Angela Merkel nem lesz többet Mikulás

Az európai pénzügyminiszterek hétfőn és kedden ültek össze Brüsszelben, hogy megvitassák az államadósság-válság ügyét, írta a The Wall Street Journal.

A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint a válságkezelési mentőcsomagokat csak az egyes kormányoknak lehet folyósítani, ami azzal jár, hogy a kormányok felelősséget vállalnak a bankszektor adósságaiért. Elemzők szerint ez a felelősség túl nagy terhet ró a kormányokra, más megoldás után kell nézni.

Jobb megoldás lehet, ha a kormányok helyett közvetlenül a bankok kapnák meg a mentőcsomagot, amit egy erre a célra létrehozott pénzügyi alapból folyósítanának. Ez megoldaná az egyes államok finanszírozási problémáit, azt ugyanis mindenképpen el kell kerülni, hogy a bankok csődbe menjenek. A kezdeményezést támogatta a belga pénzügyminiszter mellett a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank is.

Nem akarnak fizetni a németek

Az Európai Unió legerősebb gazdaságával rendelkező Németország azonban visszautasította a megemelt mentőcsomag és a közös kötvény ötletét, arra hivatkozva, hogy a gyengébb államok kihasználnák az új rendszert, ugyanakkor nem határolódtak el teljesen az ötlettől.

A németek ellenállása az ilyen vakmerő és drága lépésekkel szemben nyilvánvalóvá teszi, hogy le akarják szorítani a mentőcsomagok költségét, és nem akarnak többet költeni annál, mint ami feltétlenül szükséges. Az EU mentőcsomag folyósítása eddig úgy történt, hogy a csőd szélén álló országoknak drága és ideiglenes támogatást nyújtott és abban reménykedett, hogy majd az idő megoldja ezeknek az országoknak a problémáit.

Bármilyen változtatás érvénybe léptetéséhez a németek beleegyezése szükséges. Ez részben mutatja Németország befolyását a kontinensen, másrészről csak Németország és Franciaország rendelkezik azzal az anyagi háttérrel, ami a bajba jutott országok kimentéséhez szükséges.

Merkel szerint a közös eurózóna kötvény eltörölné az országok közötti különbségeket és így az országok még kevésbé lennének érdekeltek abban, hogy rendbe szedjék a pénzügyeiket. Ezzel szemben az EU jelenleg érvényben lévő szabályai előírják a költségvetés és az államadósság csökkentését.

Sokba kerülnek a renitens államok

Görögország államadóssága elemzők szerint 2013-ban elérheti a GDP 160 százalékát, és a görög bankok zuhanórepülésben vannak, ami a profitot és az extra adókat illeti, a nemzetközi tőkekereskedelemből pedig ki vannak zárva. Az ország addig nem fog tudni kimászni a gödörből, míg át nem alakítja a pénzügyeit.

Írország saját kormányának lett az áldozata, mikor arra kényszerítette az adófizetőit, hogy viseljék a következményeit annak, hogy a bankok hitel biztosításával beugrottak az ingatlan építési hullámnak.

Spanyolország tőrbe csalta saját magát: minél inkább csökkenti a kiadásait, annál jobban borul be a gazdaság, ami pedig több munkanélkülit (20,7 százalékon jelenleg) és betömhetetlen hiányt (GDP 10 százaléka) jelent.

Portugália a legszegényebb országnak számít az európai periférián, a gazdasága évek óta stagnál és nem versenyképes a nemzetközi piacon.

Olaszország cégeinek 80 százaléka családi vállalkozás, és nem képes hitelre szert tenni, így nem tud versenyezni a tengerentúli konkurenciával sem, hacsak nem értékeli le a valutáját, ez azonban eurózóna tagként lehetetlen.

Ezeknek az országoknak a szava a hitelezők és befektetők szemében nem sokat ér, mert a hamarosan esedékes választásokon nagy eséllyel kormányváltásokra kerül majd sor.