Az EU nem ad pénzt
További Világ cikkek
Az Európai Unió vezetői visszautasították a kelet-európai országok által kért többmilliárd eurós mentőcsomagot a vasárnapi rendkívüli csúcstalálkozón. José Manuel Barroso, az európai bizottsági elnöke azonban hozzátette, hogy egyik országot sem hagyják meginogni, de egyénileg segítenek a tagállamoknak.
A kelet-európai régió új tagállamai már az ülés előtt összeültek, hogy egységes álláspontot alakítsanak ki. A legfontosabb megállapításuk azt volt, hogy az EU kezeljen mindenkit egyenrangúnak, ne legyen különbség a régi és az új tagállamok között. A csúcsértekezlet témája a gazdasági és pénzügyi válság elleni fellépés tapasztalatai és lehetőségei volt.
Gyurcsány Ferenc még a találkozó előtt azt mondta, hogy nem engedhetik meg, hogy egy gazdasági vasfüggöny húzódjon Európán keresztül, márpedig ha a vasárnapi EU-csúcs nem mutat szolidaritást, hogy az egész uniót kivezesse a válságból, akkor ez lesz. Magyarország miniszterelnöke azt is hangsúlyozta, hogy a pénzügyi válság a szegényebb, kelet-európai országokat érinti legsúlyosabban. Éppen ezért egy 190 milliárd euró értékű stabilizációs és integrációs programot kezdeményezett a válság leküzdésére.
A program célja, hogy pénzt biztosítson az országoknak, megerősítse a bankokat, átalakítsa a vállalatok és magánemberek rövit lejáratú hiteleit, illetve közvetlenül segítse a reálgazdaságot beruházásokkal, hitelekkel. Azt is fontosnak tartotta, hogy az egyes bankoknak adott támogatásnak ki kell terjednie a kelet-európai régióban lévő leányokra is. Gyurcsány Ferenc azt is mondta, hogy könnyíteni kellene az euróbevezetés feltételein például azzal, hogy az aspiránsoknak ne kelljen két évet tölteni az euró előszobájának tartott ERM II-ben. Húsz éve ez a legnagyobb kihívás, amivel az EU-nak szembe kell néznie: akkor politikailag kellett, most gazdaságilag kell egységes Európát teremteni.
Uniós tisztviselők azonban azt mondták, hogy Budapest erkölcsi támogatásra számíthat, új segélyekre nem - ezzel arra a 25 milliárd eurós csomagra utaltak, melyet pénteken jelentett be a Világbank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Európai Beruházási Bank (EIB). A hitelprogram célja fölerősíteni a térségben a bankokat, hogy felpörögjön a kölcsönzés a vállalatok, a kis és a közepes vállalkozások számára.
De nem csak a magyar miniszterelnök szólalt fel a régió országainak védelmében. A lengyel európai ügyekért felelős miniszter azt mondta, hogy a régi EU-tagoknak egyenlőként kell bánnia az új tagokkal. "Senki ne prédikáljon nekünk, hogy milyen stabilitási szabályokat kell megtartanunk, mert néhány régiós állam gazdasága sokkal stabilabb, mint néhány eurózónán belüli országé – mondta Mikolaj Dowgielewicza DPA-nak adott interjújában. A miniszter sajnálja, hogy pénzügyi válság megoldásán dolgozó G20-as találkozón nincs képviselete a régiónak.
A luxemburgi miniszterelnök, aki az euróövezeti pénzügyminiszterek csoportjának elnöke azonban kijelentette, hogy nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni az euró bevezetésének feltételeit. Fredrik Reinfeldt svéd kormányfő egyetértett abban, hogy a régi tagállamoknak be kell vonniuk a válságkezelésbe bankjaik kelet-európai leányait is. Ezzel a nyugati EU-tagok megmutatnák, hogy a keleti új tagállamokat "nem hagyják lehetőségek nélkül", és hozzájárulnak ahhoz, hogy cégeik versenyképesen, új munkahelyeket teremtve illeszkedjenek vissza a gazdaságba.
Az Eu azonban nem hajlandó eurómilliárdokkal kisegíteni a kelet-európai régiót - ezt Angela Merkel német kancellár jelentette ki a sajtónak. "Az országok teljesen különböző helyzetben vannak, nem hasonlíthatjuk össze Szlovákiát és Szlovéniát Magyarországgal". Ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy egyenként segítenek az országokon. Magyarországgal megmutattuk, hogy segítünk a tagállamoknak, és a jövőben is ezt fogjuk tenni, nemzetközi intézményeken keresztül - idézi a kancellárt a Wall Street Journal. Az uniós vezetők végül elfogadták a német érvelést.
A csúcstalálkozón megegyeztek abban, hogy visszaszorítják a protekcionizmust, mely segíthet ugyan a nemzeti gazdaságnak, de árthat más tagállamoknak – írja a Reuters. Bár a kelet-európai régió tagállamai gyors lépéseket sürgettek, már a találkozó előtt látható volt, hogy nem itt fognak megoldást találni a problémákra.
A mostani EU csúcs volt az utolsó nagyszabású találkozó a G20-ak áprilisi londoni ülése előtt. A fejlett ipari hatalmakat és a legnagyobb feltörekvő gazdaságokat tömörítő G20-as csoport valószínűleg április 2-án ül össze, a fő napirendi pont a szükséges gazdasági lépések megvitatása lesz. November közepén volt az előző találkozójuk, akkor a pénzügyi rendszerek nemzetközi szabályozásában folytatandó együttműködésről, a stabilizációt szolgáló további lépések szükségességéről fogadtak el akciótervet. Elutasították a protekcionizmust és jobban átgondolt pénzügyi szabályozást ígértek. Arról is döntöttek, hogy március végéig kell kialakítaniuk az új irányvonalakat, melyet a londoni csúcson vitatnak meg.
Áprilisban lesz még egy csúcs az amerikai elnök és az EU vezetői között - jelentette be a cseh miniszterelnök. Mirek Topolanek arról tájékoztatta az uniós vezetőket, hogy Barack Obama elfogadta a meghívását április 5-re Prágába.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
