Az oroszok az egész világot etetnék
Az orosz elnök az egyik legfontosabb feladatnak nevezte az importfüggőség megszüntetését és ezzel párhuzamosan a hazai állattenyésztés fellendítését. Szerinte elszomorító, hogy a hazai szükségletet alapvetően importból kell biztosítani. Hangsúlyozta, hogy elsőbbséget élvez a hazai fogyasztás, ezért az élelmiszerbiztonsági előírások figyelembe vételével el kell készíteni a húsfogyasztás hosszú távú előrejelzését.
Oroszország nagyon kis mennyiségű húst exportál, tavaly mintegy tízezer tonnát szállított Kínába és Vietnamba. Medvegyev hangsúlyozta, hogy meg kell teremteni az egyensúlyt a belső piac és az exportlehetőségek között. Export nélkül az ország nem tud teljes értékű állattenyésztést folytatni, ezért a stratégiai cél eléréséhez meg kell teremteni a megfelelő pénzügyi, infrastrukturális és jogi alapokat - fejtette ki.
Az elnök rámutatott, hogy növelni kell a törzstenyésztés hatékonyságát, és a hazai fajnemesítési-genetikai központoknak világszínvonalú módszereket kell kidolgozniuk. Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy ez nemcsak az egyik legfontosabb feltétele az állattenyésztés fejlesztésének, hanem üzleti lehetőség is a világpiacon.
Az agrártárca számításai szerint Oroszország 2020-ra 400 ezer tonnára növelheti a sertéshús exportját és 200 ezerre a baromfiét. A kivitel alapvetően a Független Államok Közösségébe, Délkelet-Ázsiába, a Közel-Keletre és az Európa Unióba irányulna. A minisztérium azt javasolja, hogy dolgozzák ki az állattenyésztés fejlesztésének tízéves stratégiáját, amelyhez kapcsolják hozzá a jelenleg is futó programokat. Ettől azt remélik a szakértők, hogy 2020-ra az élő baromfi tömege 78 százalékkal 6,2 millió tonnára növekszik, a sertéshús előállítása 84 százalékkal 5,3 millió tonnára emelkedik, a marhahúsé pedig 14 százalékkal 3,5 millió tonnára.
A kereskedelem 2020-ig szóló fejlesztési stratégiájához készült, nemrégiben közölt felmérés adatai szerint az ajánlottnál jóval alacsonyabb az egy főre jutó átlagfogyasztás az alapvető élelmiszerekből Oroszországban. Húsból és hústermékekből 68, tejből és tejtermékekből 61, tojásból 88, halból és haltermékekből 56 százalékkal kevesebbet fogyasztanak átlagosan az oroszok. A problémát azzal magyarázta a kereskedelmi minisztérium, hogy nem elég fejlett az infrastruktúra, hiányoznak a szükséges hűtőkapacitások és raktárak. Ennek következményeként viszont csökken a termelés, ami pedig a fogyasztás visszaeséséhez vezet.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
