Így bünteti Brüsszel a túlköltekezést

2010.09.29. 13:58 Módosítva: 2010.09.29. 14:02
Az Európai Bizottság kihirdette a túlköltekező tagállamokkal szemben tervezett új és megerősített szankciókat. A korábbi tervezeteknek megfelelően, a 3 százalékos deficithatárt és a 60 százalékos államadósság-limitet megszegőknek GDP-jük 0,2 százalékának megfelelő összeget kell büntetésképp letétbe helyezniük, ez volna a szankciók fő eleme, de kizárólag az eurózóna tagállamokra vonatkozna.

Amint a pénzügyminiszterek tanácsa és az Európai Parlament is jóváhagyja, 2011 közepén léphet hatályba a Stabilitási és Növekedési Egyezmény megerősített verziója. Az új szankciók az eurózóna tagállamokra fókuszálnak, és nem tartalmazzák az EU-támogatások felfüggesztését a renintens országokkal szemben.

Korábban szárnyra kapott az az elképzelés, hogy az EU-tagországok (tehát nem csak az eurózóna államok) átmenetileg eleshetnek az EU-támogatásoktól, ha túlköltekeznek, de ennek jóváhagyatása hosszadalmasabb jogi procedúra lett volna, így a mostani tervezet ezt nem tartalmazza.

A tervezett szankciók és szabályok egyik eleme, hogy a költségvetési kiadások éves növekedésének üteme nem haladhatja meg a középtávú GDP-növekedést, kivéve, ha az ezt meghaladó szintű költekezést bevételoldali kiigazítással kompenzálják.

Amennyiben egy ország nem teljesíti ezt a követelményt, a Bizottság figyelmeztetésében részesül. Ha a fiskális egyenleg nem javul, az ország GDP-je 0,2 százalékának megfelelő összeget kell letétbe helyezzen (Magyarországon ez az évi 27 000 milliárd forintos GDP-vel számolva évi 54 milliárdot jelentene, ha a szabályozás nemcsak az euróövezeti tagokra vonatkozna). Ha egy ország költségvetési hiánya túlhaladja a maastrichti kritériumként szereplő GDP-arányosan 3 százalékos szintet, ugyancsak 0,2 százalékos letét fizetésére lenne kötelezett.

A letét bírságra változik, ha a büntetett ország nem javít költségvetési pozícióján, ahogy az EU pénzügyminisztereinek tanácsa által javasolja. Azok az országok, amelyek államadóssága a GDP 60 százalékát meghaladja, a feletti rész huszadával kell csökkentenie azt minden évben. Ha az ország ennek nem tesz eleget, túlzottdeficit-eljárás alá kerül, és meg kell fizetnie a 0,2 százalékos letétet. Amennyiben a figyelmeztetéseket és tanácsokat az érintett országok figyelmen kívül hagyják, éves büntetést kell fizetniük, amelynek összege a GDP 0,1 százaléka addig, amíg "jó útra nem térnek".

A szankciók életbe léptetése a hosszadalmas elfogadtatási eljárások miatt éveket vett igénybe, a most kihirdetett lépések azonban automatikusan lépnének életbe. Az Európai Bizottság megfogalmazása szerint a Stabilitási és Növekedési Egyezmény szabályalapúbb lesz, kilátásba helyezve büntetést is azon eurózóna tagállamokkal szemben, amelyek többet költekeznek annál, mint amit megengedhetnek maguknak.

Miközben a Bizottság kihirdette a tervezeteket, az európai szakszervezetektől 100 ezren tüntetnek Brüsszelben a megszorítások ellen. Általános sztrájk és tüntetések várhatók (és vannak) a költségvetési megszorítások, kiadáscsökkentések ellen Franciaországban, Görögországban és Spanyolországban is.