Gyöngyi
9 °C
9 °C

Azerbajdzsánon múlhat Európa gázellátása

2009.04.30. 07:19
Megállapodott Moszkva és Baku a gázszállításról. Az alku, amely látszólag egyik fél számára sem ésszerű, látszategyezségnek tűnik. Vélhetően ezzel akarja Oroszország megakadályozni, hogy kikerülésével jusson gáz Európába.

Azerbajdzsán államfője, Ilham Alijev megegyezett Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel arról, hogy a jövőben az ország gázkészletének egy részét Oroszországon keresztül szállítaná Európába. Az április 18-ai találkozón Alijev hangot adott aggodalmának, hogy készleteik egy részével nem tudnak mit kezdeni, mivel nem tisztázottak a tranzitkérdések - a problémára ez a megállapodás hozhat megoldást.

Ez kézenfekvő ötletnek tűnik, mivel a két ország között kiépített infrastruktúra van - évi 5 milliárd köbméter földgázt lehet a vezetékeken keresztül szállítani mindenféle pótberuházás nélkül. Az azeri elnök hosszú távon gondolkodik, ezért ki is kötötte: garanciát kér arra, hogy a jövőben semmilyen piaci változás ne befolyásolhassa megállapodásukat. Azeri részről nem látszik egyértelműnek, hogy miért éri meg nekik egy ilyen egyezség, mivel ezzel nem tudnak több pénzre szert tenni, mint azzal, hogy eladják a gázt az oroszoknak.

A megállapodás orosz részről sem tűnik ésszerűnek: az ő gyakorlatuk mindig is az volt, hogy először a határaikon a gázt felvásárolják, majd azt magasabb áron eladják Európának - ezzel kikerülhetetlenné téve magukat. Ráadásul márciusban született egy megállapodás az orosz Gazprom és az azeri Socar gázvállalat között arról, hogy Oroszország megvenné gázkészletük egy részét.

Ezért elképzelhető, hogy az Azerbajdzsánnal kötött megállapodás csak látszategyezség: április közepén Türkmenisztán és a Nabucco-projekt tagja, a német RWE megállapodást írtak alá arról, hogy türkmén gázt szállítanak Európába - Oroszország megkerülésével. A Kaszpi-tenger alatti vezetéken keresztül - ami a Nabucco meghosszabbítása lehet - szeretnék elvezetni a földgázt, csakhogy az Azerbajdzsán partjainál jutna ki a szárazföldre.

Oroszországnak ezért mindenképp érdeke, hogy jó viszonyt ápoljon Azerbajdzsánnal, amivel Alijev elnök az orosz Vesztyi híradónak adott nyilatkozata alapján jelenleg nincs gond: "Nagyon örülök annak, hogy Oroszország elnökével nagyon közeli, baráti kapcsolatban vagyunk" - fogalmazott.

Ugyanakkor Azerbajdzsán nem utasítja el a Nabucco terveit sem. Oroszország eddig az orosz jogi szabályozással indokolta (hiányzik a tranzit fogalma), hogy miért nem hajlandó a közép-ázsiai országok készleteit szállítani. Ez részben indokolja azt is, hogy Vlagyimir Putyin kormányfő miért nem vett részt az április 23-24-én megrendezett szófiai energetikai találkozón, ahol 28 európai, több közép-ázsiai állam és az Egyesült Államok is képviseltette magát.

A találkozón salamoni döntés született: minden olyan projektet támogatnak a résztvevők, melyek célja az energiaforrások diverzifikálása Európa számára, és mindenkinek garantálják az energiabiztonságot - lényegében ezzel sem a Nabucco, sem a Déli Áramlat nem kapott prioritást a másik projekttel szemben.

Ha sikerülne Oroszországot kiiktatni a szállítási folyamatokból, azzal sem oldódna meg az összes gond. Ha a Nabucco épülne meg, a türkmén és az azeri gáz útját Törökország tehetné bizonytalanná, amely először szerette volna felvásárolni a vezetéken érkező gázt, hogy aztán emelt áron adja tovább.

Bár ezt feladta, és jelenleg támogatja a Nabuccót, álláspontja erősen változó és bizonytalan. Így a néhány évvel ezelőtt még irreálisnak tűnő ötlet, a Julija Timosenko ukrán miniszterelnök által kitalált Fehér Áramlat lehet a nevető harmadik. A vezeték Azerbajdzsánon keresztül, Grúzián át, a Fekete-tenger alatt Ukrajnába érkezne és innen haladna tovább Európába.

A szófiai konferenciával egy időben a türkmén fővárosban, Ashabadban tartott energetikai konferencián orosz részről Igor Szecsin miniszterelnök-helyettes vett részt, akit Putyin azzal bízott meg, hogy tartsa "nyomás alatt" a türkmén felet. A grúzok részéről Nika Gilauri arról egyeztetett a türkmén oldallal, hogy csatlakozzanak a vezetékhez - két hete írt alá egy memorandumot a grúz fél a Fehér Áramlat megvalósításáról, ráadásul az EU megígérte, hogy finanszírozni fogják az előmunkálatokat.