A kínai ipar lerohanja az amerikait
Kína feldolgozóipara a korábban vártnál hamarabb megelőzheti az Egyesült Államokét, ami idegesítheti is, meg nem is az amerikai döntéshozókat. A kérdés az, hogy az ágazat nagysága egyenes arányban van-e annak egészséges voltával vagy a kettőnek nincs köze egymáshoz.
Bár a kínai gazdaság rohamos fejlődése azt a látszatot kelti, hogy a világ legnépesebb országának ipari termelése régen lehagyta az USA-ét, ám a valóság az, hogy 2007-ben az Egyesült államok feldolgozóipara állította elő a világ feldolgozóipari termelésének 20 százalékát, míg a kínai csak 12 százalékot ért el. A különbség ugyanakkor gyorsan csökken, az IHS/Global Insight gazdasági előrejelző cég szerint Kína a feldolgozóiparban előállított hozzáadott érték alapján 2015-ben lehagyja az USA-t. Az IHS korábban 2020-ra, majd tavaly, a világgazdasági válság hatásait is figyelembe véve 2016-2017-re tette a helycserét. Az USA GDP-jének egyébként valamivel több 13 százalékát adja a feldolgozóipar, míg Kínában 34 százalék ez az arány.
A két országban ellentétes irányban mozognak a folyamatok. Az ázsiai országban számított beszerzési menedzserindexek (PMI) 53 pont körüli értéket mutattak júliusban, azaz érezhetően a növekedést a csökkenéstől elválasztó 50 pont felett álltak, míg az USA-ban az ISM feldolgozóipari indexe a tegnap megjelent adat szerint 48,9 pontra nőtt júliusban a júniusi 44,8-ról, ami - bár a várakozásokat meghaladó javulást takar - még mindig visszaesést jelez.
Kínai szakértők szerint az ágazat egészséges voltára utal, hogy a világgazdasági recesszió ellenére bővül, míg sok amerikai elemző úgy véli, hogy a feldolgozóipar súlyának csökkenése normális gazdasági folyamat, mivel az ágazatnak nem kell kiterjedtnek lennie ahhoz, hogy termelékeny legyen. Mások szerint viszont az USA visszaszorulása a feldolgozóiparban nem törvényszerű folyamat, hanem az olcsó exportot támogató tudatos kínai gazdaságpolitika eredménye, ami tehát elkerülhető kárt okoz az USA-nak.
