Még mindig lesajnálják a kelet-európaiakat

Már földrajzilag is akadhatunk némi ellentmondásra, ha azt nézzük, hogy mi számít keletinek és nyugatinak az európai megítélés szerint. A kontinens közepén fekvő Csehország például keleti, míg az igazából dél-keleten fekvő Ciprus és Görögország a nyugathoz tagozódik.

Értelmetlen általánosítás

A kelet-európai kifejezés, ami egy kalap alá veszi a térséget, az 1989-es rendszerváltás óta vált igazán értelmetlenné, hiszen azóta az országok mindegyike a saját szerencséjének és útjának kovácsa. A kelet-európai címkéhez azonban nem csak az a politikai kategorizálás tartozik, ami korábban a kommunizmust jelentette, hanem egyenlő a rossz kormányzattal és gazdasági állapottal is. A gazdasági válság óta azonban kiderült, hogy mennyire félrevezető egyként gondolni a régió országaira.

Az Economist nonszensznek nevezi azokat a feltételezéseket, hogy ami Lettország gazdaságával és pénzügyeivel történik, fertőző lenne olyan szilárdan működő gazdaságokra, mint a cseh vagy a lengyel. A lap szerint az igazság az, hogy éppenséggel nem a kelet-európai országok produkálják a legnagyobb deficiteket, hanem Izland, az Egyesült Királyság és Görögország.

Nyugaton is dúl a korrupció

Ráadásul bizonyos keleti országokban még az életszínvonal is jobb, mint néhány "nyugatinak" címkézett országban. Az Economist csak egy ilyen példát hozott fel, miszerint a szlovén és a cseh lakosság életszínvonala meghaladja az egyébként legszegényebb nyugati ország portugál lakosságának életszínvonalát. A kelet-európaiak többsége igyekszik csatlakozni az eurózónához, a szlovákok, szlovének már euróval fizetnek, miközben sem a svédek, sem a britek, sem a dánok nem tagjai a közös valutarendszernek.

Néhány országban a keletiek közül, például Észtországban, visszaszorult a korrupció, míg például Olaszországban, az Európai Unió egyik alapítójánál, az egyik legrosszabb a helyzet Európában ezen a területen.

A címkézéstől az emberek is szenvednek

Bőven vannak különbségek az egyes kelet-európai régiós országok között is. Egyik oldalon említhetjük például az inkább nyugati országokhoz hasonlítható Észtországot, másik pólusként pedig a még mindig korrupció és szervezett bűnözés miatt Brüsszelben pironkodó Bulgáriát és Romániát.

A kelet-európai címkézés az egyének életére is rányomja bélyegét, az Economist szerint a térség polgárai ki vannak rekesztve a lehetőségből, hogy a nemzetközi szervezeteknél szerezzenek magas beosztást.

Ahogy az Economist fogalmazott, évek múltán csak-csak lekopik az "új EU-tagállam" jelző a térség 2004-ben és 2007-ben csatlakozott országairól, és csak remélhetik, hogy ez minél hamarabb megtörténik, és végre saját értékük és teljesítményük alapján ítélik meg őket a nemzetközi porondon.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!