Adósságcsapdába esett az ibériai hiúz

Bizalmatlanok a befektetők Portugáliával, szerdán a három hónapos kincstárjegyek hozama a novemberi szint duplájára ugrott, az 5 éves csődkockázati felár novemberben 100 bázispontot nőtt. Az ország problémái nem egyik napról a másikra vettek drámai fordulatot, az eurózóna egyik legszegényebb állama tíz éve nem talál magára.

Erős növekedés, nagy hiány

Portugália az ezredfordulón fenntarthatatlan gazdasági pályán indult el: növekedése 2001-ig meghaladta az EU átlagát, ezt azonban a magánszektor hiteleinek és a folyó fizetési mérleg hiányának növekedése kísérte. 2002 és 2004 között még sikerült a GDP három százaléka alatt tartani az államháztartási hiányt, egy évre rá már 6,1 százalékra ugrott, amit a kormány magasabb adókkal és kiadáscsökkentéssel próbált ellensúlyozni, áll az MTA VKI elemzésében.

Ezek azonban csak átmeneti javulást hozhattak, a korábban olcsónak számító portugál munkaerő nem húzta már tovább az ipart, az unió keleti bővítésével az ország elvesztette a versenyképességét.

Makrogazdasági kilátások (kormány előrejelzései) :

	2010	2011	2012	2013
Államháztartási hiány/ GDP %	8,3	6,6	4,6	2,8
Államadósság/GDP,%	86	89,4	90,7	89,8
GDP növ., %	0,7	0,9	1,3	1,7
Munkanélküliségi ráta	9,8	9,8	9,5	9,3
Export növ., %	3,5	4,1	4,5	4,6
Import növ., %	1,7	1,9	1,9	2,0

Exportra épült a gazdaság

A kis, nyitott, exportra épülő gazdaságot arcon csapta a válság. A GDP 2009-ben 2,7 százalékkal esett vissza, az államháztartási hiány a GDP 9,4, az államadósság pedig 77 százalékára ugrott. A válság során csaknem 200 ezer ember veszítette el az állását, a munkanélküliségi ráta 8 százalékról 14-ig szaladt.

Portugália gazdasági kapcsolatai a szomszédos Spanyolországgal a legerősebbek. A válság előtt az ország külkereskedelmének harmadát bonyolította a spanyolokkal, és a pénzügyi szféra is összefonódott: a portugál bankok külföldi követeléseinek 30 százaléka spanyol bankoknál van.

A válsággal azonban a kivitel erősen visszaesett: 2008-ban alig egy százalékkal nőtt, míg az előző évben még 7,6 százalékkal. Ennek hatására az ország más országok felé is nyitni próbált: a portugál befektetések megháromszorozódtak Angolában, Európán kívül az egykori afrikai gyarmat vált az ország legfontosabb partnerévé, állapítja meg az MTA VKI Portugáliáról szóló elemzése.

Válságkezelés portugál módra

A válság begyűrűzése után Jose Sócrates kormányfő beszédeiben kifejtette, a krízist nem a szociális jogok megkurtításával kell kezelni. Az állami bevételek növelésére 2008 szeptemberében bevezették az olajkonszerneket sújtó 25 százalékos adót. Újratőkésítették a bankokat, a betétek garanciáját pedig 25 ezerről 100 ezer euróra emelték.

A reálgazdaság számára már 2008 júliusban kedvező kamatozású 0,75 milliárd eurós hitelcsomagot hoztak létre, amelyet azután újabb 1 milliárdos és egy 1,4 milliárdos csomag követett. Ezeket 7700 kis és középvállalat vette igénybe.

Decemberben újabb programot jelentettek be 2,18 milliárd euró értékben, amit iskolák modernizációjára, az energiarendszer fejlesztésére, a gazdasági tevékenység és az export támogatására, valamint a foglakoztatás támogatása fordítottak. 2009 márciusában a mezőgazdaságban és élelmiszeriperban tevékenykedő vállalatok számára nyitottak egy új hitelkeretet 175 millió euró értékben.

Dominó a sorban

A válságkezelő intézkedések azonban inkább tűzoltásnak, mint tartós megoldásnak bizonyultak, tavaly Portugália GDP-arányos államadóssága már 109 százalék volt, államháztartási hiánya pedig 9,3 százalék, a negyedik legmagasabb az euróövezetben. A tavalyi GDP 2,7 százalékkal csökkent, az idén 0,9 százalékos növekedésére számít az ország központi bankja.

Portugália neve a veszélyeztetett országok között már a görög válság kapcsán felmerült, a Fitch, az S&P és a Moody's 2010 tavaszán leminősítette az országot. A portugál kormány igazságtalannak tartotta a hitelminősítők döntéseit, és nem győzte hangsúlyozni a különbséget Görögország és Portugália között. A portugál pénzügyi és bankrendszerbe vetett bizalom erősödött a nyár folyamán, mind a négy portugál nagy bank jól teljesített az európai stresszteszten.

Megszorítások, tiltakozások

Hogy Portugália megmeneküljön a görög és ír sorstól, a kormány megszorító intézkedéseket jelentett be. 2013-ra a GDP jelenlegi 21,9 százalékáról 21,4 százalékra csökkentené a szociális kiadásokat. Megváltoztatják a munkanélküli segélyek számítását, ösztönözve a mihamarabbi álláskeresést. 90 millió eurós plafont húztak meg a tanácsadói, szakértői tevékenységekre, tanulmányokra.

Csökkentik a személyi jövedelemadó kedvezményeinek mértékét és körét. 2013-ig 45 százalékos adókulcsot hoznak létre a kiemelkedően magas jövedelmekre, a Társadalombiztosítási hozzájárulásokat jobban ellenőrzik. Díjakat vezetnek be az eddig nem fizetős autópályákon. Az állami vállalatok teljes vagy részleges eladásából a portugál kormány 2010 és 2013 között 6 milliárd euró bevételt vár.

A lakosság támogatásának hiányában ráadásul nehéz dolga lesz a kormánynak, ha komoly reformokat szeretne a következő években meghozni. Az országban általános sztrájk kezdődött.

Válságkezelés 2010-ben (forrás: MTA-VKI)

Forgalmi adó	Az áfa 21-ről 23%-ra nő 2011-ben
Jövedelemadó	2013-ig egy speciális adókulcsot (45%) hoznak létre a kiemelkedően magas jövedelmekre. Csökkentik a személyi jövedelemadó kedvezményeit. Szigorúbb adók a béren kívüli juttatásokra. Új adó a pénzügyi szektornak
Infrastruktúra	Két évre elhalasztják a Lisszabon-Porto illetve Porto-Vigo gyorsvasút megépítését, és nem adnak ki új útépítési koncessziókat. Autópályadíjat vezetnek be három útra idén, négyre jövőre
Bérek	A közalkalmazottak bérét 5 százalékkal csökkentik és befagyasztják
Nyugdíj	A Portugal Telecom a nyugdíjalapját átutalja az államnak: ez 2,6 milliárd euró bevétel idén. Jövőre befagyasztják a nyugdíjakat, a szociális kiadásokat 25%-kal csökkentik
Privatizáció	2010-2013 között 6 milliárd euró bevételt vár az állam privatizációból (pl. energia, védelmi, légiközlekedési, pénzügyi, kommunikációs szektor)

Mentőövre lehet szükség

Az Európai Bizottság nem bizakodó, előrejelzése szerint Portugália két év múlva is az unió leglassabban növekvő országa lehet, egy százalék alatti GDP-bővüléssel. A Reuters által novemberben megkérdezett 50 szakértő közül 34 számít arra, hogy Lisszabon nem lesz képes megoldani adósságválságát mentőcsomag nélkül. A felmérés arra nem tért ki, hogy a szakértők szerint mikor kérhet mentőcsomagot Portugália, de a piacok figyelme már Portugáliára szegeződik. A portugálok és spanyolok kimentésével azonban lényegében ki is merülne az eurózóna bajba jutott országok kimentésére szánt keret. Ha elfogynak az eszközök, az pedig az eurózóna védtelenségét is jelenti.