A második negyedévhez képest kissé lassult, de így is kimagasló növekedési ütemet tartott a kínai gazdaság a harmadik negyedévben: a bruttó hazai termék (GDP) 9,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A statisztikai hivatal csütörtöki bejelentése szerint az első háromnegyed év összesített növekedési mutatója 10,6 százalék, miután az első negyedévben 11,9 százalék, a másodikban 10,3 százalék volt a gazdaságbővülés üteme éves bázison. A kormány GDP-növekedési prognózisa az idei évre 8 százalék.
Egyre szűkebb mezsgyén mozog a kínai gazdaságpolitika, mert egyrészt folytatni kellene a gazdaságösztönzést a lakosság jóléti igényeit kielégítve, másrészt hűteni a gazdaságot az elszabaduló
infláció miatt - írja elemzésében a Cashline.
Hasonló a helyzet a jüannál: a gazdaság hűtése érdekében erősíteni kellene (csökkentve az importinflációt), azonban az export fenntartása végett meg a gyengítés lenne a kívánatos.
Az IMF emelte ázsiai növekedési előrejelzését
Emelte az az ázsiai-csendes-óceáni térség országaira vonatkozó növekedési előrejelzését csütörtökön kiadott regionális gazdasági kitekintésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF): most 8 százalékos térségi összesített GDP-bővülést valószínűsít az idei évre, a tavaszi prognózisban szereplő 7 százalék helyett.
Az elemzésben az IMF szakértői megállapítják: az ázsiai országoknak engedniük kellene felértékelődni valutáikat, és le kellene állítaniuk a gazdaságösztönző intézkedéseket, miközben a növekvő tőkebeáramlással küszködnek, amely inflációnövelő hatású lehet.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
