kikerülő és újra törleszteni kezdő ügyfelekkel kapcsolatban. A money.hu körkérdésére válaszoló bankok arról számoltak be, hogy a moratóriumból kikerülő ügyfelek nagy többsége visszatért a rendes törlesztéshez, ahogy a UniCredit Banknál és az Ersténél fogalmaztak, azok aránya, akik nem tértek vissza a szerződésszerű törlesztéshez a kilépés után nem tér el jelentősen a moratóriumot megelőző időszaktól.
Míg a K&H-nál az előzetes várakozásaikat látják igazoltnak a visszatérők számával kapcsolatban, a Sberbanknál elismerik, ők több problémás ügyféllel számoltak előzetesen, számukra kellemes meglepetés a pontosan törlesztők ilyen magas aránya. Az Ersténél és a Cofidisnál ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a moratórium lejárta óta még nagyon kevés idő telt el, messzemenő következtetések még nem vonhatóak le – tudták meg a bankoktól.
Amerikában meglehetősen gyakori, hogy a házaspárok plasztikai műtétekkel ajándékozzák meg egymást karácsonykor. Magyarországon ez még ez nem annyira divat, de kétségtelen, hogy a klinikák számának növekedésével a kereslet is megindult felfelé az elmúlt években.
A beavatkozások alatt nem pusztán a nagyobb, látványosabb „attrakciókat” kell érteni, mint például a mellimplantátum behelyezése vagy a zsírleszívás, hanem olyan kisebb korrekciókat is, mint a fülplasztika vagy a ráncfeltöltés. Ezenfelül sokan genetikai vagy baleseti okokból is plasztikai sebészhez „kényszerülnek”, ezért választják általában ketté a plasztikai sebészetet a szépészeti, valamit rekonstrukciós/helyreállító beavatkozásokra.
A szakportál közleménye szerint nagyon hamar eljöhet a magyar lakáspiacon az az idő, amikor lakásvásárlásban gondolkodó s ahhoz hitelfelvételre szoruló embereknek nem lesz más alternatívája, mint hogy energiatakarékos, korszerű új lakást vásároljanak. Mindez annak köszönhető, hogy a jegybanki irányadó kamat folyamatos emelésének köszönhetően a lakossági jelzáloghitelek kamata napról napra emelkedik. Eközben az energiatakarékos, korszerű lakásokra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) refinanszírozása mellett a modern lakásokra meghirdetett hitelre továbbra is maximum 2,5 százalékos kamattal lehet szerződni.
A zöldhitel kondícióihoz hasonló 20 évre fix törlesztést kínáló konstrukciók közül a legalacsonyabb kamatozással jelenleg az UniCredit Bank ajánlata fut, amely jelenleg 4,55 százalékon érhető el. Mindez azt jelenti, hogy a Magnet Bank bekapcsolódásával immár 11 pénzintézetben kínált zöldhitel már most legalább 2 százalékos kamatelőnnyel rendelkezik. A money.hu szakértői szerint az sem felejthető el, hogy a zöldhitelben is jelentős a verseny, így a Gránit Bank 1,99 százalékos kamatajánlata mellett 20 millió forintos hitelösszeg esetében már az UniCredit is 2 százalékon kínálja a zöldhitelt 2022. január 31-ig, aki hitelfedezeti biztosítás megkötését is vállalja. Azaz a kamatelőny még jelentősebb, a 25 százalékot is meghaladja.
Nevezetes napként vonul be majd a magyar bankpiac történelmébe 2021. november 23-a: ez volt az a nap, amikor a pénzpiaci kamatszinteknél a húszéves futamidejű kamat az öt éves futamidőre kínált kamatszint alá süllyedt – hívja fel a figyelmet közleményében a money.hu. Az inflációs hatásoknak köszönhetően december közepére a húszéves BIRS 4,57 százalékos értéke már 24 bázisponttal haladja meg az ötéves BIRS kamatszintjét. Az év elején még 1,1 százalékkal magasabb volt a hosszú futamidő kamata. Nincs ilyen megdöbbentően látványos változás a 10 és a 20 éves pénzpiaci kamatokban, de a 10 éves kamatok drágulása itt is számottevően gyorsabb, mint a 20 évesé, ennek köszönhetően a két BIRS futamidő közötti különbség az év eleji 59 bázispontról 10 bázispontra csökkent.
A pénzpiaci kamatok változása novemberben és decemberben egyre gyorsabb mértékben mutatkozik meg a lakáshitel kamatokban annak köszönhetően, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is ritmust váltott a kamatemelések terén. A pénzügyi szakportál számításai szerint ugyan a banki hitel ajánlatokban ma még magasabb a 20 évre fixált hitelek kamata és hitelköltsége az 5 éves kamatperiódusra kínált kölcsönökhöz képest, ám a különbözet számottevően csökkent az elmúlt két hónapban.
Nem okozott komoly gondot a bankrendszernek a régióban a koronavírus-válság. A gazdaság megtorpanásával a banki eszközök GDP-arányos növekedése komolyabb lett tavaly, meghaladta a nyolc százalékot. A kelet-közép-európai régióban a hitelállományok a pandémia alatt nagyjából fennmaradtak.
A Covid a bankok átlagos tőkeellátottságán nemhogy rontott, de javított is. Ehhez persze az emelkedő nyereség mellett az is kellett, hogy a jegybankok szinte mindenhol osztalékfizetési tilalmat vezettek be – értékelték az elmúlt hónapok eseményeit a Deloitte szakemberei.
Már 2020-ban is növekvő forgalmat mutatott a hazai játékpiac,
55 milliárd forint értékben vásároltunk tavaly játékokat,
s a piaci szereplők felmérései szerint magasan a társasjátékok kategóriája nyerte a 2020-as évet – megelőzve a kreatív játékokat és a Legót.
Már a járvány előtt megkezdődött a társasjátékok reneszánsza, de a kezdeti szigorú korlátozások adták meg az igazi nagy lökést a népszerűségük ismételt szárnyalásához. Rengetegen fedezték fel (ismét) a falak közé szorított időtöltés ezen módját, és mivel sokan újra realizálták, hogy ez egy rendkívül szórakoztató elfoglaltság, minden korosztályban óriásit nőtt a társasjátékok iránti kereslet – mondta lapunknak Szlávecz Boglárka, a Regio Játék sajtómanagere.
Egyre feljebb kapaszkodnak a lakáshitelkamatok a jegybanki kamatemelések eredményeként. A szigorítások hatását a bankok közötti verseny ugyan visszafogja, de a kamatemeléseket részben azért muszáj érvényesíteniük a bankoknak. Ez pedig új helyzetet teremt az ingatlanpiacon is.
Ha az év végére a kiszélesített kamatsáv felső széléhez, 4,1 százalékhoz ér majd az irányadó kamat és idővel az emelést a bankok is beépítik a hitelkamatokba, akkor az átlagbérből élők 20 százalékkal alacsonyabb árú lakásokra nevezhetnek be, mint azt szeptemberben tehették.
A várakozások szerint kedden ismét alapkamatot emel majd a Magyar Nemzeti Bank (MNB), de a piac számára fontosabb üzenet lehet, hogy tovább emelkedik-e majd a kamatfolyosó jelenlegi 4,1 százalékon meghúzott felső szintje, hiszen ez a sáv az, amely meghatározhatja, meddig emelkedhet majd az immár irányadónak tekintett egyhetes betét kamata. Ez utóbbi a várakozások szerint 20-30 bázisponttal ezen a héten is emelkedni fog a jelenlegi 3,3 százalékos szintről.
Az MNB négy hét alatt 150 bázisponttal emelte az irányadó kamatot,
ennek fényében a pénzügyi szakportál szakértői szerint akár dicséretesnek is tűnhet, hogy a kereskedelmi bankok ennek a drágulásnak csak töredékét érvényesítik továbbra is a hitelkamataikban. Ugyanakkor a helyzet tarthatatlanságát jelzi, hogy a legjobb lakáshitel kamat ajánlatok immár 3 százalékkal vannak a KSH által novemberre jelzett 7,4 százalékos inflációs szint alatt.
Példátlan időszak zárult a magyarországi hitel-, ezen belül lakáshiteltörténelemben idén nyáron, amikor az egyre gyorsuló infláció letörése miatt a Magyar Nemzeti Bank megkezdte a kamatemelési – másként fogalmazva – szigorítási ciklusát, amelynek eredményeként a hitelkamatok emelkedőre kerültek . A kamatemelések megkezdéséig szuperalacsony kamatokkal lehetett lakáshiteleket és egyéb kölcsönöket igényelni.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb egyhetes betéti tenderét a múlt hetinél 20 bázisponttal magasabb, 3,3 százalékos kamatszint mellett hirdette meg, így november 17-e óta, amióta az alapkamat helyett immár az egyhetes betét számít irányadó kamatnak, 1,2 százalékpontos volt az emelkedés. Ahogy az várható volt, a bankok az immár folyamatosan emelkedő piaci kamatkörnyezetben feledték korábbi szelektív kamatemelési stratégiáikat, így a lakáshitel-kamatcunami egyre teljesebb a piacon. Ráadásul új elem, hogy immár a hitelhez kapcsolódó díjak és szolgáltatások is drágulnak, az azokra adott kedvezményeket is szépen kurtítják a bankok.
A Money.hu szakértői szerint ugyanakkor egyes bankok néhány soron azért még mindig inkább a versenyt helyezik előtérbe, s mivel a kamatemelés sem egy időben történik, a hitelt tervezőknek érdemes összehasonlítaniuk több bank ajánlatát is ahhoz, hogy kiválasszák az adott pillanatban nekik leginkább megfelelő lakáshitelt. Ahogy azt korábban már jelezték, a pénzpiaci kamatok változása nyomán a következő hetekben a hosszan, akár húsz évre fix kamatozású, így azonos törlesztőrészlettel bíró lakáshitelek választása lehet a legkifizetődőbb, mivel az elmúlt évekhez képest rendkívüli mértékben összeszűkült a kamatszintek közötti különbség a hosszan fix és a csak öt–tíz évre fixált törlesztőrészlettel bíró hitelek között.
Fokozatosan gömbölyödik a múlt év márciusában elindított azonnali fizetési rendszer, amely a maximum 10 millió forintos lakossági utalásokat juttatja legfeljebb 5 másodpercen belül célba a hét minden napján, napi 24 órában. Lássuk a bizonyítványt számokban!
Miközben a bankkártyás fizetés is nagyot ugrott a pandémiás időben, az indulás óta az idei év második negyedévének végéig tartó időszakban 191 millió tranzakció történt az afr-rendszerben, s összesen több mint 37 billió forint (37 ezer milliárd forint) jutott pillanatok alatt a jogosultak számlájára.
Kedvenc karácsonyi édességünk nem mindig bejgli néven futott, és nem is mindig volt ilyen tekercselt, korábban ugyanis hajlított, patkó alakban tetszelgett az ünnepi asztalon. A német–osztrák régióból átvett édességet aztán saját képünkre formáltuk „posonyi mákos kaláts” elnevezéssel. A végül bejgliként befutott karácsonyi sztárdesszert örökzöld fogás lett a magyar háztartásokban, s mivel elkészíteni még a gyakorlott háziasszonyoknak sem sétagalopp, sokan inkább vásárlásra adják a fejüket.
Mostanra azonban olyan áron jutunk hozzá a karácsonyi bejglihez, hogy az ember kétszer is meggondolja, vegyen-e egyáltalán, és ha igen, akkor hol.
Az MNB szerint egy átlagos változó kamatozású lakáshitellel rendelkező ügyfél 4200 forinttal magasabb havi törlesztőrészletet fizethet annak köszönhetően, hogy az elmúlt hónapokban egyre erőteljesebb mértékben emelkedett az alapkamat. A bankok egyelőre lassan igazítják a jegybanki kamatszinthez hiteleiket, lomhaságuk most jól jöhet a hitelfelvételt tervezőknek.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megállapításai szerint a bankok a lakáshitelek esetében a forrásköltségek változását továbbra is csak alapos késéssel árazzák át. Az MNB kimutatásai szerint az idén októberben mindössze 6 bázisponttal, 4,29 százalékról 4,35 százalékra emelkedett a lakáscélú hitelek átlagkamata. Mindez azt jelenti, hogy miközben május végétől október végéig a jegybanki alapkamat 0,6 százalékról 1,8 százalékra emelkedett, a lakáshitelek átlagkamata az alapkamat 120 bázispontos emelkedéséhez képest mindössze 35 bázispontos emelkedést mutatott.
A jegybank folyamatos kamatemelése nemcsak a dráguló kamatok miatt fog fájni a lakásvásárlást hitelből tervezőknek, hanem amiatt is, hogy az átlagbérből sokkal kisebb értékű hitelt lehet finanszírozni – hívják fel a figyelmet a Money.hu szakértői. Ha az év végére a kedden kiszélesített kamatsáv felső szélére ér majd az irányadó kamat, és idővel a banki hitelkamatokban is megjelenik, akkor
az átlagkeresettel rendelkezők húsz százalékkal kisebb értékű lakásra tudnak majd csak alkudni.
Ez az eladóknak is fájni fog.
Az elmúlt hetekben drasztikus gyorsasággal növekszik a jegybanki irányadó kamat mértéke. A kamatemelési ciklus indulása óta 0,6 százalékról 2,9 százalékra emelkedett a mutató. A Money.hu szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy ez a drágulás nemcsak a hitelkamatok és a törlesztőrészletek emelkedése miatt érinti érzékenyen a lakáshitel-felvevőket, hanem amiatt is, hogy jó eséllyel le kell mondaniuk álmaik lakásáról, és sokkal kisebb összegben tudnak csak lakásra alkudni.
A személyihitel-piac lényegében még nem vesz tudomást a jegybanki kamatemelésről. Bár hitelből ajándékot vásárolni nem épp pénzügyileg tudatos döntés, de a későbbiekben komoly beruházást, beszerzést tervezők karácsonyi ajándékként most több százezer forinttal alacsonyabb költségű kölcsönt rakhatnak a fa alá ahhoz képest, ha jövőre, a beruházás előtt vennék fel a kölcsönt.
A lakáshiteleknél szinte naponta drágulnak a kamatok annak köszönhetően, hogy a jegybank alaposan felgyorsította a júniusban elkezdett kamatemelési ciklusát, s a várakozások szerint e hét csütörtökön bizonyosan 3 százalék fölé emelkedik az irányadó kamat.
A magyarok több mint 37 százaléka már a karácsonyi kínálat megjelenésétől elkezdi a vásárlást, ami meglehetősen korainak tűnik, tekintve, hogy számos kereskedelmi hálózat már szeptember végén kipakolja a polcokra a karácsonyi termékeket – derül ki az Offerista felméréséből. A vásárlók 12 százaléka már a novemberi Black Friday akciók során is a karácsonyra készült, ám mintegy 7 százalék az ünnep előtti utolsó héten indul last minute túrára.
A válaszadók 62 százalékának a vásárláskor az ár-érték arány a lefontosabb, és 66 százalékuk tervezi, hogy nagyjából ugyanannyit fog költeni, mint tavaly. Ebből kitűnik, hogy a pandémiás nehezítő körülmények ellenére sem hajlandók lemondani a „gazdag Jézuska” gyakorlatról. Közel 19 százalék azonban az akciókra hajt, tehát a legfőbb szempont, hogy kedvezményes áron tudja megvásárolni a kiszemelt terméket. Nagyon kevés olyan ajándékozó van, aki a legjobb minőséget tartja szem előtt, mindössze 6,3 százalék mondta azt, hogy az ár nem számít, a piacon kapható legjobb terméket keresi.
Éveken át nem kellett foglalkozni vele, ám az idei év második felében fókuszba került az infláció. Az elmúlt öt évben, 2016-tól 2020-ig 0,4–3,4 százalékos volt az éves átlagos infláció. Az idei év első tíz hónapjában viszont már 4,6 százalékot tett ki, ami még problémásabb, hogy július óta nagy sebességgel kezdett el gyorsulni:
Az infláció felfutása betett az eddigi alacsony kamatkörnyezetnek is, az MNB júniusban megkezdte a kamatemeléseket, amelyek a hiteleknél is előbb-utóbb megjelennek. Különösen igaz ez az elmúlt napokra, amikor alig több mint egy hét alatt 1,1 százalékkal 2,9 százalékra emelkedett az irányadó kamat szintje. A money.hu szakértői már korábban is figyelmeztettek arra, hogy példa nélküli drágulás jöhet a lakáshitelpiacon , a most csütörtöki újabb, 40 bázispontos jegybanki kamatemelés után pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy a rendkívül gyors jegybanki kamatemelés után – ha az irányadó kamat emelkedése beépül a hitelkamatokba – egy 20 millió forintos, 20 évre felvett lakáshitel törlesztőrészlete 15 százalékkal, 20 ezer forinttal is drágulhat majd ahhoz képest, ha az ügyfél a kölcsönt november elején fel tudta venni. Épp ezért a hitelközvetítő szakemberei szerint a kölcsönfelvételt tervezőknek minden egyes hét tolódás akár milliókkal is megdobhatja majd a hitel visszafizetendő teljes költségét, hiszen a hitelkamatok szinte napról napra drágulnak.
Jogszabály mondja ki, hogy 2021. januárjától minden online pénztárgépet üzemeltető kereskedőnek biztosítania kell vásárlói felé valamilyen elektronikus fizetési lehetőséget. A jelek szerint a szabályozástól megrettentek a kereskedők, s ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az országban a kereskedőknél működő bankkártya elfogadó, POS-terminálok száma az elmúlt egy évben közel negyedével nőtt, s megközelítette a 226 ezret, miközben a NAV legfrissebb adatbázisában a Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint csak 214,5 ezer üzemelő online pénztárgép szerepel.
A hazai bankkártya szakma legnagyobb rendezvényén, az IIR bankkártya konferenciáján ugyanakkor sokan úgy vélekedtek, nem a szigor, hanem a józan kereskedői érdek az, amely miatt a kereskedők bekötik a POS-készülékeket. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb felmérése szerint ugyanis a lakosság 80 százaléka már használ valamilyen elektronikus fizetési módot, közel harmaduk, 31 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy ha tehetné mindig elektronikusan fizetne.
Miután a labdarúgás (az amerikainak csak soccer) népszerűsége óriásit emelkedett az Egyesült Államokban, az NBC Universalnak (NBCU) nagy tervei vannak, így megtartotta közvetítési jogait a világ legnépszerűbb futball bajnokságára.
Az NBCU és a Premier League egy heves licitharcban további hat évvel meghosszabbította a jogokról szóló megállapodását, ezzel megelőzve az olyan riválisokat, mint például az ESPN vagy a ViacomCBS. Az NBC Sports állítólag 2,6 milliárd dollárt fizetett a liga megtartásáért, bár az NBC Sports elnöke, Pete Bevacqua a sajtó felé nem hajlandó részletezni a szerződés pénzügyi feltételeit.
Drasztikus kamatemelésektől lesz majd hangos év végén a lakáshitelpiac, miután a pénzpiaci kamatok olyan jelentősen emelkedtek a jegybanki kamatemelés miatt, hogy több futamidőre jelenleg olcsóbb a hitel kamata, mint a referenciakamat szintje.
A money.hu szakértői szerint a mostani piaci környezetben az eddigieknél is hosszabb időtartamra, a 20 évre vagy a futamidő végéig fixált hitelek irányába tolódhatnak el a lakáshitel-igénylések.
Miközben a hivatalos statisztikák szerint csúcson van a lakosság megtakarítása, továbbra is a mindenkori legalacsonyabb értéknek számító negyven százalékon áll azok aránya, akik rendelkeznek valamilyen pénzpiaci megtakarítással – derült ki az immár évtizedes múltra visszatekintő OTP Öngondoskodási Index-felmérésből.
Beszédes a vagyonkoncentráció mértéke, hogy miközben a lakossági vagyon fele a kimutatások szerint állampapírokban van, csak a lakosság hetede rendelkezik értékpapírszámlával.
A füstmentes világnap ötlete egészen 1971-re nyúlik vissza, amikor Arthur P. Mullaney, Massachusetts állam kormányzója arra kérte a lakosságot, hogy egy teljes napig ne gyújtsanak rá, és abból a pénzből, amelyet aznap cigarettára vagy egyéb dohányárura költöttek volna, támogassanak egy helyi iskolát.
Az ötlet sikeres volt, és 1976-ban már az Amerikai Rákellenes Társaság tolta a kezdeményezés szekerét, így több mint egymillió embert sikerült rávenni egy dohányzásmentes napra. Egy évvel később már valamennyi amerikai állam csatlakozott a kezdeményezéshez.
Rovataink a Facebookon