Az államcsőd szélén Lettország

A 7 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány megfelelő tárgyalási alap kellene legyen a Nemzetközi Valutaalappal folytatott egyeztetések során - mondta kedden Lettország pénzügyminisztere, Einars Repse. Az IMF az 5 százalékos hiánycél tartását várja el a balti országtól a nemzetközi hitelért cserébe, emlékeztet a Reuters.

Amennyiben 20 százalékkal vágjuk a kiadásokat, akkor a hiány a GDP 8,5 százalékát teszi majd ki. A hiány 30 százalékos kiigazítás esetén 8,1 százalékos, 40 százalékos kiadáscsökkentés esetén pedig 7,7 százalékos lenne a költségvetési deficit – fejtette ki a lett pénzügyminiszter. Repse szerint a kormány 7 százalékos hiányt tud megcélozni, melynek következtében a szociális kiadásokhoz is hozzányúlnának.

Repse kiemelte: igaz ez igen nagy hiány, de egyúttal indokolható azzal a ténnyel, hogy a gazdaság továbbra is csúszik lefelé. A pénzügyminiszter hangsúlyozta továbbá, hogy az országnak nincs lehetősége strukturális reformok végrehajtására. A kormány legújabb előrejelzése szerint az idei évben 12 százalékos recesszió jöhet a balti államban.

A 7 százalékos hiány jó tárgyalási alap, amennyiben viszont a tárgyalások nem járnak eredménnyel, akkor az ország a saját erőforrásaira kénytelen támaszkodni. Ez nem lenne katasztrofális, a kormány tudná kezelni a helyzetet, persze sokkal nehezebben és ebben az esetben sokkal radikálisabb reformokra lenne szükség.

Szerdán Valdis Dombrovskis lett miniszterelnök a hírügynökség tudósítása szerint egy rádióinterjúban úgy fogalmazott, hogy biztos abban, hogy Lettországnak sikerül lehívnia a nemzetközi hitelcsomag következő szeletét. Nagyon keményen dolgozunk azon, hogy megkapjuk ezt a részletet, és meg vagyok győződve arról, hogy meg tudjuk csinálni - hangsúlyozta a kormányfő, aki éppen ezért nemkívánatos forgatókönyvnek tekinti azt, ha nem kapják meg a kölcsönt.

Dombrovskis megismételte pénzügyminiszterének keddi kijelentését, miszerint a 7 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány megfelelő tárgyalási alapot szolgáltatna. A kormányfő három héttel ezelőtt azt mondta, hogy Lettországnak a hiányt 5 százalék közelében kell tartania (a GDP arányában).

Nem meglepő, hogy a nemrég megválasztott miniszterelnök bízik a sikeres tárgyalásokban, hiszen márciusban ő maga jelentette ki: amennyiben nem kapjuk meg a nemzetközi hitel következő részletét, akkor júniusban bekövetkezik az államcsőd.

Lettországnak tehát égető szüksége van a nemzetközi hitelcsomag minden részletére, és ennek érdekében mindent meg kell tegyen, mivel az IMF már bebizonyította: visszatarthatja a hitelcsomag részletét.

David Lubin, a Citi londoni elemzője a pénzügyminiszter magasabb hiányra vonatkozó kijelentésével kapcsolatban megjegyzi, hogy a lett hatóságok feladni kényszerültek a korábbi hiánycélra tett vállalásaikat. A szociális kiadások területén tervezett megszorítások azt mutatják a Citi szakértője szerint, hogy a lett költségvetésnek elfogyott a rugalmassága.

A finanszírozási lehetőségek szűkösségének figyelembevételével Lettország pénzügyi stabilitás jelenleg a Valutaalap toleranciájától függ. Amennyiben a lett kormány magára marad (ahogyan a pénzügyminiszter fogalmazott: amennyiben a tárgyalások nem járnak eredménnyel, akkor az ország a saját erőforrásaira kénytelen támaszkodni) akkor az azonnali újabb tőkekivonást eredményezne és megnövelné Lettország árfolyamkockázatát is. A labda most a Valutaalap térfelén pattog - írja kommentárjában a Citi elemzője.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!