Eufrozina, Kende
8 °C
19 °C

Több szankcióval sújtanák a magas hiánnyal küzdő uniós államokat

2010.07.27. 16:05 Módosítva: 2010-07-27 16:10:43
Közös német-francia pozíció látott napvilágot az európai gazdaságpolitikai koordináció szorosabbra fűzéséről. Berlin és Párizs a szavazati jog megvonásával és más politikai szankciókkal sújtaná azokat a tagállamokat, amelyek súlyosan és visszatérően megsértik a közös szabályokat. Ehhez valamikor a jövőben az uniós szerződést is módosítanák - írja a Bruxinfo.

Az EU gazdaságpolitikai irányításáról hónapok óta folyó vita fontos állomásaként csütörtökön egy közös német-francia dolgozat látott napvilágot, amelyben az Unió két meghatározó és gazdaságpolitikai kérdésekben gyakran nem egy húron pendülő tagja kifejti közös álláspontját a reformokat illetően.

Berlin-Párizs-tengely

A Wolfgang Schauble német és Christine Lagarde francia pénzügyminiszterek által jegyzett öt oldalas dokumentum számos pontban az Európai Bizottság hasonló tárgyban tett javaslataival egyetértésben, több pontban azonban ezektől eltérve külön figyelmet szentel a költségvetési fegyelmet betartatni hivatott stabilitási és növekedési paktum szigorításának, az országok egész eurózóna stabilitását veszélyeztető versenyképességi problémái időben történő felismerésének és kezelésének és a szabályok ellen vétőkkel szemben a szankciók alkalmazásának.

A két hangadó tagállam támogatásáról biztosítja azt az elképzelést (bizottsági javaslat), miszerint jövő évtől egy európai költségvetési félév beiktatásával az eddiginél jobban összehangolnák a nemzeti költségvetési politikákat, megakadályozva ezzel súlyos, az egész EU és az eurózóna stabilitását aláásó folyamatok kibontakozását. Berlin és Párizs szerint ugyanakkor az európai menetrendnek eléggé rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy figyelembe vegye a nemzeti költségvetési eljárásokat.

Ahol nagy az államadósság, több erőfeszítésre van szükség

A két ország azért is síkra száll, hogy a tagállamok nemzeti törvényekbe foglalják azokat a szabályokat, amelyek a közpénzügyek konszolidálásának pályáját rögzítik és "költségvetési célokat rögzítsenek" a stabilitási és növekedési paktumban lefektetett középtávú célokkal összhangban.

A dokumentum szerint az eddiginél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az államadósság szintjére és alakulására, miként "a költségvetési felügyelet életképességére is". A 60 százalékos referenciaértéket messze túllépő országoknak pótlólagos erőfeszítéseket kellene tenniük az adósság csökkentése érdekében, mégpedig úgy, hogy évről-évre növekvő mértékben távolodniuk kellene a 60 százalékos szinttől.

Versenyképességet is mérnének

A multilaterális felügyeletet a versenyképességi különbségekre, a szerkezeti reformokra, a magánszektor eladósodására és a pénzügyi stabilitásra is kiterjesztené a német-francia páros, amely mindenekelőtt egy hatékony versenyképességi figyelőrendszert hozna létre az EU-n belül. Ez objektív mutatók összességén alapulna, ami lehetővé tenné a versenyképesség és a magánszektor adóssága alakulásának figyelemmel követését.

Ennek a mechanizmusnak az lenne a feladata, hogy időben felismerje és kezelje az olyan helyzeteket, amikor egyik vagy másik tagállam fenntarthatatlan makrogazdasági stratégiákra adja a fejét, vagy súlyos versenyképességi hiányosságaival a monetáris unió jó működését veszélyezteti. A közös álláspont a leendő rendszerkockázati tanácsnak, de eseti alapon létrehozandó szakértői csoportok elemzéseinek is nagy szerepet szán a folyamatban.

Több fázisú szankciórendszer

Ha egy tagállam nem tartaná tiszteletben az általános gazdaságpolitikai iránymutatásokat vagy komolyan veszélyeztetné a gazdasági és pénzügyi unió jó működését, ennek tanácson belül történt megvitatását követően figyelmeztetésben részesítenék és ajánlásokat készítenének a számára (nem szól ez a bekezdés arról, milyen szerepet játszana a Bizottság a folyamatban). A német-francia duó szigorúbb vizsgálatnak vetné alá az eurózóna tagjainak stabilitási (makrogazdasági) programjait és az Eurostat kompetenciáinak Bizottság által javasolt kiterjesztését is támogatásáról biztosítja.

A közös álláspont a továbbiakban a gazdaságpolitika megfelelő szankciók útján történő hatékonyabb felügyeletét, ellenőrzését is taglalja. Mindenekelőtt a szabályokon nyugvó szankciók alkalmazásával erősítenék meg a költségvetési felügyelet hitelességét. Azon a véleményen vannak, hogy rövid úton szankcionálni kell azokat a tagállamokat, amelyek megsértik a stabilitási és növekedési paktum preventív és korrekciós részét.

Az euróövezet azon tagjainak, amelyek nem érnek el megfelelő előrehaladást a középtávú költségvetési célok elérése felé, ideiglenesen egy kamatozó összeget kellene letétbe helyezniük, ahogy azt a Bizottság is javasolta.

Az uniós büdzsé kiegészítő eszköz lenne a stabilitási paktumban rögzített makrogazdasági feltételeknek való megfelelésben. "A szankcióknak egyértelműen különbséget kell tenniük a nemzeti büdzsékhez allokált alapok és az európai jogon alapuló egyéni jogosultság következtében kifizetett alapok között" - hangsúlyozza a dokumentum, utalva arra, hogy például az utóbbi kategóriába tartoznak az agrártámogatások, amelyek jogosultjai nem a tagállamok, hanem a gazdák. A szankcióknak a paktumsértés súlyosságával is arányban kell állniuk és a kohéziós politikához kell kapcsolódniuk (strukturális és regionális alapok).

A két ország amellett is lándzsát tör, hogy a túlzott mértékű deficit miatt indult eljárást, az ebbe a procedúrában visszaesően érintett országokkal szemben a szankciók alkalmazását is ideértve, fel kell gyorsítani.

Franciaország és Németország szorgalmazza, hogy a szavazati jog felfüggesztésével és más politikai szankciókkal kell büntetni azokat a tagállamokat, amelyek súlyosan és/vagy folytatólagosan megszegik a közös szabályokat. A szankciók jogi alapját azonban nagyon alaposan meg kell vizsgálni. Ezt a mechanizmust - szerintük - bármelyik szerződésmódosításba bele lehetne foglalni, amire a jövőben sor kerül.

Addig is jogilag kötelező hatály nélkül egyfajta politikai megállapodással lehetővé tennék az eurózóna tagjai számára, hogy kizárjanak bizonyos szavazásokból vagy döntésekből egy tagállamot, amelyre a fentiek érvényesek. De egy olyan megoldást is elképzelhetőnek tartanak, hogy egy politikai megállapodás révén semlegesítenék a szóban forgó ország szavazatát.

Válságkezelő keret

A dokumentum utolsó, legrövidebb része egy közép távon létrehozandó, hiteles válságkezelő keret létrehozására szólít fel, amely tiszteletben tartja minden tagállam költségvetési hatáskörét. A németek és a franciák szerint minden ilyen keretnek el kell kerülnie az "erkölcsi kockázatvállalást". "Ezért javítanunk kell a tagállamokat fegyelmezett fiskális politikára ösztönző tényezőket, a pénzügyi piaci szereplőket pedig arra sarkallni, hogy felelősen hitelezzenek" - szögezi le a közös német-francia álláspont.