A szlovákok 15 évre vannak a csehektől

Most a november 17-én ünnepelt bársonyos forradalom adta az apropót a Hospodárske Noviny szlovák gazdasági napilapnak ahhoz, hogy mérleget vonjon. Az elemzés fő megállapítása: bár az 1989-es rendszerváltás óta - a Meciar-korszak okozta visszaesést nem számítva - Szlovákia folyamatosan közeledik Csehország szintjéhez, még 15 év kell ahhoz, hogy a jelenlegi tempót tartva elérje annak fejlettségi szintjét, írja a Napi Gazdaság.

Az Európai Unióhoz 2004 májusában csatlakozott volt szocialista országok közül egyébként Szlovénia után Csehország a második legfejlettebb. Ezen belül az uniós NUTS regionális beosztást követve a prágai régió pedig az Európai Unió 255 régiója közül már az első tízben van.

Szlovákia gazdasága kevésbé volt versenyképes és jobban kötődött a keleti piacokhoz, mint a cseh - magyarázta a két ország közötti különbség okát Brigita Schmögnerová volt szlovák pénzügyminiszter. A vállalkozók szintén érzik a különbséget, ami az emberi tőkére is vonatkozik. A cseh hivatalok színvonalasabban dolgoznak és hatékonyabb a jogérvényesítés - nyilatkozta a lapnak Zoroslav Kollár gépipari nagyvállalkozó.

A cseh fél lépéselőnye számszerűsíthető. A Hospodárske Noviny szerint tavaly Csehország életszínvonala elérte az európai uniós átlag 80 százalékát, Szlovákia idevágó mutatója pedig csak 71-en mozgott. Másrészt Szlovákia felzárkózása az uniós csatlakozás óta a leggyorsabbnak mondható, hiszen 2007-re például beérte, majd lehagyta Magyarországot is az egy főre jutó GDP alapján.

Vladimír Baláz, a Szlovák Tudományos Akadémia közgazdásza szerint 2000 óta Szlovákia nagyon sokat profitált a beáramló külföldi működőtőkéből, ezért feltételezi, a jelenlegi trendek változatlansága mellett 15 év múltán kerülhet azonos fejlettségi szintre az 1992 végéig szövetségi államként működött két ország.

Bár Szlovákia már nem számolhat a korábbi időszak 8-10 százalékos növekedési ütemével, az OECD legutóbbi adatai szerint 2011-ben Pozsonyra 3,5 százalékos, Prágára 2,8 százalékos növekedés vár, vagyis a felzárkózás folytatódik. Az más kérdés viszont, hogy míg a cseh átlagbér 940 euró környékén mozog, addig a szlovák csak 740 euró, ráadásul a cseh munkanélküliségi mutató mindössze 7,4 százalék, a szlovák viszont a november 18-i adat szerint még mindig 12,3 százalékos.

Egy területen viszont már fej fej mellett halad a két ország, ez pedig a pozsonyi és a prágai régió fejlettsége. Az Eurostat a 2007-es teljesítményt alapul vevő felmérése szerint ha az unió átlagát 100-nak vesszük, akkor a prágai régió a maga 172 százalékával az 5. legfejlettebb a 255 uniós régió mezőnyében, a pozsonyi régió pedig 160 százalékos mutatójával a 12. helyre tornázta fel magát. Egybevetésül: Budapest mutatója azért nem ilyen magas, mert az uniós területi felosztás értelmében Közép-Magyarország része, amelynek 103 százalékos adata csupán a 111. helyhez elegendő.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!