Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!A megegyezés - amelyről elvben már egy hete megállapodtak - hat hónapos vita végére tesz pontot, amelyben az amerikai fél példátlan nyomást gyakorolt az európai ország vezetésére az információk megszerzése érdekében. Bern eddig azzal védekezett, hogy a banki ügyfelek inkognitóját védő legendás svájci banktitok-jogszabályok nem teszik lehetővé az adatok felfedését.
Februárban már gesztust gyakoroltak, amikor az UBS kiadta valamivel több mint 250 olyan ügyfele adatait, akik elrejtették jövedelmüket az amerikai Internal Revenue Service (IRS) elől, és 780 millió dollár kárpótlást is fizetett. Az IRS azonban 52 ezer ember bankszámlaadatait követelte, igaz, Douglas Shulman, a szervezet vezetője a CNN Money tudósítása szerint most azt mondta, hogy ez csak az alkupozíciójuk volt abban a helyzetben, amikor a svájci kormány teljesen elzárkózott a 250 ügyfél adatainak kiadásán felüli bármiféle további együttműködéstől.
Az IRS egyelőre nem adott becslést arra vonatkozóan, mekkora elmaradt adó behajtását reméli az egyezségtől. A birtokába került számlainformációk kiegészülnek azoknak az amerikaiaknak az önkéntes bevallásaival, akik élnek az üggyel összefüggésben hirdetett adóamnesztiával. Ez lehetővé teszi, hogy szeptember 23-áig bevallják a külföldi bankszámlákra menekített, legálisan szerzett vagyonukat. A lehetőséggel elég sokan élnek, így az IRS összesen 5000 adózó svájci bankszámláiba nyer betekintést, akik számláján Shulman elmondása szerint egy adott pillanatban 18 milliárd dollár pihent. A vagyon jelenlegi értékről nem nyilatkozott, azt viszont elmondta, hogy az önkéntes bevallások nyomán az UBS-en kívül számos további európai bank került a látókörükbe, amelyek szintén segítették a vagyonos amerikai polgárok adóelkerülését.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
