Orsolya
7 °C
17 °C

A sajtóban keménykednek a G20 résztvevői

2009.04.01. 15:24 Módosítva: 2009-04-01 15:25:03
Már majdnem mindenki megérkezett Londonba, meg is kezdődtek a kétoldalú egyeztetések a gazdasági és politikai vezetők között. Este vacsora lesz, holnap a tényleges csúcs. Egyelőre mindenki mondja a magáét és a sajtóban üzenget az ellenérdekelt félnek.

Ma már megkezdődnek a tárgyalások a G20 csúcson. Először csak kétoldalú egyeztetéseken vesznek részt a politikusok. Barack Obama például Gordon Brown brit miniszterelnöknél volt munkareggelin szerdán, de a nap folyamán találkozik az orosz és a kínai állami vezetőkkel – írja a Bloomberg.

Nagyszabású tervek

A mai munkavacsora után (melyen Jamie Oliver készíti el a menüt), holnap már az összes résztvevő tárgyalóasztalhoz ül. Az azonban továbbra is kétséges, hogy lesz-e kézzelfogható eredménye a csúcsnak.

A résztvevők mindenesetre nagy ambíciókkal érkeztek a helyszínre. Barack Obama például két ponton szeretne mindenképpen előrelépést: összehangolt fellépést a rcesszió ellen, hogy a gazdaság megint növekedésnek induljon, illetve a mély és átható intézményi reformokat szorgalmaz.

Parázs viták

Az EU-tagok azonban elutasítják azt az amerikai követelést, hogy pumláljanak még több pénzt a gazdságba. De a pénzügyi intézmények reformja is kútba eshet, hiába fenyegetőzött Nicolas Sarkozy francia elnök, hogy kisétál a csúcsról, ha nem fogadnak el komoly szabályokat. Sarkozy több hatalmat adna az IMF-nek és egy (fekete)listát tenne közzé az adóparadicsomokról, hogy szégyenítsék meg őket, ha nem tesznek eleget a banktitok elleni küzelemnek. Ez utóbbi azonban néhány fejlődő országnak nem tetszik. Sőt, olyan ötletek is vannak, melyek pont a válságra hivatkozva bátorítanák az offshore- és adóparadicsomokat.

Franciaország és Németország ki is jelentette, hogy nem elégedett a nyilatkozattervezettel, és arra figyelmeztettek, hogy nem fogadnak el "hamis kompromisszumokat".

Közben mindenki megfogalmazza a maga kívánságát a csúccsal kapcsolatban. A pápa nyílt levelében arra szólította fel Gordon Brownt, hogy ne felejtse el Afrikát. A pápa megjegyezte, hogy a G20-on csak Dél-Afrika képviselteti magát, pedig Afrikában szenvednek a legtöbben a krízis hatásaitól.

Gordon Brown számára amúgy is döntően fontos a csúcs, népszerűségét kikezdték a válság elleni lépések. A találkozó jó lehetőség arra, hogy helyreállítsa megtépázott tekintélyét.

Jan Randolf, a Global Insight elemzője szerint nem valószínű, hogy a csúcstalálkozó képes felnőni a felhajtáshoz, ami körülveszi. Majdnem biztos, hogy a nagyszabású tervekből semmi nem lesz. Arról lehet megegyezés, hogy szigorítsák a pénzügyi szabályokat, de ennek gyakorlatba való átültetése még évekig tarthat.

Ki, mit akar?

A BBC Online összeállításából megtudhatjuk, melyik ország milyen állapotban van, és mit tett eddig a válság leküzdésére.

Argentína

Dél-Amerika egyik legnagyobb gazaságának már a válság előtt is voltak gondjai. A gazdaság túlfűtött volt, felpörgött az infláció, az adóbevételek azonban estek, mert a globális élelmiszerválság miatt a farmerek csak olcsón tudták eladni termékeiket. Cristina Fernandez elnök 2007-ben került hatalomra, államosította a nyugdíjrendszert és több céget.

Ausztrália
Hosszú gazdasági stabilitást tudhatnak maguk mögött az utolsó recesszió, 1991 óta, leginkább Kína és India fejlődésének köszönhetően. Ugyanakkor őket is elérte a 2008-ban kirobban pénzügyi válság. A bányászati cégeik kénytelenek visszafogni költségeiket, a kormány 42 milliárd ausztrál dolláros (26,5 milliárd dollár) ösztönzőcsomagot fogadott el.

Brazília

Latin-Amerika legnagyobb gazdasága egyben a világ legnagyobb csirke-, marha-, kávé- és narancsexportőre. Keményen érintette az élelmiszerválság és a csökkenő kereslet. A brazil valuta és a tőzsde is erősen visszaesett, miután a külföldi befektetők kivonultak az országból. Luiz inacio Lula da Silva elnök szólal fel a leghatározottabban a protekcionizmus ellen. Azt reméli, hogy a G20 nagyobb szerepet biztosít a feltörekvő országoknak a világgazdaságban.

Kanada

A Naftának köszönhetően a kanadai gazdaság erősen kötődik az amerikaihoz, melybe exportjuk kétharmada irányul. Itt is problémák vannak például az autóiparban, melynek megoldására az Egyesült Államoktól próbálnak ötleteket kölcsönözni, hasonló eredménnyel. Kanada banki szektora azonban sokkal jobb állapotban van, mint szomszédjáé, kevesebb a rossz hitel. Februárban egy 40 milliárd kanadai dolláros (32 milliárd dollár) ösztönzőcsomagot fogadtak el.

Kína

A válság a kínai gazdaságnak is betett, az exportot például igen érzékenyen érintette, a korábban a városba költözött munkások milliói tértek vissza falujukba, miután bezárt a gyár, ahol dolgoztak. A kínai bankok egyáltalán nem éreztk meg annyira a válságot, mint a világ többi részén. A növekedés is viszonylag nagy maradt. Kína ötltete a G20-ra, hogy a dollárt egy másik valuta váltsa fel a világkereskedelemben.

Franciaország

A G20 országok közül eddig csak Franciaországban voltak tüntetések a válság miatt, januárban milliók vonultak az utcára. A kormány azóta 26 milliárd eurót költött a gazdaság erősítésére. Franciaország ugyanakkor hivatalosan még nincs recesszióban. Nicolas Sarkozy kiemelten támogatná a francia ipart, főként az autógyártókat. Ez feldühítette az európai kormányokat, és protekcionizmussal vádolták.

Németország

Az ország gazdaságát nagyon keményen érintette a válság, az előrejelzések szerint a növekedés 2,5 százalékot csökken. Az exportorientált gazdaság ugyanis erősen fögg a többi országtól. Februárban 50 milliárd eurós ösztönzőcsomagot fogadtak el, Angela Merkel kancellár pedig kijelentette, hogy az ország erősebben fog kijönni a válságból, mint amilyen volt. A kancellár arra figyelmeztette a G20 résztvevőit, hogy nem avatkozik bele a gazdaságba mielőtt látná a mostani csomag hatását.

India

Az ország gazdasági növekedése is jobban csökken a vártnál. A gazdaság ötödét adó mezőgazdaság erős visszaesést mutatnak, az autógyárak, köztük a Tata is erősen visszaestek a kereslet csökkenése miatt. India szerint globális ösztönző csomag nélkül a gazdasági növekedése még erősebben visszaeshet.

Indonézia

Az ország eddig profitált a globalizációból, a kereslet visszaesése miatt most azonban jelentősen csökken a gazdasági növekedés. A kormány hatmilliárd dolláros ösztönzőcsomaggal próbál segíteni, de jelentős külföldi adósság miatt pénzügyi gondjai lehetnek. Elemzők szerint a kormány nem tesz meg mindent a korrupció visszaszorítására, ami elriaszthatja a befektetőket.

Olaszország

Az eurózóna harmadik legnagyobb gazdasága az elsők között volt, mely hivatalosan is recesszióba került. Emellett az elsők között volt, mely gazdaságösztönző csomagot fogadott el, Silvio Berlusconi kormánya 80 milliárd euróval segítené ki a gazdaságot.

Japán

A kormány bevallása szerint a második világháború óta a legnagyob válságot éli át az ország. Az országot mélyebben érinti a válság, mert szinte valamennyi exportcikke iránt visszaesett a kereslet az autóktól az elektronikus cikkekig. Taro Aso miniszterelnök gazdasági ösztönzőcsomagot próbál elfogadtatni, de ezt megakadályozhatja egyre növekvő népszerűtlensége.

Mexikó

A mexikói gazdaság annyira össze van nőve az amerikaival, hogy amikor a Wall Street tüszent, Mexikót az intenzívre küldik - tartja a mondás. A Nafta miatt az export 85 százaléka az Egyesült Államokba irányul. Januárban ezrek vettek részt a Felipe Calderon kormánya elleni tüntetésen.

Oroszország

Erősen érinti a gazdaságot az olaj árának zuhanása, recesszió és államháztartási hiány várható az országban. Emelkedik a munkanélküliség, a kormány milliárdokat költött a rubel védelmére, tüntetések voltak Vlagyivosztokban.

Szaúd-Arábia

Az egyedüli OPEC-ország a G20-ban. Mivel a gazdasági visszaesés miatt kevesebb olajra van igény, ráadásul az olaj ára is csökken, 3,1 százalék lehet az államháztartási hiány a tavalyi 22,8 százalékos szufficit után. Abdullah király leváltotta a jegybank elnökét.

Dél-Afrika

Afrikai legnagyobb gazdasága, egyedül képviseli a kontinenst a G20-ban. A növekedés tíz év óta most először lassul. Ők is attól félnek, mint Brazília, a gazdagabb országok protekcionizmusától.

Dél-Korea

Attól félnek, hogy a visszaesés miatt megismétlődik a 1997-98-as ázsiai válság. A kormány 10,9 milliárd dolláros ösztönzőcsomagot fogadott el.

Törökország

Egyrészt próbálja felgyorsítani EU-csatlakozását, másrészt azon az állásponton vannak, hogy a válságot a fejlett, nem a fejlődő országok okozták. Az elmúlt hónapokban 3,75 százalékkal vágták az alapkamatot, de még így is elég magas maradt, 13 százalékos. A török líra 25 százalékot veszített értékéből 2008-ban. Nem sikerült megegyezni az IMF-el egy kölcsönről.

Egyesült Királyság

Az IMF szerint 2,8 százalélkot esik a gazdasági növekedés, a Bank of England 0,5 százalékra vágta a kamatot, a munkanélküliség 1997 óta nem volt ilyen magasan. A bankszektorban lévő problémák miatt a kormány több pénzintézetet kisegített, részben államosított. A gazdaság nem bírna el még egy ösztönző csomagot, sokan már 11 százalékos államháztartási hiánytól tartanak.

Egyesült Államok

Itt kezdődött minden probléma a suprime piacok válsága miatt. A Fed majdnem nulláig vágta vissza a kamatot, az állam százmilliárdokat költ bankok és iparágak megmentésére, de csak egyre több a probléma, a munkanélküliség pedig 1992 óta nem volt ilyen magas. Barack Obama elnök a G20 előtt kijelentette, hogy a többi országtól is elvárja, hogy kivegye részét a világgazdaság talpraállításában.

Európai Unió

A 27 tagállamból 16-ban euróval fizetnek. Az államok gazdasága igen különböző, az eurózóna gazdasága szeptember óta van recesszióban, és előreláthatóan 1,9 százalékkal esik 2009-ben. A munkanélküliség az eurózónában tavaly 7,5 százalék volt, 2010-re 10 százalék felettit várnak. Az eurózóna kamata 2 százalék. A legrosszabban teljesítő ország Lettország, 10 százalékos gazdasági eséssel.