Nem játszhatnak esésre a német brókerek

2010.05.19. 07:48
Németország hivatalosan megtiltotta a short eladásokat az ország tíz legfontosabb pénzügyi intézményénél - jelentette be kedden késő este a német pénzügyi felügyelet (BaFin). A felügyelet szóvivője szerint az intézkedés átmeneti időre szól, és szerdán lép hatályba.

A döntéshozók megtiltották egyebek között az euróövezeti államkötvényekre és ezek CDS-árazására a short eladásokat. A bejelentés szerint a tilalom a német pénzügyi szektor 10 főszereplőjére vonatkozik, köztük a Deutsche Bankra, az Allianzra és a Commerzbankra is.

A BaFin bejelentése szerint a tilalom szerdától lép érvénybe, és rendszeresen felülvizsgálják. A bejelentés hatására csökkent számos európai ország CDS-e, vagyis az államadósság-törlesztési kockázat fedezetére kínált hitelpiaci származékos csereügyleteinek ára. Németországé 5 bázisponttal 44 bázispontra, Portugáliáé 9 bázisponttal 271-re, Írországé 10 bázisponttal 199-re, Olaszországé 6 bázisponttal 136-ra, Görögországé 58 bázisponttal 607-re.

Németországban február óta engedélyezik ismét a short eladásokat, amelyre ezt megelőzően másfél évig tilalom volt. 2008 szeptemberében egyebek között az amerikai tőzsde- és értékpapír-felügyelet (SEC), a londoni City pénzügyi szolgáltatási felügyelete (FSA), továbbá sok más ország, így Németország is megtiltotta a pénzügyi szektor tőzsdei cégeinek részvényeivel űzött, árfolyamzuhanásra játszó határidős - vagyis short - eladási tranzakciókat.

Azokban a hetekben lejtmenetben voltak a világ tőzsdéi, amit jelentős részben a short eladásra szakosodott spekulánsokat tartották felelősnek, akik a kiszemelt, sebezhetőnek vélt cégek papírjainak árfolyamzuhanására vesznek fel rövid határidős pozíciókat.

A short ügylet lényege az, hogy kezdeményezője az eladási tranzakció megkötésének pillanatában, illetve a későbbi visszavásárlás időpontjában érvényes, reményei szerint akkor már alacsonyabb árfolyam különbségéből húz hasznot. Az ilyen befektető sok esetben végig birtokon kívül marad: meg sem vásárolja, hanem a tényleges részvénybirtokostól az ügylet zárásáig kölcsönzi az adott részvénycsomagot.

A fedezet nélküli árlehajtó ügyletek tilalmát a pénzügyi felügyeletek csak speciális esetben alkalmazzák, hogy elkerüljék ezzel a pénzügyi szektor destabilizálódását.