További Világ cikkek
Az euróövezetben júniusban átlagosan 0,1 százalékkal voltak alacsonyabbak a fogyasztói árak, mint tavaly júniusban, jelentették az EU statisztikai hivatalában kedden előzetes becslésként. Éves egybevetésben ez az első árcsökkenés a közös statisztika 1997-es kezdete óta. Májusban nulla volt a tizenkét havi infláció az euróövezetben az átlag szintjén, szintén első ízben a közös statisztika 1997-es kezdése óta, már fölvetve a defláció kockázatát. Az elemzők nagyobb, 0,2 százalékos árcsökkenésre számítottak júniusról, annak ellenére, hogy a legnagyobb EU-gazdaságban, Németországban, szintén előzetes becslés szerint, júniusban ismét emelkedtek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest - igaz, csak 0,1 százalékkal - a májusi, ott is nulla tizenkét havi adat után. Ám mind a német statisztikai hivatal, mind az Európai Központi Bank (EKB) többhavi deflációt jósol, mielőtt az árak ismét emelkedőre fordulnak az év vége felé.
Friss adatok megerősítik ezt az előrejelzést. A későbbi fogyasztói árakat előre jelző termelő árak Franciaországban 6,7 százalékkal, Olaszországban 6,1 százalékkal voltak alacsonyabbak májusban, mint tavaly májusban, az ottani statisztikai hivatalok szintén keddi jelentései szerint. Több fogyasztóiár-adat is ismeretes már júniusról: a legnagyobb árcsökkenés Belgiumban volt, 1,1 százalékos tavaly júniushoz képest. Spanyolországban a fogyasztói árak 1,0 százalékkal csökkentek éves összehasonlításban.
A veszélyes defláció
A defláció bár fogyasztói szempontból első ránézésre örömteli dolognak tűnik, hiszen olcsóbban juthatunk a termékekhez, gazdasági szempontból sokak szerint veszélyesebb, mint az ugyancsak nem kívánatos magas infláció. Nem véletlen, hogy az EKB 2 százalékos inflációs célt vállalt. Leegyszerűsítve, fogyasztói szemszögből is érthetően a következőről van szó: ha a vevők arra számítanak, hogy adott termék hamarosan olcsóbb lesz, elhalasztják a vásárlásukat, ezzel viszont nyilván visszafogják a termelést, így a gazdasági növekedést.
Ha az adat nyomán erősödönek a deflációs félelmek, akkor az negatívan hat az eurózóna növekedési kilátásaira, ami pedig, ha a forint szempontjából próbáljuk értékelni a dolgot, inkább negatív - mondta Samu János, a Concorde makroelemzője az Index azon kérdésére, számíthatunk-e az euró gyengítésére a defláció miatt. A szakértő emlékeztett: az EKB egyébként sem szokott az árfolyamon keresztül hatni. Kiemelte ugyanakkor azt is: a fogyasztói árindexet mutató inflációs adatban jelentős szerepet játszik például az elmúlt egy év alatt két hullámban is jelentősen csökkenő energiaárak alakulása. Érdemesebb lehet ezért a szűrt maginflációra koncentrálni, mely 2006 elején 1,2 százalékról indulva felfelé eljutott 1,7-1,8 százalékig 2007-2008-ban, májusban ugyan csökkent, 1,5 százalékos volt, de ez még nem komoly deflációs veszélyt jelző szint.
A forint egyébként ezzel együtt erősödött ma, délután már 271-ig süllyedtek a jegyzések, ami közel fél éves csúcsot jelent. Fél négy körül 271,80 körül járt az árfolyam. Ez azonban alapvetően a feltörekvő piacok iránti, az elmúlt napok forinterősödését is magyarázó növekvő bizalommal magyarázható. A cseh korona bő fél éves, míg a török líra kéthetes csúcsra ért rendre az euróval, illetve a dollárral szemben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
