Újabb leminősítéssel fenyegeti Európát a Moody's

A hitelminősítő júniusban Görögország, júliusban Portugália és Írország minősítését fokozta le, és jelenleg Spanyolország minősítésének felülvizsgálata zajlik. A Moody's szerint a pénzügyi válság még mindig nyomás alatt tartja a világgazdasági növekedést, ráadásul a magas európai deficitek tovább csökkentik a kontinens növekedési potenciálját – írja a Napi Gazdaság.

Európában a gazdasági növekedés a világ több részéhez képest minden bizonnyal lassúbb lesz a nettó adósságtörlesztés és a várhatóan párhuzamos költségvetési megszorítások miatt a földrész java részén. Valójában a gyenge gazdasági növekedési kilátások már eddig is fontos szerepet játszottak abban, hogy a Moody's negatívan ítélte meg Görögország, Portugália, Spanyolország Írország és Magyarország adósbesorolását.

Ugyanakkor a Moody's úgy véli, hogy Franciaország, Németország és Nagy-Britannia lehető legjobb minősítése jó állapotban van, habár elvileg ők is közelebb vannak a lefokozáshoz, mint korábban - írták az elemzők, majd kitértek arra a problémára, hogy Európa az egységesülés helyett inkább széttart, gazdasági értelemben.

Miközben Németország államháztartási hiánya az idén a GDP 5 százaléka körül lesz, és ott a munkanélküliség kisebb, mint három éve, más kormányok - például Írországban, Spanyolországban, Görögországban, Lettországban - kétszámjegyű államháztartási deficittel és munkanélküliséggel küszködnek.

A válság eltérő következményei különösen azért alattomosak, mert az alkalmazkodás terhét igen egyenlőtlenül osztják meg az országok között. Ezt sokan méltányosnak tarthatják, de attól még ez alaposan kikezdheti az EU egyik alapkövét, nevezetesen a gazdagabb és a szegényebb tagországok konvergenciáját - írták a Moody's elemzői.

Mindazonáltal a legnagyobb kihívás Európa számára az, hogy a válság előtti évtizedekben megszokottnál sokkal kisebb gazdasági növekedésre kell felkészülni. Számos okból úgy véljük, hogy a hazai kereslet viszonylag gyenge lesz a következő néhány évben, ha nem éppen hosszabb távon is. A hitelezés nagyon gyorsan nőtt a legtöbb országban 2002-től 2007-ig, és a bankok, a vállalatok és a háztartások most kerülnek nettó törlesztő pozícióba, akár tetszik neki, akár nem. A múltbéli tapasztalatok arra intenek, hogy ha a pénzügyi válságot nettó adósságtörlesztési kényszer követi, akkor az rendszerint különösen nehéz, és gazdasági stagnáláshoz, gyengülő kormányzati bevételekhez vezethet.

Kevésbé vagyunk bizonyosak abban, hogyan sújtják a költségvetési megszorítások a gazdasági növekedést - írták. A térség kormányai jelentős, sokéves költségvetési konszolidációba kezdenek, hogy betömjék az államháztartások széles szerkezeti réseit, amelyek felfakadtak a válság alatt. Rövid távon ez a megszorítás majdnem bizonyosan akadályozni fogja a gazdasági növekedést, mert a magasabb adó, a közalkalmazottak elbocsátása és fizetésének csökkentése visszafogja a jövedelmeket, a fogyasztást és a beruházást.

Középtávon azonban sok bizonyíték ismeretes már arra, hogy a költségvetési konszolidáció növekedésbarát lehet, ha sikerül növelnie a bizalmat, és ennek révén csökkenteni a kamatokat és a magánszektor nettó megtakarítási készségét. A növekvő nettó export rendszerint ugyancsak fontos elem. Ám a kamatok már eddig is nagyon alacsonyak, és a legtöbb európai kormány egyidejűleg vezeti be a költségvetési szigort, úgyhogy csak óvatosan alkalmazhatjuk a korábbi tapasztalatokat a mostani helyzetre - írták a hitelminősítő elemzői.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!