Business Talks '24
Üzleti konferencia
Hirtelen hatalmas zuhanást mutattak napközben az amerikai részvényindexek, miközben új, piacmozgató hatású hír nem látott napvilágot. Bár az Egyesült Államok gazdasági kilátásait az európai történések aligha befolyásolhatják, a piaci szereplők nyugtalanok, hiszen számos vállalatot szoros kereskedelmi szálak fűznek Európához, arról nem is beszélve, hogy a nemzetközi tranzakciók jelentős része euróban történik.
A DIJA index öt legnagyobb, pontban számított eséséből négy a 2008-as válsághoz kapcsolódik. 2008. szeptember 29-én, amikor az amerikai Képviselőház elutasította a bankmentő csomagot, a DIJA 777 pontot esett. Október 15.: 733 pontos esés, december 1.: 679, október 9.: 678 pont. Az első ötben a 2001. szept. 11-i terrortámadásokat követő, 2001. szeptember 17-i 684 pontos esés van még.
Ha azt nézzük, hogy százalékban mikor esett a legnagyobbat a Dow Jones, akkor a 2008-as válság a kilencedik helyre csúszik vissza: a tavaly október 15-i 733 pontos mínusz 7,87 százalékos esés volt. Százalékban a legnagyobb zuhanás 1987. október 19-én volt, akkor egy nap alatt 22,61 százalékot (507,99 pontot) zuhant az index – ezt nevezik fekete hétfőnek. A dobogó másik két helyére az 1929-es krach került, akkor október 28-án 12,83 százalékot, 29-én 11,73 százalékot esett a tőzsde.
Kilenc óra előtt néhány perccel beszakadtak az indexek. A Dow Jones zuhanni kezdett, pillanatok alatt ezer pontos mínuszban járt a Dow, az index tízezer pont alá is beesett (egészen 9870 pontig), ez nyolc százalékos csökkenést jelentett. Néhány perccel később aztán visszakapaszkodtak az indexek, 400 pontos mínusznál járnak alig háromnegyed órával zárás előtt.
A CNBC azt jelentette, hogy ez egy nagy cég kereskedési hibája miatt következett be, a tőzsde viszont hivatalosan azt közölte, hogy nem történt rendszerhiba, és máskor is előfordult már ilyen nagyon heves, de rövid eladási hullám.
A száráskor végül az S&P 500-as mutató 37,75 ponttal, azaz 3,24 százalékkal 1.128,15 pontra csökkent. A technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója 82,65 pontot, azaz 3,44 százalékot veszített és 2.319,64 ponton zárt.
A Marketwatch elemzése szerint a befektetők az európai eseményekre reagáltak. "Görögország és Európa egy kanári a szénbányában" – magyarázzák az eseményeket az elemzők.
Ez azért furcsa, mert órákkal azután kezdtek el zuhanni az indexek, hogy a görög parlament megszavazta a megszorító csomagot. Athénban ugyan még tartanak az utcai zavargások, de ezek nem voltak durvábbak az elmúlt napokban megszokottnál. Az idegesség jelei már napok óta látszottak a részvénypiacokon és a jó vállalati gyorsjelentések, valamint a makroadatok sem tudták megnyugtatni a befektetőket. A mai nap eseményei egyértelműen arra utalnak, hogy a fundamentumok háttérbe szorultak és ismét a pánik lett az úr a részvénypiacokon. Már nemcsak a görög államcsőd lehetőségéről van szó, de az egész eurózóna fenntarthatóságát megkérdőjelezik egyes piaci szereplők.
Az amerikai tőzsdék a Lehman Brother csődje óta nem estek ekkorát. Amikor az amerikai képviselőház 2008. szeptember 29-én elutasította a bankmentő csomagot, 777 pontot esett a Dow Jones. Október elején volt egy 800 pontos napon belüli esése is a New York-i indexeknek, akkor az egész világon beszakadtak a tőzsdék.
A nap vesztese a bankszektor lesz, a Bank of America és a Morgan Stanley részvényeinek árfolyamai ugyanis eddig több mint 5,5 (6,67, illetve 5,84) százalékot estek. A gyengülés hátterében Mary Schapiro SEC (Securities and Exchange Comission) elnök és Thimothy Geithner pénzügyminiszter kijelentései állnak. Schapio a brókerekre és befektetési tanácsadókra vonatkozó előírások mielőbbi szigorításának fontosságát hangsúlyozta, illetve arról beszélt, hogy egyetért azzal, hogy a nagy bankok nagyobb befizetést teljesítsenek a Szövetségi Betétbiztosítási Alap (Federal Deposit Unsurance Corp.) felé, mint a kisebbek. Közben Geithner kifejtette, hogy szerinte úgy lehetett volna megelőzni a 2008-as banki problémákat, ha a szabályozó szerveknek szélesebb jogköröket biztosítanak a törvényhozók.
A kereskedés első felében rövid időre pozitív tartományba kapaszkodtak az indexek, a befektetők "optimizmusa" azonban az euró gyengülését és az olajárak csökkenését (a New York-i tőzsdén ma 1,41 dollárral 78,59 dollárrig estek a WTI júniusi határidős jegyzések) látva nem tartott sokáig.
Napközi stabilizálódás után ismét estek a vezető nyugat-európai értéktőzsdék mutatói; harmadik napja tartott a zuhanás. A legnagyobb piaci tőkeértékű európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 0,9 százalékos eséssel kezdett, és előzetes adat szerint 1,42 százalékos napi veszteséggel több mint kéthavi mélyponton, 1008,93 ponton végzett. Az FTSE-100 csütörtökön 80,94 pontos, 1,52 százalékos romlással 5.260,99 ponton zárt, 2,81 százalékkal alacsonyabban a tavaly év végi értékénél.
A frankfurti fő mutató, a DAX-30 50,19 ponttal, 0,84 százalékkal 5908,26 pontra süllyedt, 0,83 százalékkal az év végi értéke alatt végzett. Párizsban a CAC-40 79,92 ponttal, 2,20 százalékkal 3556,11 pontra fogyatkozott.
Az esti órákban a részvénypiacokon eluralkodó pánikhangulat miatt tovább gyengült az euró a dollárral szemben, háromnegyed nyolc előtt néhány perccel 1,26 alat is járt az euró/dollár kurzus. A késő délután tapasztalt gyengülést az váltotta ki, hogy Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke semmi olyat nem mondott, ami megnnyugtathatta volna a Görögország bedőlése miatt aggódó piaci szereplőket. Fél hat után nem sokkal 1,27 alatt is járt az euró/dollár árfolyam. Közben a forint is gyengült az euróval szemben, a 284-es szint felett is járt az euró/forint árfolyam.
Business Talks '24
Üzleti konferencia