Európa nem kér a germanizálódásból

A pénzügyi válságban Németország vált a többi eurózóna-tag hitelezőjévé, a segítségért cserébe az országoknak át kellene venniük a német mintát: emelni a nyugdíjkorhatárt, nem az inflációhoz igazítani a béreket, egységesíteni az adókat az eurózónán belül, a német módszereket alkalmazni a termelés versenyképessé tételére, valamint korlátozni az országok lehetőségeit arra, hogy adósságot halmozhassanak fel - írja Irwin Stelzer, a Hudson Institute kutatóközpont gazdaságpolitikával foglalkozó igazgatója a Wall Street Journalban.

Az Európai Unió részben azért is jött létre, hogy a nemzeti érdekek helyett az Európa szerte közös érdekekre helyeződjön a hangsúly, a háború után egy európai Németország jöjjön létre, nem egy német Európa – írja a kutató. A válságban azonban eltolódtak az egyensúlyok, Németország lett Görögország, Írország és Portugália legfőbb hitelezője, és talán nem sokára Olaszország és Belgium államadósságának legnagyobb része is német kézben lesz. Angela Merkel német kancellár hajlandó továbbra is segítséget nyújtani a gazdasági összeomlás szélére került országoknak, de feltételhez köti azt: az országok cserébe a német gazdasági sikersztorit követve váljanak németebbekké.

Berlin elvárása szerint az országoknak át kellene venniük a német mintát: emelni a nyugdíjkorhatárt, a béreket nem az inflációhoz kötötten növelni,  német módszereket alkalmazni a termelés versenyképessé tételére. Emellett Németország szeretné egységesíteni az adókat az eurózónán belül, valamint korlátozni az országok lehetőségeit az államadósság növelésére.

Néhány dologban a renitens országok már fejet hajtottak a német akarat előtt. Spanyolország például 65-ről 67 évre emelte a nyugdíjkorhatárt, Írország vállalta a hiánycsökkentés ütemének megduplázását. Néhány portugál bank eltekintett az osztalékaitól annak érdekében, hogy tőkét halmozzon fel, a kormány pedig 65 évre emelte a nyugdíjkorhatárt.

Bár a legtöbb EU tagország egyetért a németek által elképzelt reformok szükségességével, mindent mégsem hajlandóak a németek szája íze szerint csinálni. Az osztrákok például nem emelnek a nyugdíjkorhatáron, ami 65 év a férfiaknál és 60 év a nőknél. Portugália nem szünteti be a bérek inflációhoz való igazítását (a közalkalmazottak bérét így is 5 százalékkal csökkentették), ahogy nem fogja Luxemburg, Belgium és Spanyolország sem.

A február 4-i EU-s találkozón összességében 20 tagország emelte fel a szavát az elnémetesiesedés ellen. Válaszul Merkel nem adta a belegyezését egy megnövelt mentőcsomag-alap létrehozásához. A következő ilyen találkozó márciusban lesz, remélhetőleg akkor sikerül majd egyezségre jutni.