Hogyan menthető meg az eurózóna?

A voxeu.org szerkesztői arról kérdeztek meg tizenkét neves közgazdászt, hogy szerintük, milyen további eszközök bevetésével lehetne megszűntetni az euróra és az eurózónára leselkedő veszélyeket. Bár a megkérdezett szakértők más-más aspektusból közelítették meg a kérdést, üzenetük egységes: a válságnak nincs vége és az eurózóna csakis úgy maradhat egységes, ha ennek érdekében további lépéseket tesznek. Charles Wyplosz, genfi professzor szerint az eurónzóna életben maradásának feltétele, hogy a döntéshozók olyan intézkedéseket hozzanak, amelyekkel sikerül véget vetniük a válságnak és megakadályozniuk, hogy újabb válságok alakulhassanak ki.

A megkérdezett szakértők szerint ez a válság nem egy "egyszerű" válság, hiszen egyszerre jelentkeztek problémák a tagországok költségvetéseiben és a bankszektorban, és egészen addig amíg ezek a problémák nem találnak megoldásra, nem zárható ki, hogy újabb sokkok rázzák meg a gazdaságot. A sokkoknak számos kiváltó oka lehet, ide értve a nem enyhülő pénzpiaci és a politikai feszültségeket (a májusi intézkedések ellenére a csődkockázati mutatók folyamatosan emelnek) és mint tudjuk, ezeknek a sokkoknak - legyenek azok akármilyen kicsik is - igen sok kedvezőtlen következménye lehet. Elég, ha arra gondolunk, hogy mekkora problémát okozott egy olyan ország (Görögország), amely az eurózóna GDP-jének mindössze 2.5 százalékát adja.

Barry Eichengreen, a Kaliforniai Egyetem professzora szerint rövid időn beül tenni kell valamit, hiszen minél tovább tart a bizonytalanság, annál jobban sérül a bizalom.

Bonyolult összefüggések a háttérben

Tekintettel arra, hogy az eurozóna működési mechanizmusa olyan, hogy elég egyetlen elemének meghibásodnia ahhoz, hogy működésének zavartalansága veszélybe kerüljön, nem meglepő, hogy mindössze néhány hónap és néhány elhibázott döntés elég volt ahhoz, hogy egy az egész rendszer létjogosultságát megkérdőjelező válság robbanjon ki.

Az elemzők szerint a legnagyobb probléma:

1) A fiskális fegyelem hiánya (az eurozóna legtöbb országának eladósodottsága már a globális válság kirobbanását megelőzően meghaladta a Masstrichti limitet).

2) A tagországok rossz fizetési mérleg pozíciója (tekintettel arra, hogy a hiányt elsősorban bankok finanszírozták, a perifériális országok problémáinak erősödésével jelentősen nőttek a bankválság kirobbanásának kockázatai).

3) A szabályozási rendszer hiányossága (kellően szigorú szabályok hiányában az eurózóna területén működő bankok túlságosan nagy tőkeáttételes pozíciókat vállaltak) volt.

Tekintettel arra, hogy a válság kirobbanása nem egyetlen tényezőre vezethető vissza, a probléma megoldása csakis rendszerszinten képzelhető el, ám úgy hogy az EU befolyása (a tagországokkal szemben) ne nőjön - vélik a voxeu által megkérdezett szakértők. Berry Eichengreen - aki az adósságválságot már 2009 júniusában megjósolta - ennek egyik legfontosabb eleme a megfelelő monetáris intézményrendszer kialakítása.

Szigorúbb banki és pénzpiaci szabályozás

Egészen addig, amíg a bankszektorról nincsenek kellően pontos információink, addig nem zárhatjuk ki, hogy újabb sokk(ok) esetén újabb válság(ok) robban(nak) ki. Éppen ezért a bankok működését transzparensebbé kell tenni (ide értve a stressztesztek eredményeinek nyilvánosságra hozatalát, a szükséges feltőkésítéseket) - vélik az elemzők. Néhányan közülük egy olyan adósságrendező mechanizmus kidolgozását javasolják, amely a problémás országok számára lehetőséget biztosítana adósságuk átstrukturálására.

Nagyobb fiskális fegyelem

Charles Wyplosz szerint a jelenlegi problémák alapján egyértelmű, hogy a Stabilitási Egyezményt decentralizálni kell, mégpedig oly módon, hogy a tagországok mindegyike a fiskális fegyelmet garantálni tudó intézményeket - például független költségvetési tanácsokat - hoz létre.

Egyértelmű monetáris iránymutatás

Azt, hogy az Európai Központi Bank (EKB) nem vesz örökké állampapírokat - hiszen az ilyen tranzakciók rontják mérlegpozícióját és nehezebbé teszik a jegybankárok dolgát - folyamatosan hangsúlyozni kell - vélik a voxeu által megkérdezett szakértők. Az elemzők arra számítanak, hogy amint a piaci szereplőket sikerül meggyőzni arról, hogy a válságkezelő intézkedések (a válság kirobbanását előidéző problémák megoldását célzó intézkedések) hatásosak voltak, az EKB leáll az állampapír-vásárlásokkal.

Több strukturális reform

A versenyképesség növeléséhez a legtöbb országban elég a szigorúbb ár- és bérkontroll, ám a problémás országokban nem. Görögországban, Írországban, Portugáliában és Spanyolországban az ár- és bérkontroll szigorításának strukturális (elsősorban munkaerőpiaci) reformokkal kell-e párosulnia - vélik az elemzők.

Koordináció, csapatmunka, fegyelem

Az eddigi intézkedéseknek köszönhetően a problémák enyhültek ugyan, de nem oldódtak meg, éppen ezért a döntéshozóknak hamarosan újra lépniük kell - véli az a 12 neves szakértő, akit a voxeu az eurozóna jövőjéről kérdezett. Az elemzők szerint elérkezett az ideje annak, amikor mindenkinek meg kell értenie, hogy a stabilitás előbbre való a nemzeti érdekeknél. Koordinációra, csapatmunkára és fegyelemre lesz szükség.