Vendel
5 °C
20 °C

Egy OTP-t sem ér a General Motors

2009.03.19. 10:12
Fél évvel ezelőtt, szeptember 15-én ment csődbe a Lehman Brothers, amire októbertől általános pénzpiaci, majd az abból lett globális gazdasági válság következett. Bár a New York-i tőzsde DJIA-indexe hat hónap alatt csak harminc százalékot esett, a válság legnagyobb veszteseinek számító amerikai cégeket ma már könnyebb lenne felvásárolni, mint a magyar tőzsde legerősebb vállalatait.

Tavaly szeptember 15-én, a Lehman Brothers csődjének bejelentése után 10 917,5 ponton zárt a New York-i tőzsde Dow Jones Industrial Average (DJIA) elnevezésű indexe, ötszáz ponttal alacsonyabban, mint az előző kereskedési napon.

Az index egy hónap alatt 9000 pont alá süllyedt, aztán március 16-án, félévvel a válság kirobbanása után 7216,97 ponton fejezte be a napot (sőt március elején 7000 pont alatt is járt). Hat hónap alatt tehát a harminc vezető ipari részvény alkotta tőzsdeindex értékének az egyharmada kopott el, de a válság természetesen az index egyes összetevőire eltérően hatott.

Mellényzsebből

A legnagyobb mélypontokat a DJIA-ban jegyzett egyetlen autóipari cég, a hetvenhét évig a világ legnagyobb autógyárának számító, de az elsőségét eladásainak tizenegy százalékos csökkenése miatt éppen tavaly, a válság hatására elveszítő General Motors (GM) járta meg az elmúlt hat hónapban. Az 1925 óta a DJIA-kosárban levő cég papírjainak árfolyama többször is több évtizedes mélypontra zuhant, a legmélyebben 1,27 dolláron járt, ami hetvenöt éves negatív rekord volt.

Mi az a DJIA?

A Dow Jones Industrial Average (DJIA) tőzsdeindexet harminc multinacionális cég részvényeinek árfolyama alakítja, a társaságok között szerepel a Citigroup, a General Electric (GE), a General Motors, a Boeing, a Coca-Cola, az American Express, az IBM, az Intel, a JP Morgan, a Microsoft, a McDonald's és a Wal-Mart. A legrégebben, 1907 óta a GE a részvénykosár tagja, míg a legfrissebb szereplő, tavaly szeptember óta, a Kraft Foods (amely az AIG-t váltotta).

A DJIA-t 1896 óta számolják, a 100 pontos szintet 1906 januárjában érte el. 1929. szeptember 3-án 381,17 ponton állt, amikor kirobbant a gazdasági világválság, ezután 1932 júliusára 41,22 pontra esett, és a válság előtti szintjét csak a második világháború után érte el ismét. 1966-ban már csak 5 pontnyira volt az 1000-es lélektani határtól, de azt hektikus hullámzás után csak 1972-ben lépte át. A kilencvenes évek közepén hatalmas száguldásba kezdett: 1995-ben a négy- és az ötezres, 1997-ben a hét- és a nyolcezres, 1999-ben a 10 és a 11 ezres limiteket döntötte meg. A csúcsot 14 164,53 ponton érte el 2007 októberében.

Mivel a cégnek jelenleg 610,5 millió darab részvénye forog közkézen, úgynevezett kapitalizációja – tehát a részvényszám és záróár szorzatából kapott piaci értéke, vagyis az az összeg, amennyiért az összes, tőzsdére bevezetett papírját fel lehetne vásárolni – akkor mindössze 775,3 millió dollár volt. Ez az érték azóta némileg emelkedett: március 16-i záróára 2,52 dollár, így tőzsdei értéknek is hívott kapitalizációja 1,538 milliárd dollár.

Ez a másfél milliárd dollár több szempontból is elenyészőnek mondható. Egyfelől árfolyama tavaly szeptemberben még tizenkét dollár fölött, a múlt év elején huszonöt dollár közelében volt, vagyis a válság kirobbanása előtti kapitalizációja 7,4 milliárd dollár, a múlt év eleji több mint tizenötmilliárd dollár volt.

Másfelől a világ 793 leggazdagabb emberének – ha hinni lehet a Forbes listájának, ennyien vannak a dollármilliárdosok – az átlagos vagyona hárommilliárd dollár, vagyis fejenként kétszer vehetnék meg a GM-et. Az éllovasoknak pedig végképp zsebpénz lenne az autógyár ára: például a listavezető Bill Gates negyvenmilliárd dollár körüli vagyonának ez mindössze nagyjából három százaléka.

Nálunk sem lenne nagyágyú

És még látványosabb az autógyártó összeesése, ha megnézzük, mire lenne elég a GM kapitalizációja a budapesti értéktőzsdén. A mostani tőzsdei értéke – a jegybank március 16-i, 230,76 dolláros hivatalos devizaárfolyamával számolva – forintban 354,9 milliárdra tehető, a március eleji mélypontján a kétszázmilliárd forintot sem érte el. Ennél a pesti tőzsde négy vezető részvényének, a BUX-kosár számításában összesen több mint kilencvenszázalékos súllyal szereplő Richternek, Molnak, Magyar Telekomnak és OTP-nek egyaránt nagyobb a kapitalizációja.

A legnagyobb kapitalizációjú cég a Mol: a 104 518 484 tőzsdére bevezetett papírja a hétfői, 8950 forintos záróáron számolva összesen 935,4 milliárd forintot ér. A legnagyobb forgalmú – bár a részvényindex számításánál csak negyedik legnagyobb súlyú – részvényből, az OTP-ből 280 000 010 darab van bevezetve a tőzsdére, ami az 1612 forintos március 16-i záróáron számolva 457,8 milliárd forintos kapitalizációt jelent (az olajcég részvényeinek csak kevesebb, mint fele forog a tőzsdén, míg az OTP-nél ennek a közkézhányadnak az aránya meghaladja a 70 százalékot, így a tőzsdei kapitalizáció nem egyenlő a cég teljes piaci értékével).

A BUX-kosárban legnagyobb súlyú Richter kapitalizációja 18 637 486 darab részvénnyel és 25 450 forintos záróárral 474,32 milliárd forint,
az 1 042 745 615 darab részvényt tőzsdére bevezetett és a hétfőt 530 forinton záró Magyar Telekom kapitalizációja 552,65 milliárd forint volt.

Félév alatt lefeleződött

A négy vezető részvény – úgynevezett blue chip – összesesített kapitalizációja így 2420,17 milliárd forint, ami nagyjából az egytizede az éves magyar GDP-nek. Bár ez első hallásra soknak tűnik, korántsem az: a múlt évet még 2925,8 milliárdos összesített kapitalizációval zárták, vagyis két és fél hónap alatt ötszázmilliárdot esett a tőzsdei értékük.

Tavaly szeptemberben, a válság kirobbanása előtt az összesített kapitalizációjuk meghaladta a 4700 milliárd forintot. Vagyis a négy nagy értéke félév alatt a felére csökkent (ezen belül az OTP-é nagyjából negyedére, a Richter viszont csak bő húsz százalékot veszített).

A General Motors azonban a lefeleződött kapitalizációjú pesti tőzsdén is csak az ötödik legnagyobb részvény lenne – ha a kapitalizáció szerint rangsorolunk –, sőt történelmi mélypontján a most 156 milliárdos tőzsdei értékű Elműnél sem ért sokkal többet. Érdekes, hogy bármennyire is a pénzügyi szektorból indult a globális válság, a DJIA-indexben levő pénzintézetek kapitalizációja nem esett olyan kritikus szintre, mint General Motorsé.

A legnagyobb nagyon kicsi lett

Van viszont nagyobb vesztese is – a talpon maradt cégek között – a válságnak, mint a detroiti autógyártó. Igaz, az AIG már nincs benne a DJIA-kosárban, de egészen a múlt év őszéig benne volt, így érdemes figyelembe venni az eredményeit. Az AIG ráadásul még nagyobbat is bukott, mint a General Motors.

Részvényeinek árfolyama és így tőzsdei értéke tavaly szeptember óta 95,9 százalékot esett, járt 33 centen is – utolsó záróára 83 cent volt –, míg kapitalizációja 1,35 milliárd dollár. Ez nagyjából 310 milliárd forintot tesz ki, vagyis a Mol kapitalizációja nagyjából háromszor, a Magyar Telekomé csaknem kétszer, de még a sokat szenvedett OTP-é is másfélszer több (részvényeinek mélypontján csak 123 milliárd forintnyi dollár volt az AIG tőzsdei értéke).

Az autógyár azonban ezzel együtt is az egyetlen olyan tagja a New York-i részvénykosárnak, amelyik nem lenne listavezető a pesti tőzsdén. A DJIA-indexből a második legkisebb az Alcoa kapitalizációja, de még az ő 4,91 milliárd dolláros – a tavaly szeptemberi húsz százalékára esett – piaci értéke is 1129 milliárd forintnak felel meg.

Nem estek elég nagyot

A Bank of America például csaknem negyvenmilliárd dollárt, az American Express 14,8 milliárd dollárt, de még a szeptember óta piaci értékének kilencven százalékát elveszítő Citigroup is 12,8 milliárd dollárt ér. Azzal viszont, hogy kapitalizációja hat hónap alatt tizedére csökkent, a Citigroup a legrosszabbul teljesítő cég, a General Motors értéke ugyanakkor csak 79,1 százalékkal csökkent, aminél az Alcoa is rosszabb eredményt ért el.

Tavaly szeptember óta egyébként mindegyik DJIA-részvény értéke csökkent, a legkisebb mértékben az így legnagyobb kapitalizációjúvá előlépett Exxon Mobilé. Értéke meghaladja a 330 milliárd dollárt, és ez csak 13,3 százalékkal kisebb, mint tavaly szeptemberben volt. A harminc cégből csak kettő van, amelyik éves, féléves vagy negyedéves visszatekintésben pozitív eredményt tud felmutatni: a gyógyszeriparban érdekelt Merck-részvények árfolyama 0,1 százalékkal, az IBM-é 9,9 százalékkal volt magasabb a március 16-i záráskor, mint negyedévvel korábban.