Máris itt az újabb hitelválság?

Hétfőn tovább nőtt a bankok egymás közti hiteleinek ára és csökkent a vállalati kötvények iránti kereslet. A befektetők ugyanis attól tartanak, hogy a pénzintézetek kezében lévő államadósság értéke csökken, ami elértékteleníti fedezetüket, következésképpen kénytelenek lesznek visszafogni hitelezésüket, és ugyancsak korlátozza forrásszerzési lehetőségeiket a szabályok merevebbé válása.

William Cunningham, a bostoni State Street befektetési stratégája nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a befektetők kockázatvállalási hajlandósága - főként Európában - elpárolog, a vállalatok visszafogják tevékenységüket, a gazdasági aktivitás újra lefagy. A rossz hangulatot fokozta, hogy a spanyol jegybank saját irányítása alá vonta a csődbe ment CajaSur kisbankot, miután meghiúsult annak egyesülése egy hozzá hasonló pénzintézettel.

Bár a bank nem jelentős, de a helyzet kétségeket ébresztett az egész spanyol bankrendszer stabilitását illetően. Az IMF részben erre reagálva adta ki tegnap legújabb figyelmeztetését, úgy fogalmazva, hogy Spanyolország komoly kihívásokkal néz szembe, beleértve azt is, hogy meg kell reformálnia bankrendszerét és diszfunkcionális munkaerőpiacát.

Az eurózóna pénzügyminiszterei hét végi tanácskozásukon elutasították német kollégájuk javaslatát a rendezett fizetésképtelenségi eljárás bevezetéséről, ehelyett arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az övezet egyetlen állama se mehet csődbe. Egyetértettek abban, hogy szigorítani kell a magas deficitet görgető, illetve erősen eladósodott országok ellenőrzését és keményebben kell fellépni a szabályszegők ellen. Ennél konkrétabb eredményre azonban nem vezetett a négyórás ötletroham. Herman van Rompuy, az Európai Unió elnöke a tanácskozás után azt mondta: új szankciókat fognak kidolgozni, kiegészítve a stabilitási és növekedési paktumban követelményeit.

A maastrichti szerződés lehetővé teszi, hogy a háromszázalékos maximális költségvetési hiányt átlépő országokkal GDP-jük fél százalékát elérő büntetést fizettessenek, ám Berlin és Párizs 2005-ben nagy egyetértésben felhígította ennek a szabálynak a alkalmazását, mert addigra mindkét ország átlépte a plafont. Emellett lényegi változtatásokat csak az EU alapszerződésének módosításával lehetne elfogadni, ami igen nehéznek ígérkezik, tekintve, hogy a 27 országnak nyolc évre volt szüksége a jelenlegi alapszabályrendszer jóváhagyásához. Az eurócsoport októberre akar konkrét javaslatokat kidolgozni - hogy aztán ezek alapján mikorra születhetnek döntések, az nyitott kérdés maradt.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!