További Tőzsde cikkek
A tőzsdei árfolyamokra a legnagyobb hatást a nemzetközi tőkepiacok gyenge teljesítménye gyakorolta, de negatívan hatottak a BÉT forgalmára a hazai kisbefektetőket sújtó adószabály-változások, valamint a magyar nagyvállalatokat érintő hatósági szabályozások körüli viták és felvásárlási csatározások.
Fejlődött a technológia
Az éves jelentés szerint a legfontosabb tavalyi események közé tartozik, hogy 2000. február 18-án elindította a szabványosított opciós piacot, március 5-től az MMTS (elektronikus távkereskedési kommunikációs hálózat) rendszer segítségével külföldön kibocsátott és egy elismert értékpapír-piacra már bevezetett értékpapírokkal is lehet kereskedni.
A kifejezetten a származékos piacra kifejlesztett MMTS II. rendszert október 25-én vezették be. A tőzsde és a KELER között létrejött real-time (valósidejű) adatátadásnak köszönhetően a derivatív piac kockázatkezelése és elszámolási technikája is sokat fejlődött.
Fogyatkozó tőzsdetagok
A jelentés szerint 2000 végén már csak 42 tagja volt a tőzsdének, az egy évvel korábban nyilvántartott 52 tőzsdetaghoz képest. Többségük tagsága a befektetési szolgáltatási tevékenység megszüntetésével és az ügyfélállomány más tőzsdetagra való átruházásával szűnt meg. Tavaly év végén a részvényszekciónak 40, az állampapír szekciónak 24, a származékos szekció határidős piacának 29, opciós piacának 27 tagja volt.
Egyre kevesebb értékpapír
A tőzsdén forgó értékpapírok száma tavaly év végére 112-re csökkent az egy évvel korábbi 135-ről. Ebből a részvények darabszáma 66-ról 60-ra, az államkötvényeké 30-ról 29-re, a kincstárjegyeké 23-ról 10-re mérséklődött.
Csökkenő kapitalizáció
A BÉT kapitalizációja tavaly év végére 6.945,4 milliárd forintra mérséklődött az 1999 végi 7.305,8 milliárd forintról. Ezen belül a részvények kapitalizációja 4.144,9 milliárdról 3.393,9 milliárdra csökkent, a kincstárjegyeké 968,4 milliárdról 797,3 milliárdra mérséklődött, az államkötvényeké viszont 2.040,3 milliárd forintról 2.607,8 milliárdra növekedett.
A magyar börze teljes kapitalizációja a nemzeti össztermék (GDP) 57,8 százalékára csökkent az egy évvel korábbi 68,26 százalékról. A részvény-kapitalizáció a bruttó hazai termék 28,25 százalékát tette ki tavaly év végén az egy évvel korábbi 38,72 százalékkal szemben.
Az ágazati kapitalizáció szerint a távközlés vezet 33 százalékkal, a bankok és a kőolajfeldolgozás 12-12 százalékkal követik, a gyógyszeripar kapitalizációja 11 százalék, a vegyi alapanyag-gyártásé pedig 6 százalék volt tavaly év végén.
Több kötés, de csökkenő forgalom
Tavaly 1,63 millió kötés született a tőzsdén, ami némi emelkedés az egy évvel korábbi 1,47 millióhoz viszonyítva. Ennek döntő része, 1,61 millió részvényekre, 7.982 kárpótlási jegyekre, 2.385 államkötvényekre és 2.855 befektetési jegyekre született. Az átlagos napi forgalom két éve még 64,02 milliárd forint volt, ez tavaly 33,92 milliárd forintra esett.
Az azonnali piac forgalmából ágazatok szerint a távközlési részesedett a legnagyobb mértékben, 27 százalékban, ezt követte a kőolajfeldolgozás 21 , a gyógyszeripar 16 és a vegyi alapanyag-gyártás 12 százalékkal. A bankok részesedése 13 százalékot, az áramszolgáltatóké és a számítástechnikai cégeké pedig 1-1 százalékot tett ki.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
