Brüsszel elvenné a görög tanárok pénzét
A közalkalmazottak bérének csökkentését és az adóbeszedés hatékonyságának javítását fogja kérni az EU brüsszeli bizottsága a súlyos költségvetési és adóssággondokkal küszködő Görögországtól - írta hétfőn a Financial Times.
A londoni gazdasági napilap által látott tervezet a központi kormányzat, a helyhatóságok, az állami hivatalok és egyéb közintézmények alkalmazottainak nominálbér-csökkentését javasolja. Az EU-bizottság hivatalosan szerdán ismerteti ajánlásait a görög kormánnyal.
Görögország államháztartási hiánya a várakozások szerint az idén eléri a hazai össztermék (GDP) 12,7 százalékát. A görög kormány a brüsszeli bizottságnak benyújtott intézkedési tervében már 2012 végére 3 százalék alatti hiánycélt tűzött ki, de az EU-bizottság és más euróövezeti kormányok nincsenek meggyőződve arról, hogy a tervezett lépésekkel ez teljesíthető lesz - írta a hétfői Financial Times. Ugyanilyen kételyeket fogalmaznak meg független londoni elemzők is.
Nemrégiben két nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings és a Standard & Poor's egyaránt a közepes befektetői "BBB" kategóriába sorolta át a görög adósságot az elsőrendű "A" sávból.
Az S&P arra a véleményére hivatkozott a döntés bejelentéséhez fűzött indoklásában, hogy a görög kormány deficitcsökkentő tervei valószínűleg elégtelenek az államadósság tartós mérsékléséhez. Ezért a cég az új, "BBB plusz" görög osztályzatot is negatív kilátású figyelőlistán hagyta, ami erőteljes utalás a közeli újabb leminősítés lehetőségére. Görögország az első - és eddig az egyetlen - olyan euróövezeti tagállam, amelyet több hitelminősítő is visszasorolt a közepes "BBB" osztályzati sávba.
A Financial Times hétfői értesülése szerint az EU-bizottság várhatóan javasolja azt is, hogy Görögország tegyen lépéseket az adóelkerülés ellen, különösen az egyszemélyes kisvállalkozások körében, és vessen ki különadót a luxustermékekre.
A bizottsági javaslatokat átadják jóváhagyásra az euróövezeti és az uniós pénzügyminisztereknek - a döntés február 15-16-án esedékes -, ezután Görögországnak négy hónapja lesz annak bemutatására, hogy átülteti a gyakorlatba az intézkedéscsomag elemeit. Ha az euróövezeti kormányok úgy ítélik meg, hogy a görög fél ennek nem tett eleget, az uniós szabályok alapján pénzügyi szankciókkal sújthatják Görögországot - áll a Financial Times hétfői írásában.
Független londoni elemzők azonban nem zárják ki, hogy a piac ennyi időt sem hagy. A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének minapi elemzése szerint ha a piaci szereplők nem hajlandók ennyi ideig várni, akkor Görögország külső pénzügyi segítségre szorul. Ezt a ház szerint nagy valószínűséggel az euróövezet és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) együtt nyújtaná.
A görögök már sietnének
Napokon belül bevezeti az athéni kormány a súlyos költségvetési, adósság- és bizalmi válság miatt elkerülhetetlenné vált megszorító program legfontosabb elemeit - jelentette be a görög miniszterelnök a kabinet hétfőn hajnalban véget ért rendkívüli ülése után. Jeórjiosz Papandreu a NET állami televízió beszámolója szerint hangsúlyozta: nem enged az elhatározott programból, annak felpuhításáról vagy késedelmes bevezetéséről szó sem lehet.
Az euróövezeti tagország szocialista vezetésű kormánya az Európai Bizottság aggodalmait igyekszik eloszlatni a kiigazítás felgyorsításával. A brüsszeli testület attól tart, hogy a görög válság veszélybe sodorhatja az eurót.
Elemzők szerint az athéni vezetés egyebek mellett különadót vethet ki a vállalkozásokra, a nyugdíjkorhatárt pedig 65-ről 67 évre emelheti. A görög sajtó szerint az állami nyugdíjpénztárt (IKA) januárban 178 millió euróval kellett megtámogatni, hogy folyósítani tudja a nyugdíjakat.
Az intézkedések célja az, hogy a bruttó hazai termék (GDP) arányában számolva 10 százalék fölé szökött államháztartási hiány 2012-re az euróövezeti tagoktól megkövetelt, GDP-arányosan 3 százalék alatti szintre csökkenjen.
Sztrájkkal tiltakoznak
Görögországban a közalkalmazottak február 10-re sztrájkot hirdettek. A munkabeszüntetéssel a kormányzat 4 és 6 százalék közötti bércsökkentési terve ellen kívánnak tiltakozni. Az adóhatóság munkatársai már most szerdán sztrájkba lépnek.
Az athéni kormány tavaly novemberben az addigi duplájára, GDP-arányosan 12,7 százalékra emelte a 2009-es államháztartási hiányra vonatkozó előrejelzését. A hiány-előrejelzés szinte példátlan emelését követően a nagy nemzetközi hitelminősítők egymás után lerontották a görög adósbesorolást. A hitelminősítők a tavalyi osztályzatrontás előtt sem vesztegettek sok jó szót a görög közfinanszírozási helyzetre, sőt már korábban nyíltan a pénzügyi adatok manipulálásával vádolták a görög hatóságokat.
Elemzők most 12,5 százalék feletti idei államháztartási hiányt, a következő néhány évre pedig 140 százalék felé közelítő államadósság-rátát jósolnak Görögországnak, és úgy vélik, hogy óriási a kockázata a "görög járvány" átterjedésének más, kisebb tagállamokra, ezért az euróövezet a saját érdekében sem hagyhatja magára Görögországot a bajban.
