Sámuel, Hajna
12 °C
23 °C

943 ezermilliárd forint tűnhet el a világ bankjaitól

2009.04.22. 07:18
Közel 4100 milliárd dollárra rúghat a világ pénzügyi szektorának bedőlt hiteleken és értékvesztett papírokon elszenvedett vesztesége 2010 végéig - olvasható a Nemzetközi Valutaalap legújabb jelentésében. A szervezet egyes esetekben az időleges bankállamosítást is helyesli, a fiskális beavatkozásra pedig egyenesen a válság átvészelésének zálogaként tekint.

A válság folyamán bankok fogják viselni a pénzügyi szektor leírási veszteségeinek 61 százalékát, a biztosítók, nyugdíjalapok, és más pénzügyi szolgáltatók pedig a maradékot – áll az IMF legfrissebb, a világ pénzügyi rendszerének helyzetéről szóló elemzésében. A 4100 milliárd dollár nagyjából 35 évnyi magyar GDP értékének felel meg.

A tetemes összeg nagyobbik hányada, mintegy 2700 milliárd dollár veszteség érintheti az amerikai pénzügyi intézményeket. A Bloomberg emlékeztet: januárban még csupán 2200 milliárd, októberben pedig mindössze 1400 milliárd dollárról szólt ugyanez a becslés.

A pénzügyi szektoron belül a bankok hitelezési vesztesége 2,800 milliárd dollár lehet összesen 2007 és 2010 között. Az IMF szerint eddig 1,000 milliárd leírására került sor a bankok mérlegében. Az amerikai bankok hitelezési veszteségei év végén 510 milliárd dollárra rúgtak, s 2010-ig további 550 milliárd leírásra fog várhatóan sor kerülni a tisztán magánkézben lévő szervezetek körében.

Az eurózónában a tavaly év végi 154 milliárd dollárról 750 milliárd dollárra kúszhatnak fel 2010 végére a banki veszteségek, a teljes pénzügyi szektort tekintve pedig összesen 1,200 milliárd dollár lehet az összeg.

Az IMF szerint lehetséges, hogy idén már negatívba fordul az USA-ban, Nagy-Britanniában és az eurózónában a hitelállomány változása, és csak évek múltán állhat helyre a hitelezési tevékenység. Szerintük a hitelezés visszafogása az európai bankok esetében még nagyobb lehet a kelet-európai kockázati kitettségük miatt.

Fiskális beavatkozás és más kormányzati intézkedés hiányában valószínűleg már a következő hónapokban visszaesik a világban a hitelezési tevékenység, tovább súlyosbítva az elmúlt hat évtized legdrasztikusabb világméretű visszaesését - írja az IMF. Hozzáteszi: még hathatós kormányzati gazdaságpolitikák esetén is lassú és fájdalmas lesz a talpraállás.

"A pénzügyi rendszer megerősítésének feladata továbbra is elsőrendű szempont, s bár ez folyamatban van, további politikai erőfeszítések szükségeltetnek majd" - olvasható a jelentésben. A bankok mérlegének mélyreható megtisztítása nélkül - amelyet szerkezetátalakítással és ahol szükséges, feltőkésítéssel kell párosítani - a problémák további lefelé irányuló nyomás alatt fogják tartani a gazdasági teljesítményt." - fogalmaztak az IMF elemzői.

Az IMF szerint a bankok időleges államosítására is szükség lehet a tőkevonzó képesség növelése érdekében, de csak olyan céllal, hogy egy szerkezet-átalakítást követően minél előbb visszaadják őket magántulajdonba.

Az USA kormánya 700 milliárd dollár tőkét adott a bankoknak, a pénzügyminisztérium múlt havi becslése szerint ebből 134,5 milliárd dollár nem lett eddig felhasználva. Az Obama-kormány egyes tisztségviselői a héten úgy nyilatkoztak, talán nem lesz szükség arra, hogy további bankmentő forrásokért folyamodjanak a kongresszushoz, sőt, több bank azt tervezi, visszautalja az adófizetők pénzét, a többiek pedig elsősorban a piacokra támaszkodnának.

Az IMF szerint a világszerte eddig mintegy 900 milliárdos tőkeemelés mellett további tőkeösszegekkel lehetne növelni a befektetők bizalmát, és mérsékelni a további veszteségeket. A jelentés szerint ennek nem feltétlenül kellene új tőke formájában érkeznie, a szerkezetátalakítással is csökkenteni lehetne a tőkeáttételt, sokat javítva a helyzeten.

"A nemzetközi pénzügyi rendszerbe vetett bizalom továbbra is romokban, a rendszerkockázatok pedig magasak" - írja a jelentés. Az IMF szerint ezért szükség van a fejlett gazdaságokban a költségvetési élénkítés alkalmazására, utalva ezzel többek között Barack Obama amerikai elnök februárban aláírt 787 milliárd dolláros programjára és Taro Aso japán miniszterelnök 153 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomagjára. A G-20-ak gazdaságélénkítő csomagjai ezekkel együtt már meghaladják a 2,000 milliárd dollárt.