Soros cége állt az OTP októberi megtámadása mögött

2009.03.26. 21:52 Módosítva: 2009.03.26. 22:57
A PSZÁF közel félmilliárdos bírságot rótt ki a Soros Fund Management LLC-re, mert tavaly október 9-én megsértette a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó előírásokat. Mint ismeretes ez volt az a nap, amikor az OTP 22 százalékot esett egy a kereskedés végén érkezett megbízás miatt. Soros közleményében kijelentette, hogy nem ő adott megbízást az ügyletre és sajnálja a történteket.

A PSZÁF lezárta a vizsgálatot az október 9-ei OTP elleni támadásról. A piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt a Soros Fund Management LLC-t majdnem félilliárd forintra büntették. Ez a felügyelet történetének legnagyobb ilyen jellegű bírsága.

A Felügyeleti Tanács megállapította, hogy a cég megsértette a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírásokat. Az alapnak a bírságot a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül kell befizetnie a felügyelet számlájára.

Soros 675 ezer dollárt nyert

A PSZÁF szerint az ügyleten árbevételt mintegy 675 ezer amerikai dollárt nyert a cég, és a cselekmény tőkepiaci súlyának figyelembe vételével a bírságot ennek 400 százalékában határozta meg.

Az ügylet az OTP árfolyamában is észrevehető volt, amikor zárás előtt hirtelen több mint háromszázezer részvény zúdult a piacra, a bankpapírok értéke zuhanni kezdett. Az OTP részvények értéke majdnem 15 százalékot esett, a legnagyobb zuhanás az utolsó néhány percben történt.

A PSZÁF már másnap vizsgálatot indított az ügyben, mert spekuláációt sejtett a háttérben. A piacfelügyeleti eljárás arra irányul, hogy a jelzett részvényeladási megbízásokkal kapcsolatosan megvalósultak-e a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott piacbefolyásolás, árfolyam manipulálás elemei. Az OTP részvények ára az ezt megelőző szakaszban 4500-4900 forintos sávban mozgott, azonban a jelzett időpontban az aznapi forgalom 10 százalékának megfelelő, 3855 forint árfolyamú eladási ajánlat megkötése következtében az OTP részvények árfolyama 14,33 százalékot esett, ami megsértette az árfolyamváltozás limitjét.

OTP árfolyam
OTP árfolyam

A felügyelet az eljárásban azt állapította meg, hogy a megbízó a londoni székhelyű befektetési szolgáltató közreműködésével a BÉT-en 2008. október 9-én 14:53:42-kor 4700 forintos limitáron 200 ezer darab OTP törzsrészvény eladására adott megbízást, melyből a szabad szakaszban - jelentős árfolyamesés mellett - 14:53:12 és 16:06:39 között 74 ezer darab teljesült. A fennmaradó 126 ezer darabos pakett értékesítésére a 16:31:52-kor adott, további 125 ezer darabra vonatkozó eladási megbízás teljesítésével együtt 3855 forintos áron a tőzsdei kereskedés záró szakaszában került sor.

Az egyértelműen megállapítható volt, hogy a londoni székhelyű befektetési szolgáltató a 2008. október 9-i tőzsdei kereskedési nap zárószakaszában összesen 251 ezer darab OTP törzsrészvényt adott el és ez az eladás a záróárat 3855 forinton rögzítette, amely 9,29 százalékos negatív irányú elmozdulást, azaz árfolyamesést eredményezett.

Azt is megállapította: a londoni szolgáltató üzletkötője által 2008. október 9-én 16:59:53 és 17:01:29 között lefolytatott telefonbeszélgetésből kiderül, hogy a londoni székhelyű befektetési szolgáltató az OTP törzsrészvényeket kifejezetten short ügyletkötési technikával kívánta értékesíteni.

Piacidegen magatartás

Mi az a shortolás?

A shortolás lényege, hogy a tranzakcióban érintett részvénycsomag valójában nem kerül a shortoló kezébe, egy úgynevezett határidős ügylet köttetik. Aki esésre játszik, arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott időn belül adott árfolyamon el fog adni részvényt. Mondjuk, hogy az Xbank papírja ebben a pillanatban 100 forintot ér. A shortoló vállalja, hogy mához egy hétre elad egy részvényt 95 forintért. A részvény azonban akkor nincs a tulajdonában: ha az egy hét alatt a részvény ára 95 forint alá megy, akkor shortoló nyert, hiszen be tud vásárolni 95 forint alatt, míg a tranzakció másik oldalán álló vevő kötelezettséget vállalt a 95 forintos áron való vásárlásra.

A a Soros Fund Management LLC 2008. október 9-én 390 ezer darab OTP részvényt kért kölcsön a londoni székhelyű befektetési szolgáltató értékpapírkölcsönzési részlegétől, ezeket a részvényeket shortolta. A cserét zárás előtt hajtotta végre a társaság – olvasható a PSZÁF határozatában.

A társaság a kölcsönkért 390 ezer részvényre 2008. október 9-én felvett pozícióját egy ellenirányú (vételi) kötéssel másnap le is zárta, ami rövid idő ahhoz, hogy az ügylet gazdasági funkcióját betöltse, azaz a részvényárfolyam esésében fennálló kitettsége mellett rendszeres fix jövedelmet biztosítson a társaság számára. (Október 10-én a részvény záró ára 3600, legalacsonyabb ára 3277 forint volt.) A társaság részéről tehát nem volt indokolt, hogy az ügylet során úgy és olyan időben határozza meg instrukcióit (azt az árat, amelyen hajlandó volt a swap-ügyletek megkötésére), hogy a napi kereskedés során, a piaci szereplők által kiemelten figyelt zárószakaszhoz közel, illetve zárószakaszra koncentráltan, piaci áron nagymennyiségű részvényeladásra kerüljön sor a magyar piacon, majd az eladott részvényeket másnap visszavegye. A társaság instrukciói végrehajtásának piaci hatásaival tisztában volt.

Mivel a részvényswap ügylet részeként a zárószakaszt megelőzően, illetve a zárószakaszra időzített koncentrált nagymennyiségű "piacidegen" eladás (a részvények piacra öntése) a részvények (a kibocsátó) piaci megítélését illetően alkalmas a piaci szereplők számára félrevezető jelzés adására, illetve félrevezető azon befektetők számára, akik befektetési döntéseiket a záróárra tekintettel hozzák meg.

Soros: nem ő adott megbízást és sajnálja

Néhány órával ezelőtt értesültem arról, hogy a magyar Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete azt vélelmezi, hogy a Soros Fund Management LLC egyik kereskedője a szabályokkal ellentétes módon kötött üzletet – írja Soros György közleményében. A Soros Fund a vádakról két nappal ezelőtt értesült.

A magyar tisztviselők azt vélelmezik, hogy a kereskedő, az üzleti nap végén shortolta az OTP részvényét, majd a következő napon, oly módon fedezte az üzletet, amely ellentétes a kereskedés magyar szabályaival. Az üzletember leszögezi, hogy a Soros Fund Management együttműködik a magyar hatóságokkal, és egyúttal belső vizsgálatot indított. A vizsgálat eredményének ismeretében a Fund megteszi a megfelelő intézkedéseket. Azt is reméli, hogy a Fund alkalmazottja nem szegte meg az érvényes szabályokat.

Soros hangsúlyozza, hogy a Soros Fund Management működését már nem ő ellenőrzi. Az elmúlt évben visszavonult, és kizárólag a saját számlája üzletkötéseit irányítja. Azt is kijelenti, hogy ő személy szerint nem kötött volna üzletet az OTP részvényeinek árfolyamcsökkenésére, és sajnálja, hogy a Soros Fund Management ilyen üzletet kötött.

Nem először bírságolnak

Nem ez az első eset a válság kirobbanása óta, amikor a PSZÁF megbírságol valakit a a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt. Idén januárban a Cashline-t bírságolták meg kétmillió forintra, mert a Cashline november 20-án a BÉT-en a kereskedés záró szakaszában eladási ajánlatot vitt be 125 ezer darab OTP törzsrészvényre 2176 forintos limitáron, majd mintegy két perc múlva visszavonta az ajánlatot.

A PSZÁF megállapította: miután az eladási ajánlat regisztrálása és visszavonása alapján befolyásolta az MMTS kereskedési rendszer által folyamatosan számított, és tőzsdei kereskedők számára nyilvános indikatív ár mértékét, alkalmas arra, hogy hamis vagy félrevezető jelzéseket adjon az OTP részvények kínálati viszonyairól.

A Cashline felügyeletnek adott tájékoztatása szerint az ajánlat portfoliókezelt ügyfél részére szólt, s 12500 darabos ajánlatot szerettek volna rögzíteni, amiből elírás miatt lett 125 ezer darab, s ezt észlelve az ajánlatot visszavonták.