Mi történne a tőzsdén, ha megtámadnák Irakot?

A NAPI Gazdaság által általunk megkérdezett elemzők szerint a kezdeti hatás negatív lehet a részvénypiacokra, a visszaesés azonban valószínűleg limitált lesz. Egy rövid, átfogó hadjárat és sikeres konszolidáció pedig mind az amerikai és európai gazdaságban, mind a tőzsdéken fellendülést hozhat.

10-20 százalékos olajáremelkedés?

Az elemzők egyetértenek abban, hogy az Egyesült Államok vezetői által egyre gyakrabban hangoztatott háború megindítása 10-20 százalékos emelkedést eredményezne az olajárakban (azért csak ennyit, mert a támadás lehetősége már most beépült az árakba).

A 30 dolláros olaj persze - az olajcégek kivételével - nem tenne jót a világgazdaságnak, ám hosszabb távon inkább egy kedvező forgatókönyvvel lehet számolni: a harcok gyors lezárulása és a rövid időn belül megvalósuló konszolidáció után Irak ismét korlátozás nélkül megjelenhetne készleteivel az olajpiacon.

Az iraki olaj lenyomná az árakat

Ráadásul ezzel párhuzamosan az iraki import is felszabadulna. Ez a helyzet elemzők szerint stabilan a jelenlegi szint alá küldhetné az olajárat, ami - egy háborús költségvetés jótékony hatásaival együtt - már segítséget nyújthat a gazdasági élénküléshez is.

A tőzsdén emelkedést hozna

A szokásos háborús helyzetre alkalmazott hüvelykujjszabály szerint háború kirobbanása tőzsdei emelkedéshez vezet, ám valószínűleg a jelenlegi ideges hangulatban egy Irak elleni támadás épp az ellenkező hatással járna - véli Miró József a Cashline elemzője.

A további hatás mind az amerikai, mind pedig az európai tőzsdéken attól függ, mennyire gyors és "problémamentes" a hadjárat. A visszaesés az elemző szerint limitált lehet és egy gyors siker a várható kedvező gazdasági hatás miatt stabil emelkedést okozna.

Majoros György, a Takarékbank elemzője szerint a piaci reakciók nagyban függenek attól, hogy egy az afganisztánihoz hasonló széles koalíció beavatkozásáról vagy egy csak az Egyesült Államok által végrehajtott akcióról lenne-e szó.

Az előbbi esetben nem kell nagyobb visszaeséstől tartani. Más a helyzet, ha nemzetközi tiltakozás vagy passzivitás mellett csak az USA által végrehajtott támadás valósul meg, ez éppen az ellenkező hatással járna és nem nyugtatná meg a tőkepiacokat.

A pesti börze a nyugalom szigete

A magyar részvénypiac a világ tőzsdéin tapasztalható jelentős ingadozásokhoz képest viszonylag kiegyensúlyozott maradt az utóbbi másfél hónapban. A korábbi tapasztalatoktól eltérően az a furcsa helyzet állt elő, hogy a Budapesti Értéktőzsde kisebb piaci volatilitást mutatott, mint fejlett nyugati társai.

Lényegében csak abban különbözött a mostani bessz a korábbiaktól, hogy elmaradtak - vagy korlátozottak voltak - a nagy alapok likviditásjavítást szolgáló eladásai.

Miró József szerint mindez a sokat hangoztatott konvergencia hatásnak köszönhető, vagyis az EU-csatlakozás közelsége teszi olyan ígéretessé a csatlakozásra legesélyesebb országok (Magyarország, Lengyelország és Csehország) papírjait, hogy a korábban már bevásárolt alapok inkább nem adják el őket.

A nagy alapkezelők főleg a fejlett piacokkal vannak elfoglalva, és a nagy ingadozásokat kihasználva zuhanó papírokból vásárolnak, hogy rövid távú nyereségre tegyenek szert.

Így a magyar tőzsdén a külföldi alapok nemcsak eladóként de vevőként sem jelentek meg. Mindezek alapján egyelőre továbbra is arra lehet számítani, hogy a BUX kisebb kilengésekkel, de alapvetően követi a vezető nyugati indexeket, s amennyiben egy gyors iraki háborút a fejlett piacokon fellendülés követ, az megalapozott, hosszabb távú növekedést hozhat a BÉT-re is.