Lukács
7 °C
22 °C

Válságkezelő csomagok sora a régiónkban

2009.04.14. 07:53
A térségbeli országok gőzerővel hozzák a gazdasági-pénzügyi válság elmélyülése elleni intézkedéseket. A szlovákok a minisztériumi kiadásokat levágják, csökkentik az szja-terhet, gyorsítják az áfa-visszatérítést, a lengyelek részleges fizetés bevezetésével mentik a munkahelyeket, a csehek tb-járulékot csökkentenek.

A román kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megállapodott az országnak nyújtani tervezett 20 milliárd eurós rendkívüli hitelkeret feltételeiről. A forrást az IMF, az EU és néhány további pénzintézet adja össze, az igénylőlevelet ma küldik el a Valutaalaphoz, amelynek igazgatótanácsa május 4-én dönt a megállapodásról. Románia vállalta, hogy költségvetési hiánya nem lépi át a GDP 4,6 százalékát - ezt a követelményt az IMF annak figyelembevételével szabta meg, hogy az ország GDP-jének 4 százalékos visszaesésével számol 2009-ben. Szakértők szerint ez lehetővé teszi a még mélyebb recesszió megelőzését, ugyanis ennek köszönhetően nem kell agresszíven csökkenteni az állami kiadásokat és emelni az adókat, ami szűkítené a belső keresletet.

Emil Boc román kormányfő szerint az IMF-hitel megelőző jellegű, a pénzt a központi bank tartalékainak feltöltésére, a lej árfolyamának szükség szerinti támogatására és a hiteláramlás újraindítására fogják fordítani. Románia az EU egyik leggyorsabban növekvő gazdasága volt tavaly, ám ezzel egyidejűleg az egyik azok közül is, amelyeket a legnagyobb mértékben fenyeget a pénzügyi válság, mivel erősen kiszolgáltatott a külföldi tőkebeáramlásnak. A vállalatok költekezését és a lakosság fogyasztását az elmúlt években megkönnyítették a külföldi valutában felvett olcsó hitelek, a laza fiskális politika miatt gyorsan emelkedtek a bérek, végül viszont krónikusan nagyra nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya. Bukarest decemberben még azt ígérte, hogy minden aggasztó jel ellenére úrrá lesz a helyzeten, csökkenti a büdzsé hiányát és rácáfol a fiskális lazaságot felrovó kritikákra - ezt végül egyedül nem tudta teljesíteni.

A lengyeleknél a 13 a nyerő

A lengyel kormány jóváhagyta a háromoldalú bizottságban (kormány-munkaadók-munkavállalói szervezetek) megtárgyalt 13 válságellenes intézkedés tervezetét, amit a parlament elé terjeszt. A csomag józan kompromisszum eredménye - hangsúlyozta sajtóértekezletén Donald Tusk miniszterelnök. A legnagyobb áldozatot a munkavállalóktól a munkaidő rugalmas alkalmazásának elfogadása jelenti. Létrehozzák a részleges fizetés intézményét annak érdekében, hogy megmentsék a megszűnéssel fenyegetett munkahelyeket, ha a kormány, a tulajdonos és a szakszervezetek is úgy látják, hogy érdemes azokat a válság végéig fenntartani. Ez esetben a leállított üzemekben a csökkentett fizetést a kormány és a tulajdonosok fele-fele arányban finanszíroznák. Ennek a rendszernek az előnye, hogy csak a fele összeg terheli a költségvetést, generál némi adóbevételt és megtakarítja a munkanélküli-segélyt.

A lengyel gazdasági kilátások év eleje óta rekordgyorsasággal romlanak, s bár a belső fogyasztás itt jobban mérsékli a globális válság hatásait, mint más térségbeli országokban, a gazdasági növekedés lassulása így is jelentős. A fogyasztásra a munkanélküliség emelkedése, a zloty gyengülése és a tavalyinak a felére mérséklődő bérnövekedési ráta is meghatározó hatással van.

A csehek átmeneti szakértői kormánya élénkíti a gazdaságot

Csehország legnagyobb pártjai az átmeneti szakértői kormányról szóló megállapodásuk mellett egy 40 milliárd koronás (1,99 milliárd dollár, vagyis durván 440 milliárd forintos), 2010 végéig kifutó gazdaságösztönző csomagot állítottak össze. Ennek értelmében a parlamentben támogatni fogják az új kormány javaslatait egyebek között a tb-járulék csökkentéséről, a csődtörvény módosításáról, egy 329,5 ezer koronás roncsautó-leadásos személykocsi-vásárlási kedvezményről, a munkanélküli-segély és a családi pótlék emeléséről és a személyi jövedelemadóból való leírások lehetőségének bővítéséről.

Ez a program tulajdonképpen része az előző kormány által javasolt 73 milliárd koronás, vagyis a GDP 1,9 százalékát kitevő csomagnak, amelynek nyomán a 2 százalékkal csökkenő bruttó hazai termék mellett a költségvetés hiánya a tavalyi 1,5-ről az idén a GDP 4 százalékára ugrik fel.

Szlovákia: megtakarítás és roncsprémium

A szlovák gazdasági válságtanács először január 23-án ülésezett, azóta futószalagon hozza meg döntéseit, amelyeket a kormány rendkívüli üléseken fogad el, és a gazdaságélénkítő elképzelések törvénytervezeteit a parlament sürgősségi eljárással vitatja meg. Ennek eredményeként február első felében az első hét intézkedés már törvényerőre lépett.

A kabinet a foglalkoztatottság szinten tartására, a vállalatok megsegítésére a büdzsé átszervezésével 332 millió eurót akar elkülöníteni, a kormány kiadásait megnyirbáljuk, a minisztériumok kevesebbet költhetnek - magyarázta Robert Fico kormányfő. A 2009-es állami költségvetés, amelynek újradolgozása már csak hetek kérdése, annyiban máris változott, hogy Ján Pociatek szlovák pénzügyminiszter április elején bejelentette: a kiadási tételekből együttesen 340 millió eurót sikerült lefaragni, azonban ez az összeg egyben a lehetséges megtakarítások felső határát is jelenti - tette hozzá Pociatek.

Az eddig elfogadott intézkedések közé tartozik, hogy csaknem 600 euróval, 4025,7 euróra emelkedik az éves adómentes alap, ez havi szinten átlagosan 9,5 euró többletbevételt jelent a munkavállalók számára. A kisvállalkozók számára könnyítik az adóleírást, gyorsítják az áfa-visszatérítés folyamatát, az eddigi 60 napról 30-ra rövidítik le a határidőt. Dinamizálják a ppp-projektek keretében megvalósuló autópálya-építést is - erre 1,33 milliárd eurót szánnak.

A Fico-kormány eddig együttesen 55,3 millió eurót fordított a roncsprémium két fordulójára, amelyből csaknem 44 ezer új gépkocsit vehetnek az érdeklődők - a márciusi autóeladások máris emelkedtek a januári és februári 40 százalékos esést követően. Számítások szerint 35 ezerrel több autót vesznek a polgárok, mint amennyit vásároltak volna az állami támogatás nélkül. A járművek árára rakódó áfa mintegy 60 millió eurónyi többletbevételt jelent az államkassza számára. Az elemzők viszont arra figyelmeztetnek, hogy az újonnan megvett járműveknek mindössze 15 százaléka készült Szlovákiában, vagyis a szlovák roncsprémium döntően a külföldi autógyártást támogatja.