Előd
7 °C
16 °C

Külön segélycsomag az eurózónának?

2009.03.23. 08:00

Meglehetős káosz alakult ki akörül, hogy létrehozott-e az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) egy külön alapot a nehéz helyzetbe került eurózóna-tagországok - Görögország, Írország, Portugália - szükség szerinti kisegítésére. Otto Bernhard, Angela Merkel kancellár CDU-jának vezető pénzügyi szakértője pénteken azt nyilatkozta a Reutersnak, hogy az Ecofin legutóbbi tanácskozásának résztvevői megállapodtak az eurózónán belüli pénzügyi támogatás fő alkotóelemeiről.

A gazdagabb országok hozzájárulásaiból feltöltenek egy tartalékkeretet, amelyből a bajba került eurózónatagok hívhatnak le forrásokat. Bernhard szerint az alap az ECB-ben már rendelkezésre is áll, lehetővé teszi, hogy a bank akár 24 órán belül cselekedjen, ha erre szükség van. Peer Steinbrück német pénzügyminiszter szintén pénteki sajtótájékoztatóján viszont ködös választ adott arra a kérdésre, mit tud az eurózóna-segélyalapról. Nem tudom megerősíteni, hogy az Ecofin ilyen döntést hozott volna - mondta, hozzátéve, hogy a közös európai valutát használó országok egyikének sincsenek fizetési nehézségei. Abban a valószínűtlen esetben, ha ez mégis bekövetkezne, az eurózóna kész a megfelelő cselekvésre.

Írország, amely Berharnd szerint a legrosszabb helyzetben van a térségen belül, tagadta a segélyterv létezését. A pénzügyminiszterek semmiféle eurózónás támogatási csomagról nem tárgyaltak - nyilatkozta egy ír rádiónak Micheal Martin miniszterelnök péntek délelőtt. Görög kollégája, Kosztasz Karamanlisz szintén tagadta az alap tervét és határozottan állította, hogy Athénnek nincs szüksége mentő csomagra.

Sok volt a részlet

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke azt mondta újságíróknak, hogy nincs tudomása ilyen Ecofin-döntésről, és az ECB szintén tagadta az eurózóna-segélyalap létét. A heves tiltakozás hitelét ugyanakkor csökkenti, hogy Bernhard nagyon precízen, részleteket említve beszélt a programról. Említést tett például egy úgynevezett quid pro quo megállapodásról a vállalati adók terén, ami azt jelentené, hogy Dublin a segítségért cserébe emelné a cégek alacsony közterheit. Berlin évek óta bírálja Írországot a kedvező adók miatt, amelyek elszívják a tőkét más országoktól. Ilyen "csere" lehetőségéről az ír sajtó is cikkezett az elmúlt időszakban, ám az ír pénzügyminiszter még a múlt héten is azt hangoztatta, hogy országa kitart a kedvezményes adózás mellett.

Az eurózónán belüli segítség lehetőségét korábban Joaquín Almunia, az EB pénzügyi biztosa sem zárta ki. Szakértők is aggasztónak tartják, hogy a mélyülő válság miatt egyes eurózónatagok növekvő költségvetési deficittel és államadóssággal küszködnek, ami megnövelte államkötvényeik kockázati felárát az erős tagállamokéval szemben. Az alapot tagadó ECB-bejelentés után újra nőtt ez a rés és az euró majdnem egy centtel gyengült a dollárral szemben.