Állami tőkeinjekciót kap az Erste

2009.02.27. 09:37 Módosítva: 2009.02.27. 09:43
Az osztrák Erste Bank, Közép-Európában a nagyságra második bankcsoport az UniCredit mögött, legföljebb 1,89 milliárd euró értékben részvényeket bocsát ki az osztrák állam számára, az ügyletet legkésőbb áprilisi végéig zárják, és legalább 400 millió euró friss tőkét bevon a tőkepiacról is, tőkemegfelelési mutatójának javítása miatt.

Az elsőbbségi részvényekben megtestesülő, különleges tőkerészesedést 100 százalékos névértéken fizeti vissza a bank a következő öt évben. Az elsőbbségi részvények nem forognak a tőzsdén, nem kapcsolódik hozzájuk szavazati jog, és nem átruházhatók. A bank pénteken megjelent közleménye arról is szól, hogy a bizonytalanság miatt idénre nem adható előrejelzés, miután tavaly az utolsó negyedben a csoport veszteséget szenvedett, és egész évben csökkent a profitja. Decemberben még az üzemi eredmény 10 százalékos növekedésében bíztak a mostani, 2009-es évre. A csoport magyar részlege tavaly kiugróan növelte eredményét.

A tavalyi utolsó negyedévről a teljes Erste csoport adó utáni vesztesége 603,4 millió euróvolt, a megnövelt kockázati tartalékolás, nagy kelet-európai arculatérték-leírások és befektetések átértékelése miatt. Egy évvel korábban, 2007 utolsó negyedében 336,8 millió eurós adózott eredménye volt a csoportnak. Ezzel tavaly egész évben az adózott eredmény kisebbségi részesedések nélkül 26,8 százalékkal 859,6 millió euróra csökkent a 2007-es 1,175 milliárdról. 2007-ben a 26 százalékkal nőtt a profit. Tavaly a kockázati tartalékolást több mint 100 százalékkal 1,071 milliárd euróra növelték 454,7 millióról. A nettó kamatbevétel – a kamatkülönbözet – 24,5 százalékkal 4,913 milliárd euróra nőtt, a nettó jutalékbevétel 6,1 százalékkal 1,971 milliárd euróra gyarapodott, de a sajátszámlás ügyletekből a nettó bevétel, gyakorlatilag a befektetések nettó hozama 67,3 százalékkal 114,7 millió euróra zuhant.

A csoport üzemi eredménye azonban tavaly 19,3 százalékkal 2,997 milliárd euróra nőtt, meghaladva a 15 százalékos vállalati előrejelzést.

Az Erste Bank magyar részlege valutaárfolyam-változás nélkül számolva tavaly 19,8 százalékkal 294,3 millió euróra növelte nettó kamatbevételét, mert tartós volt a hitelkereslet a lakossági üzletágban, írták a pénteken Bécsben megjelent beszámolóban. A nettó jutalékbevétel 7,4 százalékkal 130,7 millió euróra nőtt. A sajátszámlás ügyletek nettó bevétele 4,5 millió euróra csökkent 13,4 millióról. Az üzemi eredmény, szintén árfolyamváltozások nélkül, 18,6 százalékkal 205,7 millió euróra gyarapodott. Az adózott eredmény 43,1 százalékkal 109,5 millió euróra ugrott a 2007-es 76,5 millióról Magyarországon, kisebbségi részesedések nélkül. A kockázati tartalékolás csak kissé növelték, 69,1 millió euróra a 2007-es 59,7 millióról. A költség és az eredmény aránya 52,1 százalékra javult 54,4 százalékról.

A rekord méretű romániai bevásárlás, a BCR megszerzése után az Erste Bank nem tervez újabb nagy felvásárlást, habár Kelet-Európában továbbra is lehetségesek olyan felvásárlások, amelyekhez nem szükséges további tőkeemelés, mondták a csoportnál korábban. E stratégia jegyében az Erste Bank nemrég belépett az orosz piacra is: kisebbségi részesedést vásárolt az orosz Bank Center-Investben 2008. július elsejei hatállyal.

A román kormány 2005. decemberben hirdette ki győztesnek az Erste Bankot a Banca Comerciala Romana (BCR) 61,88 százalékára kiírt pályázat győzteseként. Az Erste Bank 3,75 milliárd eurót fizetett a legnagyobb román kereskedelmi bank, a BCR részesedéséért. A BCR 36,88 százalékát a román állam privatizálta, további 25 százalékát az EBRD és az IFC adta el. Ez a legnagyobb összeg, amelyet osztrák cég valaha is fizetett kelet-európai felvásárlásért.

Az Erste Bank működési területét Ausztrián kívül az 1990-es évek második fele óta alakította ki, ez jelenleg Csehországot, Szlovákiát, Magyarországot, Horvátországot, Szerbiát, Romániát, tavaly január óta Ukrajnát, tavaly április óta Boszniát öleli fel, és most már csekély jelenléttel Oroszországot is.