Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Magyarország az egyetlen, amely nem csak a bankokat adóztatja meg - az USA modelljében a bank definíciójába beletartoznak az eszközkezelő társaságok és a hozzájuk tartozó biztosítók is. Az adó alapja Magyarországon a mérlegfőösszeg, s valószínűleg Franciaországban is e mellett döntenek majd. A többi államban az elismert követelések alapján kell kiszámítani a fizetendő adót.
100 milliárdot kell ma befizetni
A törvény szerint ma éjfélig kell megfizetniük a pénzügyi vállalkozásoknak a különadó első részletét. A kormány tervei szerint az adóból összesen 187 milliárd forint folyik majd be, ami kiegészítve a hitelintézeteket terhelő különadóval, kiadja a kormány által áhított 200 milliárd forint extra, büdzsét támogató bevételt.Az adó mértéke két államban sávos - ez Magyarországon persze csak megcsillagozva igaz, hiszen csupán a pénzintézetek esetében beszélhetünk progresszív kulcsokról, 0,15 és 0,5 százalékkal. A német modellben a mérlegfőösszeg alapján 0,02 és 0,04 százalék között mozog a kulcs. A svéd rendszerben 0,036 százalékos, ám azt 2009-2010-ben 50 százalékos kedvezmény csökkenti. Szintén adna némi kedvezményt a brit modell is, itt 0,07 százalék a kulcs, de 2011-re 0,04, a hosszú távú alapok esetében pedig 0,035 százalék az adó. Franciaországban a részletes szabályokat még nem dolgozták ki.
Az államok jellemzően jövő év januárjától startoltatják az új adót, kivételt természetesen Magyarország és Svédország jelent - hazánkban mától indul, Svédországban pedig már tavaly decemberben kivetették a sarcot. Az Egyesült Államokban egyelőre nem döntöttek az indulásról.
A bankadót Magyarországon és az Egyesült Államokon kívül új adónemként kezelik, vagyis azt folyamatosan kívánja kivetni a kormány. A pillanatnyi elképzelések szerint Magyarországon két-három évig élne az adó, az Egyesült Államokban pedig várhatóan tízéves periódus után vezetik ki - illetve addig, amíg a bankmentő csomag (TARP) ki nem fut.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
