Gellért, Mercédesz
11 °C
14 °C

Súlyos gondok gyötrik az orosz milliárdosokat

2010.07.22. 07:54

Komoly dilemmák gyötrik az orosz oligarchákat, és nem csak az, melyik hajógyárban építtessék meg tengerjáró jachtjukat, ami a legújabb divat köreikben. Arról van szó, hogy veszélyeztetve látják cégeiket és annak átörökítését utódaikra. Alekszandr Lebegyev életében például alig telhet el úgy egy hét, hogy ne próbálná megzsarolni vagy egy biztonsági szolgálat valamelyik embere, vagy egy korrupt rendőr, akik igencsak szeretnének hozzájutni 3,4 milliárd dolláros vagyonának egy darabkájához. Nálunk olyan az üzleti élet, mintha folyamatosan medvékkel kellene birkóznunk. Ugye maga se kívánná ezt örökül hagyni a fiára - mondta a Bloomberg Businessweeknek adott interjújában. Bár még csak 50 éves, már az öröksége miatt aggódik - ami nem is teljesen irreális egy olyan országban, ahol a férfiak átlagos életkora 62 év. És 2020-ra az ország ötven leggazdagabb vállalkozója hatvanévesnél idősebb lesz, vagyis Lebegyev problémája egyáltalán nem egyedi.

A legnagyobb veszély az állam felől fenyeget. Sztanyiszlav Belkovszkij volt elnöki tanácsadó szerint, aki most egy moszkvai agytröszt, a Nemzeti Stratégiai Intézet vezetője, Oroszországban jószerével nem létezik magántulajdon. Semmivel sem nehezebb a hatóságoknak eltávolítani egy vállalattulajdonost, mint egy alkalmazottjukat - állította. Jó példa erre Georgij Lavrik esete, aki egy több mint száz halálos áldozatot követelő szibériai bányaszerencsétlenség után a helyi kormányzó felszólítására kénytelen volt eladni a bányavállalatban levő többségi tulajdonát, amit egy évvel korábban örökölt apjától. A Heritage Foundation gazdasági szabadságindexében 179 ország közül Oroszország a 143. helyen áll, aminek meghatározó eleme, hogy az alapítvány szerint gyenge a magántulajdon védelme és korrupt az igazságszolgáltatás.

Lebegyev úgy véli, hogy gyermekei jövőjét külföldi bankszámlákkal és ingatlanokkal tudja leginkább bebiztosítani. Ennek megfelelően van egy háza London mellett, egy XIII. századi kastélya Olaszországban, valamint egy-egy kisebb kastélya Franciaországban és Svájcban.

Mások más utakat választanak. Vlagyimir Jevtusenkov telekomcár például fiát és lányát is beültette cége vezetőségébe. Azonban az sem biztos, hogy a gyermekek szüleik útját követve hajlandók lesznek azok gazdasági és politikai játszmáit folytatni. Különösen hogy többségük külföldön tanult, illetve tanul, és ha pénzhez jutnak, szívesebben fektetik be ott, mint odahaza, és saját elképzeléseiket követik. Az UBS felmérése szerint a vezető orosz üzletemberek gyermekeinek 80 százaléka tanul külföldön. Van, akik szerint ez igen hasznos lehet Oroszország számára, hiszen a hazatérő utódok szüleiknél sokkal felkészültebbek és alkalmasabbak lesznek a nemzetközi gazdasági élet kihívásainak megfelelni.